Ha életed minden területén törekedsz a környezettudatos életre, a házi kedvenceid sem maradhatnak ki belőle. Szerencsére egész jó a választék.

KÉP: Pexels

Valószínűleg a víz és az alagút minden metróépítő mérnök szemében ősellenségnek számít. Most mégis ezeket hozta párba egy japán egyetemistákból álló csapat, és be is kerültek a koncepcióval a Lexus Design Award 2021 díj finalistái közé. Yilei Lyu, Chenkai Guo, Baohua Sheng, Yu Zhang a Tama Művészeti Egyetem végzős formatervező-hallgatói, ők alkotják az Intsui Design formációt. Ötletük a következő:

Az okos, olcsó és egyszerű rendszer terrakotta falburkoló elemekből áll, amelyek attól különlegesek, hogy vékony vízcsatornák hálózzák be őket.

Az égetett agyagcserép felszívja a vizet, amely elpárolog a terrakotta elem felszínéről.

Amikor pedig érkezik a metrószerelvény, a menetszél szépen betolja az állomásra a hűvös levegőt -- így hűthető az alagút hagyományos klímaberendezés nélkül.

Mivel az egymás után érkező szerelvények biciklipuma módjára mindig eltolják a párásított hűvös levegőt a terrakotta faltól, ezért a felszín folyamatosan párologtat és szívja fel a vizet a csatornácskákból. Így gyakorlatilag csak a vízutánpótláshoz (a víznyomás fenntartásához) kell valamennyi áram, magához a párologtatós levegőhűtéshez nem. Ez igazán gazdaságos. Ráadásul a víz is lehet tisztított szennyvíz, amitől a rendszer méginkább környezetbarátnak tekinthető. 

A kilencedik éve megrendezett Lexus Design Award missziója, hogy olyan innovációkat tárjon a világ elé, amelyek mind az emberiség, mind a Föld számára kedvező hatásúak. A versennyel új formatervezőket indítanak el a pályán, akik az egész világ számára hasznos fejlesztéseket alkotnak. Remélhetőleg az Intsui Design metróhűtő ötlete mielőbb eljut a gyakorlati megvalósításig.

HKZs

Úgy látszik, a Párizst kettészelő Szajna valódi ihletforrás, mert újabb és újabb ötleteket inspirál. Nemrég írtunk a kerékpárhajtású fitneszhajóról, most pedig itt a nap- és vízáramlási energiával tölthető elektromos mini szárnyashajó, azaz vízitaxi terve, amely SeaBubbles (Tengeri buborék) néven a tervek szerint 2017 júniusától már üzemelni is fog a Szajnán.

Fejlesztője Alain Thébault, a gyorsasági vitorlázás világbajnoka, illetve Anders Bringdal, aki windsurffel állított fel világcsúcsot 2012-ben.

A járműben 4 utas és egy vezető fér el, de mivel a taxi idővel önvezetésre is képes lesz, utóbbi férőhely is utasülésként funkcionálhat. Megálmodói szerint a folyón kisebb a forgalom, mint a városi utakon, így az autonóm navigálás sokkal kevésbé kockázatos vízitaxival, mint autóval.

A szolgáltatáshoz készül egy okostelefonos app is, hogy ha a rakparti dokkban nincs azonnal igénybe vehető hajó, akkor telefonnal hívhassunk.

A világ nagyvárosai közül sok alakult ki valamilyen víz partján, hiszen az úthálózatok kiépülése előtti időkben a vízi közlekedés volt az utas- és áruszállítás legcélszerűbb módja. Manapság azonban legfeljebb turistahajók, uszályok és kompok szelik a hullámokat, nem használjuk ki az ebben rejlő lehetőséget. Az említett hajók ráadásul általában dízel üzemanyaggal működnek, azaz környezetbarátnak egyáltalán nem tekinthetők. Az elektromotoros SeaBubbles csendes és nem szennyezi a környezetet, ezért a megvalósítását a párizsi főpolgármester, Anne Hidalgo is támogatja.

A Thébault és Bringdal által megálmodott vízitaxi üvegszálas műanyagból és habanyagból fog készülni. A szárnyaknak köszönhetően a víz felszíne fölött 60 centiméterrel siklik, tehát nem kelt zavaró hullámzást, ami fokozná a partvonal erózióját. Legnagyobb sebessége óránként 30 kilométer lehet, és egy feltöltéssel 80-100 kilométert tehet meg, a feltöltés a dokkokban zajlik. Részletek a Bloomberg videójában:

Jó lenne ilyet Budapesten is látni, az alsó rakparton dugóban araszoló járművek vezetői közül bizonyára sokan átpártolnának. A vízi koccanástól sem kell félni, hiszen az eddigi kísérletek szerint az önvezető üzemmód csökkenti a balesetek kockázatát. Legjobb lenne olyan vízitaxikat kifej-leszteni, amelyek kerékpár szállítására is képesek lennének: ha mondjuk valakinek Dél-Pestről kell Észak-Budára mennie, elbringázhatna a Duna-partig, ott a kerékpárral együtt beszállna egy ilyen elektromos vízitaxiba, majd az Árpád-hídnál kiszállna a hajóból, és a célállomásig az utolsó kilométert megint két keréken tenné meg...

A buszmegálló vagy a P+R parkoló és a munkahely közötti, úgynevezett "utolsó mérföld" megtételére jó lehet közbicikli vagy közrobogó bérlése, de ezek korlátozott hatótávolságban üzemelnek, és leadásuk/parkolásuk is gondot jelenthet. A tuti elektromos gördeszka kifejlesztése évek óta foglal-koztatja a mérnököket, mert sokak számára szempont, hogy a közlekedési eszköz a saját tulajdonuk legyen, tehát bármikor rendelkezésre álljon, illetve hogy hordozható legyen (tömegközlekedési eszközön is különdíj nélkül). Mindezeket a problémákat kívánják megoldani japán fejlesztők a laptop méretű Walkcar eszközzel.

GIF

A japán CocoaMotors a méretre helyezte a hangsúlyt a Walkcarral: akkora, mint egy 13 colos laptop, a súlya 2,8 kg, és 16 kilométeres sebességre képes óránként. A burkolat szénszálas, az akkumulátor 60 perces üzemidőre képes, és ugyanennyi idő alatt lehet feltölteni. Az irányítást a testhelyzettel szabályozzuk, akárcsak a giroszkópos rollerek esetében.

GIF

Mint az alábbi videóban látható, a Walkcar problémamentesen halad térkövön és egyenetlen aszfalton is, illetve kisebb emelkedők leküzdése sem lehetetlen számára. Az ára 1280 dollár, 360 ezer Ft, ami egy elektromos kerékpárhoz vagy e-rollerhez képest húzós, de a tervezők szerint a kompakt méret ellensúlyozza ezt, illetve az is, hogy nem kell félni attól, hogy ellopják, mint mondjuk egy utcán lelakatolt kerékpárt. A Walkcar 2017 szeptemberétől lesz kapható.

Az idei riói olimpián a sok kiosztott érem mellett a rendezők maguk számára is kioszthatnak egy aranyérmet, mert 2016-ban a braziloknak sikerült megrendezniük a világ legkörnyezetszennyezőbb olimpiáját.

A világjátékok karbonlábnyoma minden eddigi olimpiát felülmúlt, szén-dioxid-kibocsátását 3,6 millió tonnára becsülik, ami meghaladta a négy évvel ezelőtti londoni karbonlábnyom értékét, a 3,2 millió tonnát is. A 2008-as pekingi olimpia ökológiai lábnyoma még „csak” 1,18 millió tonna volt.

Annak ellenére, hogy a rendezők a rendezvény szén-dioxid-kibocsátását ellentételezve számos kibocsátáscsökkentő projektet is beindítottak, például fákat telepítettek olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak, vagy az olimpiai játékokra épített Future Arenát iskolákká alakítják, nem tudják ellensúlyozni a mintegy 80 ezer helyi lakos átköltöztetésével járó költségek, a nézők, résztvevők elszállásolásához, utaztatásához kapcsolódó kerozinfelhasználásból, légkondicionáló berendezésekből és egyéb tevékenységekből keletkező negatív hatásokat.

Az elmúlt idők olimpiai játékait Tokió, a 2020-as olimpia rendezője azzal próbálja felülírni, hogy 2020-ban a világ első környezetbarát olimpiáját tervezi megrendezni.

A célok elérését két fő energiahatékonysági elem, a tiszta energiák alkalmazása és az újrahasznosítás biztosítaná.

A tiszta energiák – a hidrogén, a napelemes és a termikus energia – kulcsfontosságú szektornak számítanak Japánban. Az ágazatban még számos üzleti lehetőség rejlik, amit ki lehet használni az olimpia alatt.

Japán a világ harmadik legnagyobb e-hulladék-mennyiséget termelő országa. 2014-ben elektronikai hulladékból 143 kg aranyat, 1566 kg ezüstöt és 1112 tonna rezet tudtak különválasztani, ami jóval több, mint amennyit 2014-ben Londonban az érmek elkészítéséhez felhasználtak (9,6 kg aranyat, 1210 kg ezüstöt és 700 kg rezet).

Manoj Bhargava, az öt órán át ható energiaital kitalálója bemutatta új találmányukat, a szabad elektromossággal működő hibrid kerékpárt. 

A milliárdos és csapata által kifejlesztett, környezetbarát energiával működő biciklit elsősorban a szegénynegyedek energiaellátásának biztosítására fejlesztették ki, ahol egy edzéssel meg lehetne termelni a napi áramot, ami még a lakosság egészségi állapotára is jól hatna.

A kerékpár másik típusát a fejlett országokban élő emberek életmódjához igazította, így kerékpározás közben csökkenteni lehet az energiaköltségeket, és mozgásra bírni az elhízott társadalmat. 

A hibrid kerékpár működése nagyon egyszerűnek tűnik: a lendkerék hajtásával egy generátort lehet működtetni, ami pedig egy akkumulátort tölt fel. 

A tervezők szerint 1 órai pedálozással egy lakás 24 órás energiaellátását lehet biztosítani. Manoj 10 000 kerékpárt szeretne kiosztani Indiában. 

Ha valaminek szaga van, akkor párolog, vagyis illékony molekulái a levegőbe kerülnek – és onnan belélegezve a tüdőnkbe. Lakásfelújítás közben különösen ki vagyunk téve ennek, ráadásul a párolgás annál gyorsabb, minél nagyobb felületen megy végbe. 

VOC – az angol betűszó jelentése Volatile Organic Compound, azaz illékony szerves vegyület. A VOC-ok nagy része ipari vagy közlekedési eredetű, másik jelentős forrásuk a szerves oldószerek párolgása. Beltéren a VOC-ok fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet; hosszú távon a máj és az idegrendszer károsodását okozhatják. Az Európai Bizottság megbízásából végzett vizsgálatok szerint a VOC-ok koncentrációja az iskolákban és óvodákban helyenként a kültéri mérték duplája; a nemrég rákkeltőnek minősített formaldehidből és egyéb aldehidekből pedig olykor hét-nyolcszor nagyobb mennyiség volt bent, mint kint. A legtöbb VOC koncentrációja a hidegebb hónapokban magasabb, formaldehid viszont elsősorban a nyári hónapokban halmozódik fel.

A lakásban a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a játékokban, elektromos cikkekben, ruhákban, szőnyegekben, bútorokban és a mosóporban is. Néhány vegyi anyagról tudjuk, hogy mérgező, de a többségükről csak igen kevés adattal rendelkezünk. 

(Fotó: HomeFamilyHeart)

Gyermeket váró szülőkre jellemző, hogy a baba születése előtt kifestik a szobát, új bútorokat, szőnyegeket vásárolnak. Pedig adott esetben ezzel többet árthatnak, mint használnak. A veszélyes kipárolgások elkerülése érdekében vagy hónapokkal korábban végezzék el a festést, vagy hagyják ki. A gyerekszobába való bútorokat, szőnyegeket és játékokat pedig érdemes volna használtan venniük, mert azokból már elillantak a veszélyes vegyületek.

Kerülni kéne a műgyantákat

A furnér, illetve a rétegelt lemez fából készül, ám a rétegeket műgyantával, szintetikus ragasztóval erősítik össze, ebben pedig rákkeltő formaldehid is lehet. A natúr faforgácslap hőpréselt lemezt szintén műgyanta tartja össze. A szekrényhátfalként, fiókfenéklapként használt farostlemez fahulladékból ragasztással készül, nagyon gyakran tartalmaz formaldehidet. Az MDF lapban a farosthoz 8–12 százaléknyi műgyantát adnak, majd hőpréseléssel nyomják a kívánt formára. Az MDF lapokból irodabútor, konyhabútor, asztallapok, szekrények, polcok és padok készülnek, olvasható Simon Gergely Belső tereink szennyezettsége című tanulmányában. 

A bútorokban sok műanyag kiegészítő is található. A PVC lágyítószerei, a ftalátok károsak az egészségre. Az uniós szabályozás (ökocímke) korlátozza egyes ftalátok használatát. Szintén sok fatermék tartalmaz faanyagvédő szereket, azaz biocidokat, sok esetben mérgező rovarirtó szereket. Ha több heti szellőztetés után még mindig oldószer szagot érzünk, jogunk van visszavinni a terméket az üzletbe. Aki műgyantamentes bútort szeretne, válasszon tömörfából készültet.

(Fotó: Dilmaghani)

A laminált padló formaldehides ragasztót tartalmazhat, a PVC padló nagy mennyiségben egészségkárosító ftalát lágyítószereket, a szintetikus lakkok illékony szénhidrogént, a szőnyegpadlók ragasztója VOC-okat, maga a szőnyeg és a bútorkárpit pedig a hormonrendszert károsító brómozott égésgátlókat. A szőnyegalátétekben, ha újrahasznosított alapanyagokból készülnek, akár évek óta betiltott égésgátló anyagok is lehetnek. Aki költ a természetes alapanyagból készült szőnyegekre, a tisztításukra is figyeljen oda: a vegyszeres tisztítás helyett próbálkozzon a hagyományos hideg vizes öblítéssel (nyáron slaggal a kertben).

Emberbarát felületek

Nagyon jó lenne, ha legalább a gyerekszobában tömörfa padló lenne, amit vagy oldószermentes, vizesbázisú lakkal, vagy természetes olajokkal kezelnek (akárcsak a tömörfa bútorokat). Ilyen például a len-, a gyanta- vagy a narancshéjolaj - nem olcsók, igaz, de természetes anyagok, és nem károsak az egészségünkre. A narancshéjolajat olyan lakásba is ajánlják, ahol dohányoznak, mert egy bizonyos mértékig képes semlegesíteni a füstszagot.

A lakásfelújítás fontos kelléke a falfesték. Vásárláskor ne az legyen a fő szempont, hogy melyik szárad a leggyorsabban, melyikből elég egy réteget felkenni, melyik vízálló, ezek ugyanis valószínűleg több kockázatos vegyi anyagot tartalmaznak. A különböző oldószerek, segédanyagok aztán hosszasan, akár hónapokig is párolognak a levegőbe. 

(Fotó: Scottsdale Paintings)

A diszperziós festékekbe a tartósítószerekkel kerülhet formaldehid. A gyártás során felhasznált káros anyagokról a címke is tájékoztat, de legjobb, ha az eladótól kikérjük a termék úgynevezett biztonsági adatlapját. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint évek óta probléma, hogy a festékek és lakkok címkéi az esetek felében nem felelnek meg az előírásoknak. 

Festékből létezik enyves alapú, kazeines (tejfehérje adalékkal), vega (növényi fehérjéből), meszes (plafonra ideális), továbbá vályoggal kevert. A kerámia festék VOC-kibocsátása 0,000 gramm literenként, kiválóan véd a penész ellen is. A festékben lisztszemcse méretű kerámiagyöngyök feszítik ki a pigmentet. A kerámia beltéri falfesték dörzsállóságának köszönhetően könnyebben tisztítható, továbbá – hőkamerás mérések alapján – hozzájárul a helyiségben az egyenletes hőeloszláshoz.

Hét kilométernél rövidebb távon a legfeljebb 200 kilogramm tömegű árukat teherhordó két-  vagy háromkerekű kerékpáron volna érdemes fuvarozni, ezzel csökkenthető a kisebb haszongépjárművek (furgonok, gépkocsik) okozta szennyezés. A városi áruszállítás 51 százalékát simán vihetnénk biciklivel.

Erre az eredményre jutott egy három éve zajló uniós felmérés nyomán a Cycle Logistics elnevezésű projekt, amely 322 városból gyűjtött be adatokat. Az volt a céljuk, hogy megállapítsák: a városi forgalom jelentős részét adó áruforgalom mekkora hányada volna átterelhető teherhordó kerékpárokra.

Kiderült ugyanis, hogy az áruszállítás csupán a városi forgalom 15 százalékát teszi ki, de a helyi légszennyezés 20-30 százalékáért felelős, tekintve, hogy ezek a járművek szinte kizárólag hagyományos meghajtásúak, azaz benzin- vagy dízelmotorosak, nem pedig elektromosak.

A felmérésre azért volt szükség, mert míg a hosszú távú áruszállításról és közlekedésről sok adat áll rendelkezésre, a városokra jellemző néhány kilométeres és pár csomagból álló kisfuvarozásról alig van adat, nemzetközi viszonylatban pláne. Az adatok elemzéséből kiviláglott, hogy a városi szállítás alig egyharmadát végzik 3,5 tonnánál nagyobb teherautókkal, kétharmadát viszont ennél kisebbel, sőt, egy német felmérés azt állítja, sokhelyütt a városi kisteherfuvarozás 60 százalékához személygépkocsit használnak. 

Forrás: The Brooks Blog

Egy svájci adatsor szerint ráadásul a kisfuvarozó ágazat lendületesen fejlődik a szolgáltató szektorral párhuzamosan. Itt elsősorban a házhoz szállításra kell gondolni, amelynek jelentős hányadához bőven elég volna egy teherhordó tricikli.

Az ausztriai Grazban végzett egyik kutatás meglepő eredményt hozott: a városlakók átlagos vásárlásainak alig hat százalékához van szükség autóra, a többi kisárufuvar 80 százaléka kerékpárral is megoldható, nagyobb tömegű beszerzés esetén triciklivel.

Jelenleg azonban a bevásárlások 22 százalékát autóval végzik az átlagpolgárok, akik számára ezért egyre több helyen kínálnak két- vagy háromkerekű kedvezményeket. Például Franciaország-szerte már 40 Intermarché szupermarketben bérelhető a Koursavélo nevű teherhordó utánfutós kerékpár, akár hűtőtáskával és 48 órára is. 

Forrás: Koursavélo

A már említett Grazban 1992 óta érvényes a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás a kerékpáros forgalom fellendítése érdekében, és a helyiek akár ezer eurós támogatást is kérhetnek az önkormányzattól teherhordó kerékpárok vásárlásához. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

60 százalékkal kisebb üzemanyag-fogyasztás és 80 százalékkal csekélyebb károsanyag-kibocsátás – ezt ígéri Terje Lade norvég hajótervező, aki az aerodinamikát kihasználva érné el a teljesítmény javulását.

A vitorláshajók képesek arra, hogy gyorsabban haladjanak, mint amennyi a szél tényleges sebessége. Sőt, a 2013-as Amerika Kupán szereplő katamaránok átlag 1,8-szor gyorsabbak a szélnél, ugyanazon elv segítségével, amely a repülőgépet is felemeli. Előbbi esetben a széliránnyal jóformán párhuzamosba állított vitorla, utóbbinál a szárnyprofil az, amely előtt és mögött, illetve felett és alatt megváltozik a nyomás: a vitorla szél felőli oldalán felgyorsul, míg a szél alatti oldalon lelassul a légáramlás. Ennek következtében a szél felőli oldalon megnő a nyomás, a másik oldalon csökken. A vitorla két oldalán ébredő erők eredője pedig a felhajtóerő lesz. S mivel a hajótest oldalirányban nagyobb felületű, tehát nagyobb ellenállást támaszt, mint a hajó orra, ezért a hajó a kisebb ellenállás irányába, azaz előrefelé mozdul el. 

A norvég hajótervező Vindskip (Szélhajó) nevezetű teherszállítója nem vitorlával, hanem különleges formájával fogja munkára a szelet. A magasított hajótest ugyanis mindkét oldalán domborodik, olyan mint egy tükörszimmetrikus repülőgépszárny. Ennek köszönhetően képes az előbb említett felhajtóerőt ötvözni a menetszél sebességével (ez nem azonos a tényleges, szakszóval meteorológiai szél sebességével), és ezáltal kevesebb motoros meghajtást igényel, kevesebb üzemanyag-fogyasztással is ugyanolyan, vagy még gyorsabb haladás érhető el vele. A különleges hajótest kicsinyített mását a brit Cranfield Egyetem szélcsatornájában tesztelték, és meglepően jó eredményeket értek el vele.

A számítógéppel vezérelt kormányzás mindig optimális szélirányba (negyedszélbe) fordítja a hajót, így átlagosan 14-18 csomós, azaz 26-33 kilométer/órás sebesség érhető el. Egy átlagos konténerszállító 10-12 csomós sebességgel halad, de ennek az üzemanyaggal való takarékoskodás is az oka. Nagy kérdés, hogy ha a Vindskip nem egyenes irányban halad, hanem a széliránynak megfelelően állandóan cirkál (kreuzol) jobbra-balra, akkor ez hogyan módosítja az üzemanyag-fogyasztását. Valamint a hajó teste legalább kétszer akkora, mint egy hagyományos konténerszállítóé, tehát az előállítása is költségesebb.

Terje Lade állítja, hogy a zárt hajótestnek az is előnye, hogy nem esik le róla a konténer. Való igaz, a viharokban a teherszállítókról évente akár tízezer konténer is elveszhet, ami nemcsak a tengeri hulladékot szaporítja, hanem – amennyiben nem süllyed el – a felszínen úszva balesetveszélyes lehet más hajókra nézve. Igen ám, vitatkoznak a kritikusok, csakhogy a nemzetközi teherkikötőkben daruval rakodják ki és be a konténereket, márpedig a Vindskip esetében ez a módszer nem használható. És ki tudja, hogy a tathoz tervezett aprócska ajtón keresztül hány napig tartó művelet során és miféle teherhordó haszonjármű segítségével lehet megpakolni az új teherhajót. Van még mit végiggondolni a Vindskip prototípusának három-négy év múlva tervezett legyártása előtt. De hogy nagyon jól néz ki, az tény.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az átlagos amerikai otthon 240 négyzetméter alapterületű, a családok a jövedelmük legalább harmadát, de inkább felét költik lakásfenntartásra – azaz munkában töltött éveik során nagyjából 15 évig csakis a rezsi befizetéséért dolgoznak. Ezért mind többen költöznek kisebb lakásokba. Sőt, egyesek a materiális és lelki szabadság elérése érdekében miniházakat szeretnének, nemcsak hétvégi nyaralónak, hanem egész éves tartózkodás céljából. Ők a Tiny House Movement, azaz Kulipintyó-mozgalom tagjai, akik átdimenzionálják életüket a 9-37 négyzetméteres új élettérre. Jelszavuk: Kis lakás, kis stressz! 

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company 

Csak azért, mert kerekeken is lehet mozgatni, a kulipintyó még nem egyenlő a lakókocsival. A kis házakat tulajdonosaik általában maguk építik, zömmel újrahasznosított alapanyagokból – a kulipintyó tehát sokkal inkább környezetkímélő lakhely, mint egy guruló műanyagdoboz, amelyet egy sor, az egészségre káros anyag (ragasztók, festékek stb.) felhasználásával készítenek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kevesebb és kisebb számla ellenére persze marad még megoldandó feladat: területbérlés, vízvételi hely szervezése, tároló/raktár foglalása azoknak, akik a miniházba való költözéssel nem tudnak, vagy nem akarnak megválni ingóságaik zömétől.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyók kicsik, de kényelmesek és környezetbarátok: sokan építenek be komposztáló vécét és napelemes világítást. A takarítás megvan fél óra alatt, utána a tulajdonosok kiülhetnek a ház elé sziesztázni egyet, vagy kertészkedhetnek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyós élet nem „vándorcirkusz”. A miniházak tulajdonosai általában huzamosabb ideig maradnak egy-egy helyen, de az is igaz, hogy képesek bármikor továbbállni – például ha egy másik megyében találnak munkát maguknak. Amúgy is jellemző rájuk a megfontoltság, és ezzel az életstílussal rengeteg erőforrást (pénzt, időt, energiát) megtakarítanak, amit másra fordíthatnak.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

Az alábbi videóban Dee Williams elmeséli, hogyan építette tízezer dollárból a maga 8 négyzetméter alapterületű kulipintyóját. A palackos gázszámlája alig öt dollár havonta, de a zuhanyozást a munkahelyén kell megoldania, mert a miniházában csak mosakodásra van lehetőség. A kicsivel nagyobb miniházakban persze van fürdőszoba is.

A Tumbleweed oldalán letölthető fotók, videók és tervrajzok találhatók

Hiver't-Klokner Zsuzsanna