Akár új épületben dolgozunk, akár csak a berendezést cserélték nemrég, tudni kell, hogy az épületekhez és berendezésükhöz használt anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek “Beteg Épület Szindrómát” okozhatnak: fejfájást, hányingert, puffadást, fáradékonyságot, viszketést, légzési nehézségeket stb.
A bútorokból, padlószőnyegből, falfestékből felszabaduló illékony szerves vegyületek (VOC) kiszellőztetése hónapokig tarthat, érdemes erre rásegíteni a legegyszerűbb és legolcsóbb módon: néhány szobanövénnyel. Az alábbi válogatás a NASA kutatása alapján készült, kiegészítve friss ismeretekkel, és olyan növényeket tartalmaz, amelyek Magyarországon is elérhetők, többségük nem is borsos áron.

OpenAD

A levegőminőség nemcsak az egészségünk, hanem a teljesítmé-nyünk szempontjából is fontos. A Harvard Egyetem kutatása szerint megfelelően szellőztetett, VOC-mentes környezetben kétszer jobb eredményt értek el a dolgozók az átlagos irodákhoz képest. A stresszes helyzetekre való reagálás 97-131 százalékkal, a stratégia alkotásá-nak képessége 183-288 százalékkal, az információk feldolgozása 172-299 százalékkal hatékonyabb “zöld” munkahelyi környezetben. További vizsgálataik szerint minél magasabb volt a környezet szén-dioxid-szintje (a VOC-tól függetlenül), annál inkább romlott a dolgozók teljesítménye. Érdemes tehát néhány cserepes növénynek helyet keresni az íróasztalokon, iroda sarkában.

Kadvacorp

A fenti megállapítások a gyerekszobára is vonatkoztathatók: tanulás közben is segítenek a szobanövények. A mindenki által ismert, igénytelen vitorlavirág a penészspórákat is kiszűri, tehát a fürdőszobába is remek választás.

Bob Vila

Főbb légszennyező vegyületek az épületekben:
Formaldehid: metánvegyület, polimerek szintetizálásához használják, de legnagyobb mennyiségben ragasztógyanta-gyártáshoz, pl. bútorokban.
Xilol és toluol: benzolszármazékok, legnagyobb mennyiségben oldószerként használják, zsírokhoz, természetes- és műgyantákhoz. Emellett lakkok, festékek, ragasztók rovarirtószerek adaléka.
Kén-dioxid: fűtés, közlekedés közben keletkezik.
Benzol: ragasztóban, festékben, bútorviaszban, hígítóban található meg.
Triklóretilén: ipari oldószer, ruhatisztításhoz is használják.
Sztirol: műanyagok gyártásához használják.
Etil-benzol: (poli)sztirolgyártáshoz használják, megtalálható építő-anyagokban, elektronikai cikkekben, élelmiszercsomagolásban, bútor-ban, kertápolási termékekben.
Aceton: körömlakklemosó, háztartási tisztítószerek, festékek, műanya-gok adaléka.
Ammónia: számos helyen és módon előfordul, lakásban leggyak-rabban a fürdőszobában (vizeletből szabadul fel).
Nitrogén-oxidok: légszennyezésből származnak.
PM: szállópor.
Amelyik növénynél nincs feltüntetve külön vegyületnév, az általános légtisztító hatású.

Jelmagyarázat:
½ fényigény: kedveli a sok fényt, de direkt napfényre ne rakjuk (ablakba jó, de huzatot ne kapjon)
½ vízigény: tavasztól őszig rendszeresen öntözzük, de hagyjuk a földje tetejét kicsit kiszáradni két öntözés között
½ melegigény: közepesen melegigényes, ősztől-tavaszig 12-14 fokos helyiségben teleltessük (kevésbé fűtött munkahelyre alkalmas lehet)
½ páraigény: nagy melegben rendszeresen permetezzük forralt/szűrt/állott vízzel, máskülönben hetente 1-2-szer elég
Ez csak táblázat csak áttekintés, az adott növény részletes gondozási útmutatóját nem helyettesíti.

Források: Weightlesstreasure, Thisgreenearth, CNN, Sustainablebabysteps, Indoorairqualityplants 

Egy szóval: az élettér, több szóval: a gazdáknak megadják a lehetőséget, hogy a megújuló energiatermelésre szövetségesként tekintsenek, ne ellenségként. 

A szolárfarmok lényege, hogy egy területre nagy számban helyezik ki a napelemeket. A mezőgazdaságban dolgozók viszont azért tiltakoznak ez ellen, mert a napelemtáblák alatt parlagon kell hagyni a földet, sőt, a gyomosodás megelőzése végett szükséges vegyszerekkel permetezni.

Szerencsére a világ több országában is feltalálták már a spanyolviaszt: a napelemtáblákat magas lábakra, illetve a szokásosnál nagyobb közökkel telepítik, így alattuk és közöttük a legkülönfélébb zöldségek, takarmánynövények termeszthetők, és akár gépekkel is betakaríthatók.

A Kalifornia Egyetemen (UC Davis, ld. fent) 2010 óta tesztelik, milyen növények termesztéséhez ideális környezet a napelem alatti terület. Jelenleg paradicsommal és paprikával folynak a kísérletek.

Japánban 2013 óta engedélyezi az agrárminisztérium, hogy a gazdák "gólyalábas" napelemeket telepítsenek. Az acélcsövekből álló rendszer könnyű, de stabil, nincs szükség arra, hogy betonalapzatot készítsenek neki, tehát nem teszik tönkre a talajt. A szerkezetek kibírták az elmúlt évek földrengéseit és viharait. A számítások szerint a terület maximum 32 százalékát fedhetik be, hogy még mindig elég fény jusson a növényeknek. A Japánban Solar Sharing néven futó módszer egy sor haszonnövény termesztésére ad lehetőséget: a napelemek alatt megél a földimogyoró, padlizsán, uborka, paradicsom, káposzta, sőt, egyes citrusfélék. A 3-5 méter magas szerkezet alatt jár a levegő, nem fülled be a terület. 

Az egyik farm kísérleti, 750 négyzetméteres területén egymástól 5 méteres sorokban összesen 348 napelempanelt szereltek fel. A 35 ezer kWh energiát termelő rendszer kiépítése 12,6 millió jenbe került, a húsz évre rögzített felvásárlási árral a gazda évi 1,6 millió jent kap az áramszolgáltatótól a rendszerbe betáplált áramért. Ugyanezen a területen növénytermesztéssel csak évi 100 ezer jen bevételt ér el.

A kínai Ningxia régióban most épül a világ legnagyobb szolárfarmja, amelynek 4607 hektáron elhelyezett 6 millió napelempanelje 2 GW energiát szolgáltat majd. A félsivatagos területen éppen a napelemtáblák árnyéka csökkenti a talajnedvesség túl gyors párolgását, ezzel lehetővé teszi a megosztott gazdálkodást. A szolár- és agrárfarm gondozása 2000 ember számára teremt munkahelyet, ami a terület lakosságának 12 százaléka. Korábbi kísérletek alapján a megemelt napelemek között haszonállatok (itt jakok) legeltetése is biztonságos.

Az utca a brazil tengerparti nagyváros, Porto Alegre szívében található, magas toronyházak között.

A Rua Goncalo de Carvalho egy fákkal szegélyezett sétány, ahol toronymagas tipuana fák képeznek hihetetlen boltívet.

A mitikus erdőre emlékeztető, 500 méteres szakasz fáit még 1930-ban ültették, és azok az elmúlt több mint 80 év alatt hatalmas lombkoronát növesztettek.

2015-ben a város bevásárlóközpontjának megépülésével komoly veszély fenyegette a fasort, de az akkori polgármesternek, José Fogacának köszönhetően a nem mindennapi allé kulturális örökségvédelmi besorolást kapott.

A tipuna vagy más néven rózsafa hihetetlen sűrű lombkoronája fedett lugast képez a város közepén.

A tipuana fák dél-amerikai őshonos fásszárúak, közel 30 méter magasra is megnőnek. A fák a virágzási időszakban szép, sárga virágokkal terítik be az utcát. A polgármester annak ellenére vállalta védelmüket, hogy a fákról közismert, hogy széles, kiterjedt gyökérzetükkel rombolják a városi környezetet, nemegyszer széttörik maguk körül az aszfaltot.

Egy blogger, Pedro Nuro szerint ez az utca a politika, a települési önkormányzat és a lakosság együttes akaratának szimbóluma, ahol a hatalmi és gazdasági erőt háttérbe szorította a természeti környezet szeretete.

Igazi évkezdő, más településeknek és innovátoroknak is lendületet adó programmá válhatna a mosonszolnoki MIHE és a Retextil Alapítvány együttműködéséből létrejövő alkotás.

A Mosonszolnoki Ifjúságért Hagyományőrző Egyesület (MIHE) kezdeményezésének köszönhetően a település lakói újrahasznosított textilanyagokból megvarrták, horgolták, fötörték a település térképét, az ország első faluszőnyegét.

A mindenki maga kreálta, saját részekből egy 3x4 méteres nagyságú, Magyarországon ez idáig egyedülálló művészeti alkotás állt össze. A textiltérképen több mint 60 fő dolgozott, a legkisebbektől (3 éves) a legidősebbekig (83 éves). Igazi közösségformáló tevékenység.

A Retextil műhelyt 15 éve Thiesz Angéla hozta létre, akinek szeme előtt a műhely megalapításakor a környezettudatosság, a helyi munkaerő és a helyi alapanyagok felhasználása lebegett.

A műhelyben mintegy 40 megváltozott munkaképességű foglalkoztatott dolgozik, és - ha a közvetett elektromosenergia-felhasználást (például villany- vagy hűtőhasználat) nem vesszük figyelembe-, az alkotómunka elektromos energia felhasználása nélkül történik, gyakorlatilag zéró hulladéktermeléssel. Ez a harmadik évezred küszöbén, egy olyan világban, ahol évente több tízezer ruhadarab válik kidobott szemétté, kivételesnek mondható. Miközben egy 1000 fős település ruhahulladéka megközelítőleg tíz halmozottan hátrányos helyzetű embernek adhatna munkát.

A mosonszolnoki faluszőnyeg megalkotásakor találkoztak a megrendelő, a szakértő és a közösség szándékai. A faluszőnyeg alapjait a pécsi műhelyben készítették kb. 1000 munkaóra alatt, ami az alapként szolgáló, fekete vászonanyag megvarrását, a település utcakontúrjának textilre varázslását, az utcarendszer meghorgolását és a mosonszolnokiak 3 napos tanítását jelentette, amikor a programban részt vevők megtanulhatták a retextil varrásának alaptechnikáját és a retextilszál készítésének módját. A helyi alkotók ezután a papírokra megrajzolt épületeket és telkeket horgolták-varrták össze, míg a keretként szolgáló szántókat a Retextil Műhely munkatársai készítették el. Az utcákat fekete vászonanyagból készítették, a szántók egy része hurkolással készült, a háztömbök pamutból kötve-horgolva, néhol csomózva és szálra hurkolva készültek.

A faluszőnyeg elkészítéséhez szükséges körülbelül 100-150 ruhát a település lakói és a közintézmények adományozták.

A program szépsége nemcsak az anyag újrahasznosításában rejlik, hanem abban is, hogy a faluszőnyeg létrehozása tökéletes példája a helyi anyag, helyi ember, közös alkotás, közösségi tér, közös alkotótér, alkotó közösség, kulturális közösség és az önkéntesség együttesének, ami tökéletesen illeszkedik a Retextil Műhely filozófiájához. A közös munka alatt fokozatosan bontakozott ki egy - egy porta, telek, ház és az ott lakók története, amelyek átvitt értelemben "belehorgolódtak" a szőnyegbe.

Hogy mi lesz a szőnyeggel, az egyelőre még nyitott kérdés. A 12 négyzetméteres alkotásnak olyan helyre van szüksége, ahol mind a település lakói, mind a településre érkezők nézegethetik a markáns, kortárs közösségi művészetnek ezt az ékes példáját.

A párizsi klímakonferenciára tart a világ legnagyobb napenergia-meghajtású hajója. A Vízügyi Alap (Race For Water) által a maga nevére keresztelt hajó november 23-án két hétre horgonyoz le a Szajnán. 

A konferencia nagykövetének is nevezett vitorlással az óceáni műanyag hulladékra és az óceáni közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátásra hívják fel a figyelmet. 

A nagy hajó a klímakonferenciához kapcsolódó hat, az óceáni műanyagszennyezésről szóló környezetvédelmi konferenciák és a rendezvények helyszíne lesz. Itt fogják bemutatni azokat az innovatív megoldásokat, amelyeket hatékonyabban kell hasznosítani az óceánokban, ahol a globális szén-dioxid-kibocsátás 2050-re akár 250%-kal is megnőhet. 

Az óceán hangjának is becézett zéró kibocsátású hajó a konferencia után az óceán megőrzéséért működő expedícióhajóként fog működni. 

A napenergia meghajtású hajót a PlanetSolar ajánlotta fel a tárgyalások időszakára. A PlanetSolar az egyik fő hirdetője a fosszilis energia nélkül is működő világnak. Tevékenységének alapja bebizonyítani, hogy az emberiség birtokában van olyan forrásoknak, know-how-knak és technológiáknak, amelyek kiküszöbölik a fosszilis energia használatát. Megépített MS Tűranor PlanetSolar hajója az első napenergiával működő hajó, amely körbehajózta a földet, és mintegy 585 napot töltött vízen. A hajó 512 m² napelemből és 8,5 tonna lítium-ion elemből áll.  

A PlanetSolar hatékony kampányának köszönhetően újabb és újabb partnerségek köttetnek meg a tengeri emisszió csökkentése érdekében. A Statoil norvég olajvállalat, amely olajtársaságként mostanság épp szélmalmokat állít fel a skót partoknál, megállapodott a Corvus Energy tengeri energiatároló céggel 35 kereskedelmi és hibridalapú hajó gyártásáról.

Magyarországon nincs könnyű helyzetben az ember, ha előre gondolkodva valamilyen környezetbarát, egyben humánus temetkezési formát keres.

 Ennek több oka is van, de talán a legkomolyabb probléma a lakosság és a szakma egyöntetű tájékozatlansága és felkészületlensége. Miközben Magyarországon környezetbarát temetkezési törvény van hatályban – vagyis csak olyan „koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet" –, a dráguló temetkezési költségek, a 25 évenkénti sírhelyújraváltás költsége miatt a környezettudatos temetkezési forma nem jellemző, holott a mobilizáltabb társadalmi életformák már egyre inkább a környezetbarát megoldásokat igénylik.

A megvalósítható környezetbarát lehetőségek közé tartozik Magyarországon a már korábbi írásunkban bemutatott biournás temetés.

A környezetbarát urna egy itthon nem ismert változata az "Earth Vessel", amely 100%-ban kézzel készített, különböző természetes anyagokból álló urna.

A biournás temetések továbbgondolt, kifinomult lehetősége az emlékerdő, amely Magyarországon a Tata melletti Agostyán területén található. Az emlékerdő olyan kegyeleti hely, ahol egyrészt kizárólag biournával lehet temetkezni, másrészt erdészek segítenek kiválasztani azt a fát, ahová a hozzátartozók elhelyezhetik az elhunyt hamvait.

Kínában ezt a nálunk egyelőre csak egy helyen megvalósuló kegyeleti formát nem alternatív vagy környezettudatos megoldásként kínálják, hanem törvényileg írják elő. Náluk szabály, hogy a sírhelyeket ültetett fákkal kell jelölni. Korunkban, amelyre oly jellemzőek az erdőirtások és erdőpusztulások, ez igen hasznos módszer.

 A harmadik lehetőség leginkább a sírhely kiváltásától és a sír gondozásától mentesíti a hozzátartozókat. A hamvak folyóba szórása egyre elterjedtebb Magyarországon is, de még ez sem tartozik a népszerű kategóriába. Ebben az esetben a hamvak természetes anyagból készült urnában kerülnek a vízbe.

 A negyedik forma a környezetbarát anyagokból készült koporsó. Atudatosvasarlo.hu cikkében a Lélekhajó Temetkezési Iroda kegyeleti szakértője azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek során csak egyetlen alkalommal esett meg, hogy egy család nyers fából készült koporsót kért.

Pedig a környezetbarát anyagokból készült koporsók egyre szélesebb választékát találjuk a világ különböző tájain. A biokoporsók lebomlási ideje 6 hónap és két év között van. A biokoporsós, tiszta, környezetbarát eljárás során a testet nem balzsamozzák be, és ha öltöztetik, akkor is természetes anyagból készült ruhába, a holttest hűtését pedig jéggel biztosítják.

Colorado államban az Ecoffins USA vállalat választékában biobanánlevél és bambuszkoporsók közül lehet választani.

A dán DanCof cég hosszú szálú, újrahasznosított papírból készít elegáns koporsókat és urnákat. 2 in 1 környezetbarát, újrahasznosított papírmasé koporsót kínál a Soul Ash Solace cég is. Míg a koporsó könnyen elég, és nem bocsájt káros anyagot a levegőbe, a rozsdamentes acélból készült urna megmarad.

Angliában a Stockport krematórium és temetkezési vállalat 14-féle természetes anyagból, elsősorban különféle nyers fából készült koporsót kínál, de a kínálatukban találunk 100%-ban gyapjúból és fűzből készült koporsókat is. A biológiailag lebomló kartonkoporsók anyaga 70%-ban a brit malmok hulladékából származik.

Az óceán- és tengerparti országokban egyre jobban terjed a mélytengeri biokoporsó. Jack Hokansen koporsója, a Genesis Biopod designtárgyként is kellő figyelmet vívott ki magának, de funkcióját tekintve is nyertes lett. A lebomló anyagokból készült koporsó tartalmaz egy szintén lebomló zsákot is, amelybe a hamvak kerülnek. A Genesis Biopod lesüllyed a tenger vagy az óceán mélyére, ahol a zsák lebomlása után a hamvak a tenger részévé válnak. A homokszínű Genezis Biopod tengeri szerves anyagokból készül, épp ezért a lebomlás után nem szennyezi a tengert. A koporsó alján van két nyílás, amely lehetővé teszik a halak számára a jövés-menést.

Az egyik kedvencem, ha lehet ilyet mondani ebben a témában, a nemezelt, kézzel készített koporsó. A koporsók a norvég születésű Yuli Sømme és a skót Iah Michel gyönyörű munkái.

A környezetbarát otthoni mosásra több lehetőségünk is van. Használhatunk ökomosószert, mosószódát, mosódiót, vagy esetleg mosótojást. Mivel az ökomosószereket márkájuk szerint lenne érdemes összehasonlítani, így azokkal most nem foglalkozom.

A mosótojás, mosódió vagy a mosószóda használata több szempontból is hasznos. Ellentétben a vegyi mosószerekkel, nem tartalmaznak kemikáliát, ezért természetes úton lebomlanak, nem terhelik a környezetet, a mosódióhéj még komposztálható is. Alkotóelemeik miatt nem irritáló hatású, bőrbarát szerek, használatuk különösen javallott ekcémával, pikkelysömörrel küzdőknek. 

Hogy melyik a leghatékonyabb a három közül, arról megoszlanak a vélemények. Én magam is kipróbáltam párat, de ami mellett kitartottam, az a mosószóda volt.

A mosószóda talán az egyik legolcsóbb mosószer, egy kiló kb. 400-500 forintba kerül, ha nem az ismert üzletláncoknál vásároljuk. Kapható már nagyobb illatszer- és vegyiáru-üzletekben is, de minden nagyobb zöld vagy ökoboltban is. Az utóbbiakban többnyire kimérve vehetjük, csomagolás nélkül, míg az előbbiekben általában előrecsomagolt, 250-500 grammos változatban lehet vásárolni. A mosószóda szagtalan, fehér színű, nátriumtartalmú kőzetpor, ami lúgos kémhatása miatt nagyon jó folteltávolító és fehérítő. Épp emiatt viszont a színes ruháknál vigyázni kell vele, mert fakítja a színeket.  Ha nem használunk hozzá valamilyen környezetbarát öblítőt, akkor a ruha száradás után eléggé kemény marad. Használatával kíméljük a mosógépet is, más lágyítószerekre a mosószóda használata mellett nincs szükség.

A mosódió és mosódióhéj a Dél-Kelet Ázsiában honos szappanfélék családjába tartozó Sapindus Mukorossi vagy a Sapindus Trifoliatus termése. Az egzotikus fa érdekessége, hogy mintegy 90 évig termeli a "mosódiót", 9 év alatt éri el végleges magasságát, és akár 18 méteresre is megnőhet.  Lúgos, tisztító alapanyaga, a szaponin leginkább a héjban található, azaz minél több héjat használunk, annál hatékonyabb a mosás. A mosódió nem tisztít olyan intenzíven, mint a mosószóda vagy a mosótojás, viszont tökéletesen alkalmas frissítő mosásra vagy enyhén szennyezett anyagok tisztítására.  A kilós, de kisebb kiszerelésben kapható mosódió, illetve mosódióhéj átlagos ára 3000 forint körül mozog. Egy adag mosódiót 2-3-szor is használhatunk, 1 kiló mosódió 100-150 mosáshoz elegendő. Mivel szagtalan, gyakran használnak hozzá valamilyen mosóparfümöt vagy illóolajat.

Az enyhén illatos mosótojás (ecoegg) vagy mosógolyó előnye, hogy kicsi, nem kell adagolni, csak berakjuk a mosnivaló ruhák közé, a dobba. A mosótojás újrahasznosított műanyagból készül, és a benne lévő apró ásványi golyókkal tisztít. Egy kiszereléssel 54-szer lehet mosni. Az átlagos árat figyelembe véve körülbelül 65 forintba kerül egy mosáshoz a "mosószer" ára. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által nemrég készített teszt szerint a mosógolyó illatosabb, mint társai, ellenben kevésbé jó folttisztító.

A csomagolásmentes boltok már nem ismeretlenek külföldön.  Egy éve nyílt meg Berlin Kreutzberg nevű negyedében a vegán termékeket áruló Veganz szupermarketlánc, majd kevéssel később Franciaországban, Lille-ben is megnyílt az első zero waste bolt.

De működik hasonló üzlet az USA-ban, Angliában (Londonban), Belgiumban (Leuvenben és  Antwerpenben), sőt az olaszoknál az Effecorta-hálózat négy városban is jelen van, a spanyoloknál pedig a Granel-boltok lepik el az országot.  Ausztriában is találunk egy zero waste boltot, Bécs külvárosában.

Szeptemberben pedig Magyarországon is megnyílik az első csomagolásmentes bolt.

A csomagolásmentes boltok gyakorlatilag alternatív vásárlási lehetőséget kínálnak, ahol a termékeket kímérve, csomagolóanyag nélkül lehet megvásárolni.  A vásárló a vásárláshoz magával viszi azt a termékhordozót, szatyrot, dobozt, amiben haza kívánja szállítani megvásárolt árut.

A csomagolástechnikai eljárások nélkül eladott áru 40%-al is olcsóbb lehet a hagyományos üzletekben eladott termékeknél, az áru minőségéről nem is beszélve.  A csomagolástechnikai ipar az egyik legvirágzóbb iparágak közé tartozik, ám rengeteg egyszer használatos, kibontás után eldobandó, szennyező hulladékot termel. Németországban 16 millió tonna, Magyarországon jóval kevesebb, körülbelül egy millió tonna hulladék keletkezik évente a csomagolóanyagokból.  A zero waste termékek vásárlása és vásárlási láncok kialakítása csökkenteni tudja ezt a mennyiséget.

A kimért termékek másik nagy előnye, hogy a vásárló annyit vesz belőle, amennyit szeretne, hasonlóan, mint a piaci standokon.  Így hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű termék vásárlásával kevesebb hulladékot termeljen.  Az Európai Unióban évente kb. 100 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. A megvásárolt élelmiszer 25%-a kerül kidobásra. Magyarországon átlagosan egy 1 fő évente 200 kg ételt „dob ki az ablakon”.

Az első magyarországi zero waste termékeket árusító bolt, a NoPack Budaörsön találta meg telephelyét.   A nem luxustermékeket kínáló üzletben zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat, mézeket, vagyis elsősorban élelmiszereket lehet majd vásárolni. A termékeket a közeli gazdaságokból szerzik be, így a vásárló a fenntarthatóan működő kisgazdaságokat, őstermelőket is támogatja.

Fotók: Granel ; Veganz

A Google Sunroof projektje segíthet eldönteni, hogy kinek érdemes belevágni egy napelemrendszerrel működő tetőrendszer kialakításába. A napenergia elkötelezett hívei számára sokszor nagy kérdés, hogy megéri-e a ráfordítás az elméletileg költséghatékonyabb, környezetbarát, fenntartható energiaszolgáltató rendszer kialakítására. 

A Google – látva a felhasználók kétségeit, és felhasználva a cég eszköztárát, például a műholdfelvételeket – egy új online szolgáltatással jelent meg a piacon. A program lényege, hogy segítsen felbecsülni az ingatlantulajdonosok számára, hogy mennyi napfény éri a tervezett ház tetejét, és mekkora megtakarítást eredményez a szolártetős rendszer kiépítése a hagyományos rendszerű áramellátással szemben.

A Google SunRoof programja a Google Earth nagy felbontású légi térképein képes megbecsülni, hogy a tetőtér mennyi napfényt kap egy év alatt. Ezután egy speciális eszköz segítségével összehasonlítja, hogy melyik energiaellátási rendszer a legoptimálisabb a tulajdonos számára, a tiszta energia használata, a regionális áramszolgáltatóhoz való csatlakozás, vagy valamelyik helyi cégen keresztül biztosítani az áramellátást. 

A programot egyelőre három helyen üzemelték be kísérleti jelleggel: a Google székhelyén San Francisco Bay Area-ban, az egyik mérnök anyjának városában, Fresnóban (hogy lássa, mit dolgozik a gyerek a Google-nál), valamint a program ötletgazdájának városában, Bostonban. 

Ha a Google Earthben rákeresünk egy címre ezekről a településekről, a térképen az izzó narancsos, már-már vérnarancs színtől a sötétliláig sokféle színárnyalatot láthatunk a térképen. Az izzó vérnarancs szín értelemszerűen az igazán jó adottságokat jelenti, míg a sötétlila a kevésbé jó lehetőséget.

Az ötlet Carl Elkintől ered, akinek egyrészt van saját napelemes tetőrendszere, másrészt egy ideig önkéntesként segédkezett a massachusettsi napenergia-programban, ahol arra lett figyelmes, hogy az emberek leginkább napenergiával szeretnék ellátni otthonukat, de nem igazán értik, hogy az mitől olcsóbb megoldás, mint a megszokott lehetőségek. 

A Google Sunroof abban különbözik a hasonló elgondoláson alapuló fejlesztési elképzelésektől, hogy a Google műholdfelvételein lehetőség van különválasztani a tetőt és környezetét, a fákat, de még az árnyékot is. A program nyomon követi a helyi időjárási mintákat. A kapott adatokat elemezve az értékeket összehasonlítja a lehetséges rendszerek áraival, és megközelítőleg meghatározza a beruházás költségeit.

Fotók: Google

A lengyelek megfestették a világ legnagyobb ökológiai falfestményét, ami tulajdonképpen nem is festmény.

A nyomottvizes eljárással készült, 4900 négyzetméteres alkotás a délkelet-lengyelországi Besszádok, vagy ismertebb nevén Bieszczady-hegység vonulatai között meghúzódó Solina-gát oldalára került.

A 82 méter magas és a 664 méter hosszú gátat a 60-as években építették, ami a maga nemében már akkor a kor legnagyobb építkezései közé tartozott.

A gátfestményt a gát tulajdonosa, a PGE Energia Odnawialna energiaipari vállalat szponzorálta. A feladat megvalósítására Przemek Truścińskit, a jól ismert lengyel illusztrátort és képregényrajzolót kérték fel.

A festményen a Bieszczady-hegység állatai és növényei láthatók, többek között hiúz és sas.

Valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, hogy ha egy graffiti elég egyszerűen lehet környezetbarát, akkor ez az alkotás vajon mitől lesz öko. A gátfestmény azért lett e cím birtokosa, mert a hatalmas felületre csupán 50 liter környezetbarát vízfestéket használtak fel, ami egyáltalán nem tartalmaz semmilyen szintetikus anyagot. És azt is csak arra használták, hogy az ábrákat felvázolják a hatalmas falfelületre.

Valójában a Truściński által alkalmazott (rajzolás)technikai megoldástól lett igazán öko az alkotás. Ugyanis Truściński nem festett festékkel, hanem azt használta ki, hogy a gát oldala az évek alatt rettenetesen koszos lett. A művész az előre felvázolt rajzok helyét magasnyomású vízzel lemosva rajzolta meg az elkészült "fordított" graffitit.