28
Már

Bármilyen felújítási munkáról legyen szó, óhatatlan, hogy építési hulladék keletkezzen. Nem elég, hogy a közterületen (a házunk előtti járdán) elhelyezett konténerhez az önkormányzattól kell fizetős engedélyt kérnünk, a konténer elszállítása Budapesten egyre drágább is, mert megteltek a városhoz közeli lerakóhelyek. Érdemes tehát minél szélesebb körben újrahasznosítani a bontott anyagokat, ehhez gyűjtöttünk pár jópofa tippet.

Bontott téglából készülhet:

Az udvar burkolata, de egy vizesedésre hajlamos pince aljzatát is kirakhatjuk vele kötőanyag nélkül is, remekül felszívja a nedvességet. 


A pihenősarok
burkolata 


Az ágyásszegély
, de vigyázzunk, a tégla hajlamos néhány év alatt belesüllyedni a talajba, tehát akkor újra kell rakni. 


Szellőző térelválasztó 


Szabadtéri kemence 


Fa- vagy vaskerítés tartóoszlopa 


Kerti grillsütő 


Mobil tűzrakóhely (na jó, kell a mobilitáshoz egy kis izomzat, de tényleg nincs rögzítve), alá kilenc darab kültéri beton járdalap 


Épített fűszerkert - ez esetben azért jó a téglafal, mert magába szívja a Nap hevét, és éjjel is melegebb mikroklímát biztosít, ami fontos a mediterrán eredetű illóolajos fűszernövények számára 


Emelt ágyás
aljába szórjunk téglatörmeléket, hogy megakadályozzuk a víz pangását, ugyanezért finomra tört tégladarabkákból egy maráknyit szórjunk a szobanövények cserepének aljára, de lehet a téglazúzalékkal a kerti sétányt is felszórni, sőt, az őrölt téglaport télen síkosságmentesítésre használni. 


Ablakcsere esetén a fakeretes öreg ablakokat se dobjuk ki, mert készülhet belőlük:

Kerti üvegház palántáknak vagy érzékeny cserepes növényeknek (érdemes a linkre kattintani, számtalan mintát mutat) 


Mini növényházikó 


Déli fal mellé palántázóágyás, érdemes az oldalát feketére festeni, hogy még több napsugarat nyeljen el, aká pedig mehet egy-két öreg raklap a fagymentesítés érdekében 


Kerti pihenősarok vagy játszóház, utóbbi esetben megfontolandó az üveget vékony fóliával bevonni a balesetveszély megelőzése érdekében (a legolcsóbb öntapadós fólia a tankönyvek bevonására ajánlott 50 centi széles tekercses fólia, amely szupermarketekben is párszáz forintért kapható) 


Különleges asztallap 


Rusztikus fali fényképkeret 


Egy szintén "reciklált" hokedlivel megemelve vitrin (és igen, az egészet le lehet festeni, hogy egységesebb hatása legyen készen).


Természetesen az öreg ajtókat is újrahasznosíthatjuk:

Fali üzenőtáblaként, ha a kazettás részeket fekete táblafestékkel átkenjük 

Asztallapként is remek, csavarozzunk alá négy esztergált fa korlátoszlopot, és patinázzuk a festést 

Ágyfejként 


Paravánként
(öreg háromtagú garázsajtóból is készülhet) 


Álló tükörként vagy fésülködőasztalként 

- kerti szerszámok kis kamrájaként 


A leszerelt öreg bádogereszeket se dobjuk el, pláne, ha szeretjük az epret...

Magasított fakeretre szerelve emelt ágyást alakíthatunk ki belőlük, így mindenhol éri az eperpalántákat a napfény, garantáltan nem lesz földes a zamatos termény!

Lehet emeletesen is kialakítani:


Maradék csempéből vagy járólapból ízléses mozaikot állíthatunk össze.

Amennyiben a csempedarabok vagy formavilágban (pl. mind négyszögletű), vagy felületben (pl. mind matt), vagy színben (pl. mind kékes) hasonlóak, akkor nem lesz csiri-csáré a végeredmény.


A csempemozaik kerti asztalhoz ideális, de ügyeljünk arra, hogy fagyálló csemperagasztót és fugázót használjunk hozzá.


A központi fűtés kiépítése után maradt pár méter a tekercselt többrétegű műanyag vízcsőből? Daraboljuk félkörívekre, szúrjuk le őket fél méterenként a földbe, terítsünk rájuk egy UV-álló fóliát, és máris kész a mini melegház!

Ha van hasonló újrahasznosítási ötlete építési hulladékra, küldje el nekünk!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

0 Komment 0 Reblog!
0
05
Már

Kezdjük a legfontosabbal: nem kell aggódni amiatt, hogy egy papírszék összerogy alattunk, mert akár 150-200 kilogramm is lehet a teherbírása. De van olyan összehajtható kartonpuff, a magyar ChairFlip, amely 300 kilót is elbír. 

Amióta 1856-ban Amerikában szabadalmaztatták a kartonpapírt, azóta születtek különféle ötletek arra, hogy a csomagoláson túl mire lehetne még használni a különleges alapanyagot. Bútorként a kanadai Frank Gehry építész-formatervező kezdte alkalmazni, 1972-es Easy Edges sorozatában szerepelt a Wiggle Side Chair elnevezésű szék, amely szinte minden modern művészeti múzeumban helyet kapott. A hatvan réteg kartonpapírból, rejtett csavarozással összeállított széket a Vitra cég máig gyártja és forgalmazza, igaz, csillagászati áron, 1140 dollárért:


Az elmúlt évtizedekben a kartonpapír bútor nemcsak a múzeumokban, hanem a hétköznapokban is teret nyert, ahogy fontosabbá vált a fenntarthatóság és újrahasznosítás. A kartonpapír bútor főleg két területen terjed: a gyerekszobában és az irodában.

Ami az előbbit illeti, itt a kis tömeg jelent előnyt, valamint az eldobhatóság (mármint a szelektív gyűjtőbe), hiszen ha úgyis pár hónap alatt kinövi a gyerek, ésszerűtlen túl drága bútorokba beruházni. Az ausztrál Belkiz cég összehajtható etetőszéket gyárt, amely 20 kilogrammot bír ki. A biztonsági övvel is ellátott szék gyorsan összehajtható, tehát utazás vagy nyaralás során is remekül használható, csupán a kiömlő folyadékokkal kell vigyázni. Ha pedig kinövi a gyerek, mehet a hulladékba. A cég európai üzleti kapcsolatokat is keres a terjeszkedéshez. 


A svájci Nicola Enrico Stäubli építész ingyenesen letölthető bútortervrajzokat kínál Foldschool nevű oldalán. A zsámolyt, kisszéket és hintaszéket odahaza bárki kiszabhatja kartonpapírból, és az útmutató alapján összehajtogathatja. A papírbútor filctollal vagy krétával dekorálható is, utóbbi esetben érdemes a rajzot hajlakkal fixálni (többször fújjunk finom réteget, hogy ne áztassuk el a papírt). Egy hűtőszekrény csomagolásából legalább kettő-három kijön, gyerekzsúrba ideális! 


Az amerikai SmartDeco háromrészes bútorszettje íróasztalból és két polcos elemből áll, és összesen csupán 180 dollárba (körülbelül 40 ezer forint) kerül. Az újrahasznosított kartonpapír berendezés egy tiniszobába vagy kollégiumi szobába is illik, ráadásul az sem tragédia, ha valami baleset éri, könnyen és olcsón kicserélhető. 


A holland Nuy van Noort stúdió már 2009-ben elnyerte a neves Thonet Mart Stam díjat VouwWow fantázianevű összehajtható székével, amely minden szempontból megfelel a fenntarthatósági, funkcionalitási és kényelmi szempontoknak. Ideális irodákba és várókba vendégszéknek, az ára 125 euró (38 ezer forint). 


A tajvani FlexibleLove harmonikaszerűen nyitható-csukható ülőbútor, 8 vagy 16 személyes változatban lehet megrendelni. Előbbi tömege 13 kilogramm és 983 kilogramm tömeget is elbír, utóbbi értékei 25kg/1920kg.

Ideális várótermekbe, kollégiumokba, vagy garzonlakásokba, ahol olyan ülőgarnitúrára volna szükség, amelynek méretét a vendégek számától függően szabadon növelhetjük vagy csökkenthetjük.  


A harmonikaelvet követi a kanadai Molo Design stúdió, amely térelválasztótól a lámpaernyőn keresztül a fotelig mindenféle formát képes kialakítani az alapanyagból (a honlapjukon jópofa videókon mutatják be a tárgyaik variálhtóságát).

A 170 eurótól (53 ezer forint) kezdődő papírbútor barna és fehér színben is kapható, ötletesen variálható, minden térben kihasználhatjuk vele a rendelkezésre álló helyet. 


Irodai felhasználásra főleg lapra szerelve, utólagos hajtogatással kapható a kartonpapír bútor. A natúr hullámkarton alapanyag miatt utólag lehet festeni, mintázni az összeállított berendezési tárgyat. A bútorok polconként 15 kilogrammig terhelhetők, és variálni lehet őket. A polcmagasság úgy lett kialakítva, hogy ráférjen a négyfiókos irattartó, valamint a szokványos méretű irattartó papucsok. 


A síklapokból hajtogatott, funkcionális papírbútorok mellett Terbe János formatervező egyedi, kézzel hajtogatott lakberendezési tárgyakat is tervez. Törökbálinti Karton Design cége lakás-, iroda- és üzletberendezésre, kiállítási standokhoz ajánlja a kartonpapír bútorokat, amelyekről úgy véli, „új életstílust közvetítenek, és észrevétlenül is is környezettudatos gondolkodásra inspirálják használójukat”. 

A könnyű és olcsó, de megfelelően használva ellenálló és tartós karton építészeti célokra is alkalmas lehet. A japán Ban Shigeru a kartonpapír épületek tervezésésének úttörője. Legutóbb a földrengés sújtotta új-zélandi Christchurch városába tervezett kartonpapír katedrálist a megrongálódott és bontásra ítélt régi épület pótlására. Az épület szavatossági ideje 50 év:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

0 Komment 0 Reblog!
0
03
Már

A legtöbb PET-palack olyan vékony, hogy a benne lévő italt is alig lehet kitölteni, erre-arra horpad a műanyag. Ennek dacára döbbenetesen tartós: lebomlási ideje a természetben minimum 300 év. Körülnéztünk a neten, milyen tippeket találunk a hétköznapi újrafelhasználására.

Valamikor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben nagy keletje volt egyes strapabíró műanyagoknak, például a csíkokra szabdalt tejeszacskóból horgolt lábtörlőnek. Mára ez csak megmosolyogtató emlék, de a csíkokra felvágott PET-palackból összeállított lombseprű hasznos lehet. Sokkal jobban elkapja a leveleket, mint egy hagyományos műanyag partvis, mert könnyedén érinti csak a talaj felszínét. Három-négy palackot érdemes egymásba húzni a sörtesűrűség fokozása érdekében, részletes útmutató a képeken. 

Óvodában, odahaza remek szolgálatot tesz a falapra fölszegelt, félbevágott palackból kialakított ceruzatartó. Természetesen más apró tárgyak tárolására is alkalmas, például egy műhelyben is remekül hasznosítható. 

 

Ha rendszert viszünk a dolgokba, mindjárt másképp látjuk őket: hiába legyintenek egyesek a PET-palackból kialakított függő kaspókra, mivel pontosan egyformák, és szépen vannak elrendezve, kellemes látványt nyújtanak. Arról nem is beszélve, hogy egy futómuskátli pillanatok alatt benövi a palackot, és onnantól kezdve már csak a virágdzsungel látszik. Érdemes a palack aljára pár apró lyukat fúrni, hogy a fölösleges víz ki tudjon csepegni, ne pangjon a tartóban.

Az esti fürdés közben vidám játékra teremt lehetőséget a vízen úszó PET-teknőc, amelyet úgy készítünk, hogy a palack levágott alját hozzáöltjük egy mosogatókendőből kivágott aljhoz.

Akinek nincs külön falicsapja a felmosóvödör megtöltéséhez, egy levágott aljú palackkal ügyesen továbbíthatja a mosdóból a vizet a vödörbe.

Kínában a pekingi metró 10-es vonalán tesztelik a PET-visszaváltó automatákat, amelyek közlekedési jegyre beváltható kreditpontokat adnak a bedobott használt palackokért.

 

Kényes növények permeteztető locsolásához eddig drága pénzért vettük a slagfejet. Eddig. De most fogunk egy erősebb félliteres palackot, felforrósított szeggel apró lyukakat fúrunk bele, és máris csatlakoztathatjuk az öntözőcsőhöz.

Szintén az apró tárgyak jópofa tárolója lehet a két palackaljból és egy cipzárból összeállított műanyag gömb, amelyet nem túl bonyolult elkészíteni a részletes leírás alapján.

Vágjuk le egy palack tetejét (például a seprűkészítésnél), és használjuk zacskózárnak: áthúzzuk rajta a zacskót, kihajtjuk a peremén, és a kupakkal rögzítjük. Esélyt sem adunk a molyoknak, hogy belejussanak!

Télen madáretetőt is csinálhatunk PET-palackból, de érdemes hozzákötni egy fatörzshöz vagy ereszcsatornához, mert megtöltve is túl könnyű, himbálja a szél, és attól félnek a madarak.

Ötliteres palackokból gondolát kialakítva télen is vígan nevelhetünk salátát az előszobában vagy a konyha sarkában.

Macskaetetőt is elég egyszerű fabrikálni két PET-palack összeillesztésével. Kutyaetetőnek valószínűleg nem alkalmas, mert a kutyák más elv alapján táplálkoznak: nem feltétlenül csak annyit, amennyire éhesek, hanem amennyi ételt maguk előtt látnak.

A svájci Recycline nevű vállalkozás számtalan használati tárgyat készít műanyag palackokból, így például újság- és gyertyatartót, homokórát, virágvázát – és nem is mutatnak rosszul!

Ezen az oldalon még számtalan ötlet található angol nyelven, de a neten is érdemes rákeresni.

A szibériai Olga Kosztyina rönkháza dekorálásához nagyjából harmincezer kupakot használt föl, amelyeket egyneként szögelt fel a falra.

Elképzelhető, hogy a kupakok alá szorult levegőbuborékok némi szigetelő hatást is adnak, de az biztos, hogy Olga háza látványossággá vált Kamarcsagában.

A brit Michelle Brand térelválasztót, dekorfüggyönyt is készít levágott PET-palack aljakból. Ha utánoznánk, arra érdemes egy kis plusz energiát fordítani, hogy egy ráspollyal vagy smirglivel megcsiszolgassuk a műanyagvirág vágott élét, nehogy megkarmoljon a függöny. 

Erős fémdrótból vázat is eszkábálhatunk a PET-palackoknak, így filléres hulladéktároló edényt alakíthatunk ki.

Korábban már bemutattuk azt a parkoló autók fölé készített lugast, amely árnyékoló hatása mellett egyfajta esztétikai élményt is nyújt.

 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

4 Komment 0 Reblog!
0
08
Jan

Tele az internet és a nagymamák pincéje használt babakocsival, amitől legfeljebb ingyen lehet megszabadulni - ha egyáltalán. Bezzeg legalább öt évig használná a gyerek ezt a multifunkciós járművet, amely pillanatok alatt átalakítható babakocsiból bébikomppá, majd kisbiciklivé. 

Az argentín Luis Pereira Twist formatervező Piv-O baby fantázianévre hallgató babajárműve maximálisan kihasználja a konstrukcióban rejlő minden lehetőséget. Az átalakításhoz lényegében elegendő egy csavarhúzó, az aluváz elemei igazíthatók a növekvő gyerek igényei szerint.

Első fázisában mózeskosaras kocsiváz. A mózeskosár osztott belseje elővetíti a néhány hónappal későbbi ültető funkciót: a válaszfal lesz az üléslap, a mózeskosár alsó oldala a lábtartó. Párna vagy takaró béléssel puhává tehető az elsőre rideg benyomást keltő (újrahasznosított) műanyagkosár, amely viszont könnyen tisztán tartható. 

Ahogy cseperedik a baba, máris jöhet a második fázis, a bébikomp. Ehhez elég átfordítani a tartórudat, rögzíteni az oldalsó elemeket, és felcsatolni a hevedert. Jóllehet a bébikompot otthoni használatra nem ajánlja a szakirodalom, mert kimaradhat miatta néhány mozgásfejlődési szakasz, de utcai sétához alkalmas lehet. Az ugyanis rövid ideig tart, és ilyenkor a komp elsődleges célja, hogy megakadályozza, hogy a gyerek elessen (és koszos legyen).

Amikor már biztonsággal mozog a gyerek, elő lehet venni a készlet utolsó elemeit, így az első kerékre rögzíthető pedálokat (persze előtte kismotor-üzemmódban, hajtányként is szaladhat a háromkerekű). Ismét szerephez jut a csavarhúzó, segítségével előreforgatjuk az ülést tartó rudat. Az ülés egyébként szintén tologatható ezen a rúdon, tehát ahogy egyre hosszabb a gyerek lába, úgy lehet hátrébb igazítani. Máris kész a szuper dizájnos tricikli! Sajnos egyelőre csak koncepció a Piv-O baby, gyártásáról még nincs hír.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

0 Komment 0 Reblog!
0
25
Okt

Tele a háztartásunk olyan tárgyakkal, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy az újrahasznosításukra gondoljunk. Egyszerűbb bedobni őket a szemetesbe, ami nemcsak pazarlás, hanem ezáltal szennyezzük is a környezetünket. A sok kicsi itt is sokra megy.

Magyarországon a kommunális hulladék utólagos szelektálása eleve megoldatlan, a vegyes háztartási hulladék bő háromnegyede hulladéklerakóba kerül, azaz ki a természetbe időzített bombaként. Ahol képesek géppel vagy kézzel szortírozni a hulladékot, ott sem foglalkoznak az 50 milliméternél kisebb tárgyakkal. Sok egyéb között pedig a kávékapszula is pont ebbe a mérettartományba esik.

Fotó: Rachel Rodwell

Ha valami, hát a kapszulás kávé piaca döbbenetes tempóban fejlődik: az elmúlt négy évben az Egyesült Államokban 47 százalékkal, Nyugat-Európában 38 százalékkal a brit Euromonitor adatai szerint.  Ennek oka a prémium szemlélet a válság ellenére – sokan lemondanak arról, hogy reggelente egy kávézóba térjenek be, de a jó kávéhoz vagy az illúziójához ragaszkodnak. Tekintve, hogy egy kapszula ára 105-126 forint, egy adag kávé legalább háromszor-négyszer annyiba kerül, mint egy jó minőségű őrölt kávéból a régi kotyogóban odahaza főzött fekete, de akár ötöd-hetedannyiba, mint egy trendi kávézóban elfogyasztott café latte.

Csakhogy a kapszulák alumíniumból vannak, márpedig annak előállítása rendkívül energiaigényes: kilencszer több energiát igényel, mint az acél megmunkálása. Becslések szerint a Nespresso kaszulákból 1986 óta 2012 szeptemberéig 28 milliárd fogyott a világon. (De ez csak iparági becslés, mert a cég nem hoz nyilvánosságra adatot.) És akkor még nem számoltuk a különféle egyéb márkák alumíniumkapszuláit, mert egyébként sok konkurens cég inkább műanyagkapszulába tölti a kávéját. Az említett 28 millliárd kapszula darabonként egy grammal számolva 28 ezer tonna alumíniumhulladékot jelent.

A használt Nespresso-kapszulákat világszerte 21 országban több mint húszezer gyűjtőponton lehet leadni, Magyarországon egyedül az Andrássy úti üzletükben. A vállalat újrahasznosítási kapacitása 75 százalék, de ez csak a kapacitást jelenti, nem pedig a tényleges újrahasznosítást.

„Technikailag megoldható a kávékapszulák begyűjtése, az üzleti modell a kérdéses”, mondta kérdésünkre Duma László, az országszerte közel 180 helyen alumínium italosdoboz-visszaváltó automatákat üzemeltető Returpack Kft. ügyvezetője. Igaz, a kapszula csekély mennyiségű alumíniumot jelent, alig egy grammot, míg az alumínium italosdoboz tömege 16 gramm. Az aludoboz-automaták egyelőre nem képesek a zacc feldolgozására sem, tehát csak kimosott kapszulát lehetne leadni bennük. Aludobozból egyébként 2012-ben több mint százmilliót gyűjtött be a cég, az automata két darabért öt forintot ad vissza.

Ha valaki ragaszkodik az kapszulás kávéfőzőjéhez, megoldás lehet számára a többször használható, saját kezűleg tölthető kávékapszula, amelyet a nagyobb műszaki áruházakban lehet kapni. Vagy kitalálhat egyedi módot az alumíniumkapszulák újrahasznosítására. Rachel Rodwell ausztrál divattervező különleges kiegészítőket és applikált kelméket készített a kapszulákból, amint a videón is látható: http://vimeo.com/38190089

Egy hat egységből álló organikus zacc-elem egy kis órát is képes működetni. Az osztrák Mischer’Traxler designerduó a 2010-es bécsi Design Hétre készítette ezt az installációt, amelynek lényege, hogy az üvegpoharakba gyűrt használt alumínium kávékapszulákból, zaccból, sós vízből és rézdrótból álló bioelem nagyjából 1,5-1,7 Volt áramot képes előállítani. Az egész installációhoz 680-700 kávékapszulát használtak föl, ennyit dob a kukába egy ember egy év alatt, és ennyi már egy kisrádiót is megszólaltat.

 

Alex Aebi svájci biológus rovarokat formázott az üres kapszulákból a gyerekeinek:

De csíráztatónak is lehet használni az üres és kimosott kapszulákat.


A kávékapszula és a söröskupak mellett Ön milyen kicsi tárgyat tud még, amit érdemes volna nem a szemétbe dobni, hanem gyűjteni és újrahasznosítani? Kefíres doboz? Kávétejszínes tégely? Gyógyszeres fiola?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

 

0 Komment 0 Reblog!
0
01
Aug

A lakás hűtésére számtalan környezettudatos ötlet van, az egyik legjobb az árnyékolás. Ennek is számtalan változata létezik, némelyik megvalósításához több idő és pénz kell, mások azonnal és pár ezer forintból kihozhatók.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal szerint a ház déli ablakai fölé szerelt árnyékoló szerkezet a napsugarak kiszűrésével 65 százalékkal csökkenti az adott szobába érkező hőenergia mennyiségét, és 77 százalékkal a nyugati oldalon. A belső reluxa 45 százalékkal kevesebb meleget enged be, egy olyan sötétítő függöny pedig, amely az ablak felőli oldalán fehér szövettel van bélelve (vagyis kétrétegű), 33 százalékkal. (Ez a fehér szövet akár egy lepedő is lehet, nem kell túlkomplikálni. Ha nem csiptetős a függönytartó, akkor pár biztosítótűvel oda lehet fogni a meglévő függönyhöz, és kész.) 

Napvitorla

A legtöbb lakberendezési áruházban kapható már 6-15 ezer forintért (és persze drágábban is) háromszögletű vagy négyzet alakú napvitorla, amelynek felszereléséhez erős zsinórt és karabinert is mellékelnek a csomagban. Ügyeljünk arra, hogy a vitorla UV-álló szövetből legyen, hogy jövőre is kitartson. Feltehetjük az ablak, terasz, kerti játszósarok fölé.


Forrás: Waitrosegarden

Amennyiben műanyagszövetből van, és nincsenek rajta szélnyílások, érdemes négyzetméterenként egy pár centis félhold alakú nyílást vágni bele, hogy ne kelljen mindig kiszaladni és leszedni, ha feltámad a szél. Természetesen viharban ne hagyjuk kint, mert kiszámíthatatlan.

Függőkert ablakba

Vertikális pozícióban kellemes szórt fényt ad, ha besüt a Nap, és persze locsolni is könnyebb úgy a balkonládába ültetett növényeket. Reggel és este le lehet ereszteni vízszintesre a szellőztetéshez.

A Volet Végétal (Növényi zsalugáter) a francia Barreau & Charbonnet designcsoport projektje, amelyet a 2012-es párizsi kertészeti kiállításra (Jardins Jardin) terveztek. Fontolgatják a sorozatgyártást, de amíg erre sor kerül (és eljut hozzánk) a remek ötleten érdemes elgondolkodni.

Újrahasznosított alapanyagokból néhány ezer forintból megvalósítható egy nap alatt. Konyhaablakba ideális fűszerkertnek.

Házfalhoz toldott pergola

Ha terasz nincs is, egy árnyékoló faváz jól jöhet a kánikulában. Lehet 15-20 négyzetméteres is, kivitelezését érdemes szakemberre bízni a stabil csapolások és a tartószerkezet pilléreinek biztonságos rögzítése érdekében.


Forrás: Westernredcedarpergolas

Amennyiben a tartógerendákon nyugvó keresztléceket épületfa helyett szellősen rögzített deszkából alakítjuk ki, vagy a lécekre merőlegesen textilmolinókat húzunk, erősebb árnyékoló hatást lehet elérni. Ablak vagy teraszajtó fölé is lehet egyet tenni, jól néz ki és mérsékli a napsugárzás erejét.


Forrás: via BHG

Lugas

Nálunk újrahasznosított vascsövekből és rudakból lett összehegesztve a futószőlőt tartó váz a terasz fölé. Idén nem izzadtam le a metszéssel, és hagytam felfutni az indákat az ereszre, aminek ősszel majd nem fogok örülni, amikor eltömődik az esőcsatorna a belehulló levelektől. Most azonban nemcsak kellemesen árnyékol, hanem rendkívül hangulatos is a lugas – és mindenütt szép dús szőlőfürtök lógnak.


Forrás: HKZs

Garth Britzmann amerikai építészhallgató a Nebraskai Egyetem diákjainak segítségével használt PET-palackokból alakított ki átmeneti lugast egy parkoló fölé.

A fakeretre felfüggesztett 1581 darab műanyagpalackba különböző színű ételfestékkel színezett vizet töltött, így alakította ki a szemvidító látványt.

Vagyis abszolút természetidegen elemekből rekonstruál egy virágos mezőt – fenn a fejünk fölött.

Na persze nem volt ez annyira egyszerű, 200 óra munka van benne, részletes leírás az Instructables.com oldalon. 

Épített árnyékolás

A tornác a magyar népi építészet alapeleme, sokféleképpen hasznosítható és rendkívül kedvező klimatikus viszonyokat teremtő színtere a háznak. Árnyékot vet az ablakokra és a falra, ezzel megakadályozza, hogy direkt napfény érje őket. Hajdanán tavasztól őszig ott zajlott az élet, lehetett ott krumplit pucolni, szunyókálni, pipázni. Kár, hogy manapság alig látni már ilyet, új házon pedig elvétve.


Szép tornác a tárnoki Tabán utcában

Az indiai Anagram építésziroda is a téglából indult ki, csak elvetette nemcsak a vakolatot, hanem sok helyütt még a habarcsot is: a mozgalmas ritmus szerint elforgatott téglákból áttört „csipkefalat” alakított ki a Dél-Ázsiai Emberi Jogi Dokumentációs Központ Új-Delhiben álló épületének teljes homlokzatán.

A „lélegző hőgát” átengedi és keringeti a kintről érkező frissítő szellőt, de a trükkös téglák elegendő árnyékot vetnek ahhoz, hogy a fal mögötti lépcsőház és iroda ne melegedjen föl.

Így a fal fenntartható módon gondoskodik a központ hűvösen tartásáról – légkondicionáló berendezés nélkül. További képek és tervrajzok az iroda honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

0 Komment 0 Reblog!
0
23
Júl

Azt, hogy valaki idősebb huszonötnél, mi sem jelzi jobban, mint hogy egy dobozban több tucat régi magnó- és videókazettát őrizget, illetve olyan „ezeréves” floppykat, amelyeket már semmivel nem tud beolvasni. Néhány művész megmutatja, hogy miként lehet ezeket a technológiai fosszíliákat újrahasznosítani – analóg kiselejtezés helyett megőrizni a digitális örökkévalóságnak.

Erika Iris Simmons 2008-ban alkotta meg első képét: egy kupac letekert magnószalagról Jimi Hendrix bongyor hajára asszociált, és a gondolatot némi ragasztó segítségével tetté alakította.

Folytonos kísérletezgetés következett, kipróbálta a szupernyolcas filmet is, mint azt az Audrey Hepburn című alkotása is mutatja.

De más klasszikusok is megmozgatták a fantáziáját, így az 1994-es Ponyvaregény - a videószalag vált alapanyaggá.

Nem állt meg, készített már képet bankjegyekből, kártyákból és kottából is.

Jelenleg egy általános iskolai tanároknak szóló kézikönyvön dolgozik, amely az újrahasznosított művészetről (recycling art) szól.

Alyce Santoro a buddhista imazászlóktól nyerte az ihletet: ahogy a szél meglibbenti őket, közvetíti is a kis színes zászlókra írt imádságot az ég felé. Santoro 50 százalék műszálból és 50 százalék magnószalagból szövi „sámánruháit”.

A Sonic Fabric (hangzó kelme) elnevezésű különleges textilt egy magnófejjel végigsimítva a ruha megszólal, a művész szerint „gurgulázós hangon, mintha a víz alatt hallanánk” az eredeti felvételt.

Noha a ruhák a hétköznapi viseletet nem bírnák ki, ezért csak kiállítások tekinthetők meg, Jason Mraz a 2010-es Grammy díjátadón egy magnószalagból szövött Sonic Fabric nyakkendőt viselt. 

Nick Gentry szerint az ő módszere közelebb hozza a művészt, a nézőt és azt, aki az alapanyaggal hozzájárult a műalkotás elkészítéséhez.

Jelesül felajánlotta egy régi floppyját, fotónegatívját vagy röntgenfelvételét ahhoz, hogy Gentry egyik új alkotásának része legyen.

Készített már portrét Sir Ian McKellenről.

David Bowie előtt tisztelegve Nick Gentry egy különleges falidobozt készített, amelynek „képes oldala” a Bowie-ról készült fotók és filmek negatívjaiból áll.

A meglepetés villanyoltás után következik, mivel a dobozt LED-égőkkel ki lehet világítani. Megtekinthető a londoni Opera Gallery kiállításán, amelynek címe The Many Faces of David Bowie, és 2013. augusztus 31-ig látható. 

 

0 Komment 0 Reblog!
0
17
Júl

Csupán egy kiürült stiftes dezodor és egy napelemes izzókészlet kell az energiatakarékos kerékpárlámpához, amelyet egy óra alatt össze lehet dobni, és mindenkinek hasznos, aki nem fedett helyen tárolja napközben a bringáját.

Forrás: Instructables

Műanyag dezodorosdoboz a legtöbb háztartásban akad, a napelemes izzóhoz elég egyszer megbillenni a talicskával a kerti munka közben, hogy pont félbetörjük az ösvényt szegélyező éjszakai lámpák egyikét.

Az Instructables csináld-magad gyűjtőoldalon a Sudhu Tewari nevű felhasználóval is előfordult a fenti baleset, aki azonnal összekombinálta a felszabadult alapanyagokat. Öt lépésben elmagyarázza a mikéntjét. Meg lehet csinálni fehér dobozból is első lámpának.

1. Vegyük ki a dezodormaradékot a csavarós szerkezettel együtt a műanyag házból. Szereljük ki a napelemes szettet a kerti lámpából, ügyelve arra, hogy kábel és a fényérzékelő szenzor ne sérüljön. A szenzor végzi a ki- és bekapcsolást, általában egy kis kadmiumelem.

2. Akkus csavarhúzóhoz csatlakoztatott miniflexszel vágjunk egy akkora nyílást a dezodorház egyik oldalára, amelyen be tudjuk tenni a dobozba a napelemes szettet. A repedések és szilánkok megelőzése érdekében vágás előtt erős ragasztószalaggal tekerjük körbe a házat.

3. Illesszük a napelemes szett áramkörét és elemét a műanyag házba, rögzítsük ragasztópisztollyal. Az izzókat óvatosan húzzuk a kupak pereménél feljebb, hogy kilátsszanak a dobozból. Ha minden a helyén van, szilikonnal nyomjuk tele a dezodor műanyagházát, és hagyjuk megszilárdulni. Ezzel remélhetőleg vízállóvá tettük a lámpát. Ha belül megszilárdult, a kupak peremére is nyomjunk egy kis szilikont, és tegyük vissza a házra. Elvileg kész a lámpa.

4. Fúrjunk és csavarozzunk egy bilincset a ház hátuljára, ennek segítségével fogatjuk oda a kormányhoz vagy az ülés aljához. De lehet erős gumiszalagot is használni a célra-

5. Próbáljuk ki az új lámpát, és ha munkába indulunk, parkoljuk le a kerékpárt az épület napos oldalán, hogy mire hazaindulnánk, feltöltse a napelemet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

1 Komment 0 Reblog!
0
16
Júl

Az átlagos amerikai otthon 240 négyzetméter alapterületű, a családok a jövedelmük legalább harmadát, de inkább felét költik lakásfenntartásra – azaz munkában töltött éveik során nagyjából 15 évig csakis a rezsi befizetéséért dolgoznak. Ezért mind többen költöznek kisebb lakásokba. Sőt, egyesek a materiális és lelki szabadság elérése érdekében miniházakat szeretnének, nemcsak hétvégi nyaralónak, hanem egész éves tartózkodás céljából. Ők a Tiny House Movement, azaz Kulipintyó-mozgalom tagjai, akik átdimenzionálják életüket a 9-37 négyzetméteres új élettérre. Jelszavuk: Kis lakás, kis stressz! 

Tumbleweed Tiny House

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company 

Csak azért, mert kerekeken is lehet mozgatni, a kulipintyó még nem egyenlő a lakókocsival. A kis házakat tulajdonosaik általában maguk építik, zömmel újrahasznosított alapanyagokból – a kulipintyó tehát sokkal inkább környezetkímélő lakhely, mint egy guruló műanyagdoboz, amelyet egy sor, az egészségre káros anyag (ragasztók, festékek stb.) felhasználásával készítenek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kevesebb és kisebb számla ellenére persze marad még megoldandó feladat: területbérlés, vízvételi hely szervezése, tároló/raktár foglalása azoknak, akik a miniházba való költözéssel nem tudnak, vagy nem akarnak megválni ingóságaik zömétől.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyók kicsik, de kényelmesek és környezetbarátok: sokan építenek be komposztáló vécét és napelemes világítást. A takarítás megvan fél óra alatt, utána a tulajdonosok kiülhetnek a ház elé sziesztázni egyet, vagy kertészkedhetnek.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

A kulipintyós élet nem „vándorcirkusz”. A miniházak tulajdonosai általában huzamosabb ideig maradnak egy-egy helyen, de az is igaz, hogy képesek bármikor továbbállni – például ha egy másik megyében találnak munkát maguknak. Amúgy is jellemző rájuk a megfontoltság, és ezzel az életstílussal rengeteg erőforrást (pénzt, időt, energiát) megtakarítanak, amit másra fordíthatnak.

Forrás: Tumbleweed Tiny House Company

Az alábbi videóban Dee Williams elmeséli, hogyan építette tízezer dollárból a maga 8 négyzetméter alapterületű kulipintyóját. A palackos gázszámlája alig öt dollár havonta, de a zuhanyozást a munkahelyén kell megoldania, mert a miniházában csak mosakodásra van lehetőség. A kicsivel nagyobb miniházakban persze van fürdőszoba is.


Tumbleweed oldalán letölthető fotók, videók és tervrajzok találhatók

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0 Komment 0 Reblog!
0
02
Júl

Nejlonzacskómentes napot szervez július 3-án a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei hívják fel a figyelmet a környezettudatos életmód elemi szintű követelményére. A zöld szervezet mindenkit táskakészítésre biztat: ez a Reszütyő pályázat.

Átlagosan egy zacskót körülbelül huszonöt percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket. A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik. A lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyagos szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek.

2007-ben Magyarországon naponta 1,3 millió darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 forintot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogénláncokból állnak. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak.

Kitekintő

Jelenleg havonta körülbelül 38 milliárd szatyor kerül forgalomba szerte a világon, és percenként egymillió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai ötszáz nejlonszatyrot használ el egy év alatt.
Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angelesben teljesen betiltották az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskókat, ugyanis évente kétmillió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról.

Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz. A biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották a nem lebomlókat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskókat ténylegesen átalakítják-e a mikroorganizmusok és enzimjeik. A kukoricakeményítőből vagy tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak

Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.

Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabb az  egyedi táska, mint az áruházak önreklámozó nejlonszatyrai.

0 Komment 0 Reblog!
0
10
ápr

Csak úgy van értelme a szelektív hulladékgyűjtésnek, ha még gyakrabban használunk másodnyersanyagból készült termékeket. A Humusz Szövetség vállalja, hogy nagy tételben gyártat le újrapapírból készült füzeteket. Azért, hogy minél olcsóbbak legyenek a füzetek a több példány miatt a Humusz együttműködő iskolákat és nemkormányzati szervezeteket keres.

A szövetség vállalja, hogy összegyűjti az érdeklődők igényeit, valamint megszervezi a füzet kiadását és terjesztését. Az A5-ös méretű, 32 lapos, négyzetrácsos füzet maximális ára 120 forint, amennyiben legalább kétezer példányra érkezik megrendelés. Ha nagyobb mennyiséget sikerül megrendelni, a csökkenhet füzetek ára, amit a második részlet befizetésekor figyelembe vesz a szervezet.

A füzet június 30-ig készülnek el. Amennyiben a Humusz saját hibájából nem tudja szállítani a füzeteket, a befizetett összeget visszafizeti az iskolának. A nyomdai munkák megindítása miatt a megrendeléseket április 30-ig tudja fogadni a szervezet itt:

Némethné Kavecsánszki Alexandra, Humusz Szövetség
Cím: 1111 Bp., Saru u. 11, telefon: (1)386-2648
E-mail: axi@humusz.hu

0 Komment 0 Reblog!
0
13
Már

Akár az új cipő dobozában, akár a frissen vásárolt táska belső zsebében vagy az okostelefon dobozában találjuk, általában a kukában végzi a szílicium-dioxid darát tartalmazó kis fehér zacskó, amelyre amúgy tényleg ez is van ráírva: Throw Away, azaz dobd el. Ne tegyük, mert a háztartásban számtalan helyen hasznosíthatjuk újra. Funkciója szerint a szilikagél magába szívja a nedvességet, tehát mindenütt nagy szolgálatot tesz, ahol páralecsapódás fenyeget. Noha önmagában nem mérgező, néha kobalt-kloriddal kékre színezik – ez a vegyület ugyanis nedvesség hatására rózsaszínné válik. Fémérzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki, de mások számára a háztartásban felhasználható a kékre színezett szilikagél is. 

Amennyiben a szilikagél megszívná magát nedvességgel, mikrohullámú vagy hagyományos sütőben ki lehet szárítani, és újra bevethető. Mikróban kis energiával 5-10 percig kell melegíteni, sütőben 120 Celsius-fokon egy órán át. Tippek a kép alatt.

Figyelem: gyerekek elől el kell zárni, nehogy cukorkának nézzék, és megkóstolják.

szilikagéles zacskó

Kép forrása: Cjp24

A fotóstáskába helyezett zacskókkal megakadályozható a táska és az objektív gombásodása.

Használat után a tornacipőből kiszívja az izzadságot.

Bőrtáskában feltétlenül tartsunk néhányat, mert a bőr hajlamos a penészesedésre.

A nyárra elpakolt csizmákba is tehetünk párat.

Az autó szélvédője alatti tárolóban tartva csökkenti az üveg párásodását. Ebben az esetben gyakran cseréljük szárítással újraaktivált zacskóra a használtat.

Nedves horgászdamilból kiszívja a vizet.

A vízbe esett mobiltelefon újraélesztésére is alkalmas: vegyük ki gyorsan a készülékből az akkumulátort és a SIM-kártyát, és tegyük a telefont egy szilikagéles zacskókkal teli tálba. Amennyiben nincs ennyi zacskónk, fordítsuk előlapjával lefelé a készüléket, hogy a gombok közül ki tudjon csurogni a víz, és tegyünk alá néhány szilikagéles zacskót. Reggelre ismét működni fog (a Popular Mechanics cikke szerint). 

Ruhásszekrény aljában egy nyitott befőttesüvegben beszívja a dohos szagot és a nedvességet.

A mosogatógéphez való mosogatószer tablettás dobozban is megakadályozza, hogy a tabletták egymáshoz ragadjanak.

Régi fényképeket biztonságosan tárolhatunk, ha jól záródó műanyag dobozba tesszük őket néhány szilikagéles zacskó társaságában. Ugyanez vonatkozik a régi filmekre.

A falon függő fotók, grafikák, festmények hátsó keretére is ragaszthatunk egy borítékot, (nyílásával a kép hátoldala felé), és abba tegyük a szilikagéles zacskót.

Az ezüst ékszer vagy étkészlet nem feketedik be, ha szilikagéles zacskókat teszünk a tároló dobozába.

Fontos irataink, értékes régi könyveink közé csúsztassunk egy-egy szilikás zacskót, hogy a papír barna foltosodását megelőzzük.

Ugyanígy megőrzi az érme-, bélyeg-, képeslap- vagy szalvétagyűjteményt.

A rajzfelszerelést is páramentesen tartja, például a vízfestéket és a pasztellkrétákat – de a biztonság érdekében csakis nagyobb gyerekek esetében alkalmazzuk ezt a módszert.

Légfrissítőként használhatjuk, ha egy kistányérban két-három evőkanálnyi darára 5-10 csepp illóolajat csepegtetünk, és a szekrény tetejére tesszük (nehogy leverjük).

Kertészeknek jó tudniuk, hogy a magok mellé tett zacskókkal megelőzhető a drága vetőmag bepenészesedése.

Szerszámosládában megakadályozza a rozsdásodást. Épp ezért a borotválkozó készletbe is lehet tenni egyet-kettőt.

Noha sokan késztetést éreznek arra, hogy a nedvességmegkötő zacskókkal akadályozzák meg a párás konyhában a barnacukor, a só vagy az aszalt gyümölcsök összetapadását, a szilikagél esetében ajánlott az óvatosság. Mivel egyes gyártók gombaölő hatású, de bőrgyulladást okozó dimetil-fumaráttal kezelik a zacskókat, illetve ilyen tartalmú zacskót is tesznek a szilikagéles mellé, semmi esetre se engedjük, hogy azok élelmiszereinkkel közvetlen kapcsolatba kerüljenek.  

Az összeragadásnak pedig rizs alkalmazásával vehetjük elejét: a patikában vásárolt 10x10 centis mull gézlapból tegyünk egymásra kettőt, halmozzunk a közepébe egy kanálnyi rizst, és cérnával kössük össze batyunak – ezt már nyugodtan tehetjük a cukrosdobozba. Amennyiben azt látjuk, hogy a cukor megint kezd tömbösödni, ideje újra cserélni a rizseszacskót. (Ez a szó még nyelvgyakorlásnak is kiváló.)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

1 Komment 0 Reblog!
0
22
Feb

1. Dohányzó asztal

2. Fűszerkert erkélyre

3. Kerti szervező

4. Kültéri asztal növényekkel

5. Komposztáló keret

6. Kerti munkaasztal

7. Fali tányértartó konyhába

8. Napozóágy

9. Házi mozinézőtér

10. Kültéri pihenő

11. Ülőgarnitúra magazintárolóval

12. Íróasztal (üveglappal is lehet fedni, és több is mehet egymás mellé)

13. Falburkolat

14. Kerti lámpástartó

15. Álmennyezet

16. Borosrekesz-pult

17. Cipőtartó

18. Virágláda

19. Nem csak a szálló rovarok örülnek ennek a rovarszállónak

20. Katasztrófahelyzet esetére átmeneti hajlék díjnyertes terve (de víkendháznak is alkalmas)

21. Hintaágy

22. Élő kerítés

23. Emelt virágágyás és kerti pergola

24. Sörpad (piknikasztal)

25. Növénytámasz (pl. paradicsomhoz)

26. Térelválasztó

27. Kerékpártároló

28. Futonágy

29. Kerti ülőgarnitúra

30. Kerítés

+ 1 Raklapból épített pavilont az olasz Avatar Architectura építésze

 

Az interneten nem túl drágán elérhető a használt raklap, de a vásárlásnál ügyeljen az alábbiakra:

- Alaposan nézze végig a faléceket, ne legyen köztük repedt, törött.

- A középső összekötő lábon keresse a HT (Heat Treated, azaz hőkezelt) jelet. A DB (DeBarked, kérgezett) jel arra utal, hogy a fa kérgét lehántották, ezzel is csökkentve annak kockázatát, hogy élősködők bújjanak meg a rostok között. Az MB jel arra utal, hogy a raklapot metil-bromiddal gázosítva kezelték (fumigálták), ilyen raklapot ne vigyen be a lakótérbe.

- Kérdezze meg, van-e lehetőség arra, hogy géppel simára gyalulják a raklap felszínét – ezzel sok fáradságot takarít meg magának.

- Ne vegyen foltos, olajos, rossz szagú raklapot, vagy amelyikben túl sok szög van.

- Hazaérve húzza ki a szögeket, majd sikálja át a raklapot mosogatószeres vízzel, és öblítés után napon szárítsa meg. Amennyiben aggódik a bacik miatt, spriccelje be vagy ecsettel kenje át a faléceket 15 százalékos ecettel, és hagyja napon teljesen megszáradni.

A fa csomagolóanyagok kötelező kezelését szabályozó ISPM 15 szabványról itt olvashat.

Ha van raklap-újrahasznosítási ötlete, küldje el fotóval és leírással blogunknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

0 Komment 0 Reblog!
0
04
Feb

Újrahasznosított teherszállító konténerek adnák a vázát annak a 160 méter hosszú, ECOntainer Bridge nevű hídnak, amely a tervek szerint a Tel Aviv melletti hajdani hulladéklerakóhoz viszi a turistákat. Persze ez így most kicsit becsapós, mert a látogatók nem a 90 méter magas szeméthegy megtekintése végett érkeznek. Inkább arra a folyamatra kíváncsiak, amely a Hiriya-telep 1998-as bezárásakor vette kezdetét.

ECOntainerBridge

Ennek során a 25 millió tonna hulladékot befogadó lerakót energiatermelő városi parkká alakították: a mélyben rothadó szemétből felszabaduló metánt a közeli erőműben alakítják elektromos árammá, a felszínen pedig környezet-egészségügyi szempontból teljesen biztonságos pihenőövezetet hoztak létre, ez lett az Ariel Sharon park.

ECOntainerBridge

Évente nyolcszázezer konténert selejteznek le világszerte, újrahasznosításukra születtek már javaslatok, de a Yoav Messer Architects építésziroda az első, amely hidat építene belőlük. Nem is akármilyet: a gyalogos vagy kerékpáros kirándulók számára létesítendő fedett folyosó a konténerek összekapcsolásával készülne. Belül fapallókból állna a járófelület, a dobozok tetején napkollektorok kapnának helyet, amelyek a világításhoz és a ventillátoroknak szolgáltatnák az energiát.

ECOntainerBridge

A folyosóról több helyütt kilátók nyílnak, amelyek egyúttal a folyamatos friss levegő utánpótlást is garantálják. Az ECOntaniner híd 70 százalékban előregyártott elemekből áll, ezért költség-, idő- és energiatakarékosan kivitelezhető. Így a világ egyik legsikeresebb rekultivációs helyszínére vezető híd maga is komoly látványosság lenne. A terv részletes kivitelezési tervei most készülnek, a projekt részletes beszámolója az ArchDaily oldalán olvasható.

ECOntainerBridge

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

0 Komment 0 Reblog!
0
13
Dec

Olló, sniccer, vonalzó és speciális pizzadoboz. Ennyi szükséges a Kaja.hu szerint ahhoz, hogy tárolódoboz- éspolc, kisszék, kisasztal, képkeret vagy irattartó készüljön a használt pizzásdobozokból. Speciális sütőpapírral bélelve a doboz belülről is tiszta marad, és nem veszi át az ennivaló szagát.

A Budapesten fejlesztett megoldás, a Ne dobd el! doboz (NDE) a Cybergastro csapatának ötlete, és egyelőre saját termékeiket csomagolják így. Ha a pizzafogyasztók 15 százaléka újrahasznosítaná a kartoncsomagolást, körülbelül másfél millió doboz nem kerülne a szemétbe. A hajtogatási-szerelési útmutatót itt lehet letölteni.

0 Komment 0 Reblog!
0
04
Dec

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet készítette felméréséből.

Habár többen gyűjtik külön a dobozokat a korábbi évekhez viszonyítva, ritkán teszik. Így a Magyarországon újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. A magyar háztartások hetente átlagosan 2-3 darab, azaz évente kb. 125 darab italosdobozt használnak el. Ebből mintegy 26-ot gyűjtenek vissza és hasznosítanak újra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40 darab, de egyes tagállamokban eléri a 60-65 darabot is.

Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus anyagösszetétele miatt nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A felmérés eredményei szerint a lakosság 89%-a tartja (helyesen) szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat.

De hová kell dobni?

Az italos kartonokat Budapesten a papír, vidéki településeken a műanyag szelektív gyűjtőedényekben kell dobni. E csomagolóanyag gyűjtése azért fontos, hiszen az italos kartondobozok 75%-a papír, amely akár öt-hatszor is újrahasznosítható. Az újrahasznosítás során például hullámkarton doboz, papírszalvéta, toalettpapír, törlőkendő, tojástartó doboz vagy iskolai füzetek is készülhetnek a dobozokból.

Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben

A megkérdezettek saját bevallása szerint a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.

0 Komment 0 Reblog!
0
20
Nov

Egyetlen ív jószagú, gyógynövénykivonattal kezelt papírlap megóvja a gyümölcsöket, zöldségeket a penészedésről. A FreshPaper nevű biopapír egy amerikai vállalkozó, Kavita Shukla találmánya. A papírlap a gyümölcsöstálba, kamrapolcra vagy a hűtő zöldséges fiókjába helyezve megakadályozza a penészgombák növekedését és a baktériumok elszaporodását.

Shukla szerint a papír létrehozásával az élelmiszerpazarlásnak igyekszik elejét venni. Az amerikai Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) szerint az Egyesült Államokban fogyasztási szokásoktól függően az élelmiszerek 30-50 százaléka a szemétben végzi. Egy átlagamerikai körülbelül 15 kilogramm élelmiszert dob ki havonta.

A gyógynövénykivonat összetétele titkos, és szabadalom is védi. Shukla annyit közöl a termék oldalán, hogy többek között görögszénát (Trigonella foenum-graecum L.) tartalmaz. A belsőleg gyulladáscsökkentő hatású gyógyszer népszerű fűszer és afrodiziákum a Közel-Keleten és Indiában. Kislányként Kavita Shukla is Indiában, a nagymamájánál tapasztalta, hogyan tarthatók frissen a termények egy bizonyos fűszerkeverékkel. A zöldségek rothadási folyamatait középiskolában kezdte tanulmányozni, majd kipróbálta, felszívja-e a papír a védő hatású növénykivonatot. Az ötlet bevált.

Egy 13-szor 13 centiméteres papírlappal kétszer-négyszer hosszabb ideig maradnak frissen a termények Shukla tapasztalatai szerint. Egy ív körülbelül három-négy hétig fejti ki hatását. Amint az illata gyengülni kezd, cserélni kell. A papír újrahasznosítható, lebomlik, sőt komposztálni is lehet. Az amerikai Whole Foods bioélelmiszer-boltokban kapható papírlap ára 0,62 dollár (136 forint). A 80 ívet tartalmazó csomag ára 52 dollár (mintegy 11 400 forint), postaköltséggel együtt – tény viszont, hogy itthon akkor számítana igazán zöld terméknek, ha helyben állítanák elő, vagy legalább nagy tételben importálnák.

0 Komment 0 Reblog!
0
19
Okt

Már sokat morfondíroztam, hogy az ember mennyire vízpazarló. Kertes házaknál és nagyobb méretekben is meg lehetne oldani, hogy a fürdővizet és más kevésbé mocskos vizeket a WC lehúzására használjunk. Egy kiegészítő puffertartályt kellene csak a csatornarendszerre rákötni, és azzal egy elektromos szivattyú segítségével megtölteni a WC-tartályt. A gyerek fürdővizével szerintem lehet locsolni.

Kiürült kenyereszacskóba gyűjtöm a papírfecniket, blokkokat stb. Ha megtelt eltüzelem a cserépkályhában. Ez bevált otthon, és a munkahelyen is. A papírzsepit is lehet ide gyűjteni.

Cukorkapapírokat le lehetne cserélni rizspapír csomagolásra, amit szintén el lehetne fogyasztani. így nem kellene feleslegesen gyártani papírt, illetve hulladék se keletkezne utánuk.

Papírbrikettet lehetne gyártani a háztartásból kikerülő újságokból, papírokból (felaprítva, beáztatva, formába nyomva, kiszárítva).

4 Komment 0 Reblog!
0
13
Okt

Műanyag palacknak nem jó születni. Rövid élet, hosszú enyészet vár a legtöbbükre. Néhány ezer szerencsésnek azonban a PET-puff Team előzőnél talán hasznosabb életet adhat. Az építési módszer lényege, hogy újabb nagy energia (mosás, aprítás, újrafeldolgozás) bevetése nélkül hasznosítunk újra üdítős flakonokat helyi közösségek bevonásával. Az eredmény egy egészen egyedi, színes, vidám, funkcionális építmény lesz.

A PET-projekt csökkenti a pillepalack hulladékot és az építkezés során minimalizálja a cement, a vas és fa alapanyagok használatát, ezáltal enyhíti a szén-dioxid-kibocsátást. Egyúttal felhívja a figyelmet az újrahasznosításra, amely Magyarországon európai szinten is gyerekcipőben jár. Az évi 5 millió PET-palacknak csak 15 százaléka kerül szelektív gyűjtőbe és annak is csak 7-8 százalékát dolgozzák fel újra, vagyis milliószámra jutnak a szemétlerakóba a számos egyéb célra is felhasználható nyersanyagok.

A PET-puff alkotások megszületésének lépései egyszerűek. PET-palackokat homokkal, földdel keményre töltjük, így kapjuk meg épületünk alapanyagát, a „téglát”. Ez a munkafolyamat a közösség aktív részvételét igényli. Mivel különösebb képességet, képzettséget nem igényel ez a feladat, kortól, nemtől, végzettségtől függetlenül bevonható bárki. A palackok nem kerülnek pénzbe, a környéken összegyűjthetők, akár kisebb helyi csoportok révén, akár a helyi nagy cégektől, intézményektől (boltok, hivatalok, iskolák...).

Egy nagyon egyszerű betonalappal kezdődik az építkezés. Kötőanyagként vízzel kevert földet használunk. A sárrétegre kerül egy sor palack, majd újra sár- és palack-réteg következik. Legfelső szintként újabb beton-, majd a vakolóréteg következik. Ez utóbbi is a hagyományosnál kevesebb cementet igényel. Ekkor bukkannak elő a fal fő díszítőelemei a palackok virágformájú aljzata és a színes kupakok.

1 Komment 0 Reblog!
0
11
Okt

1. Villanyszerelő vagyok, és egy szobabicikli plusz egy akkumulátor segítségével összeállítottam egy áramfejlesztő "kondigépet". Így miközben tekerek, a saját erőmből nézem a tévét, de nemcsak a tévére lehet rákapcsolni.

2. A konyhai és fürdőszobai tisztítószerek színes flakonjait égősorra fűzve hangulatos, színkavalkádban úszó hangulatfényt (lampiont) készíthetünk bent és kint egyaránt.

3. Rezsicsökkentő berendezések:

  • Gyűjts esővizet! Egyszerűen tegyél ki egy vödröt/hordót az erkélyre/teraszra/kertbe. Az összegyűjtött esővízzel öntözheted a növényeid, de felmosáshoz is kiváló. Tovább tiszta marad a kint hagyott víz, ha lefeded pl. szúnyoghálóval.
  • Ablakaid szigeteld P-profilú gumi szigetelővel (barkácsáruházakban kapható).


4.
Bio-rovarirtó gyümölcslegyek (muslincák) ellen: Egy pohárba önts össze gyümölcsös-alkoholos italt (én megromlott vörösbort használtam a hulladékhasznosítás jegyében). Önthetsz hozzá egy kevés mosogatószert, majd fedd le celofánnal, aminek a tetejét kilyuggatod. Így a gyümölcslegyek be tudnak mászni, de nem találnak ki. Előbb-utóbb lesüllyednek a pohár aljára.

5. Régi párnahuzatokból varrtam egy hurka formájú csövet, amit megtöltöttem további ruhamaradékokkal. Ebből lett szélfogó a dupla ajtók közé. Könnyen lehet mosni. A hideget nem engedi át, a meleget nem engedi ki, úgyhogy a fűtésszámlát is kíméli.

1 Komment 0 Reblog!
0
28
Szept

Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.

1 Komment 0 Reblog!
0
11
Szept

Élelmiszerrel és háztartási tárgyakkal fizethetik ki a számlát egy firenzei étterem vendégei, a gazdasági válságban ugyanis terjed a cserebere és a természetben való fizetés Olaszországban.

Sajtot, gyümölcsöt, zöldséget várnak eurók helyett a L'e Maiala! nevű vendéglő tulajdonosai. A vendégek dísztárggyal és maguk készítette kreációkkal is fizethetnek.

A helyfoglaláskor egyeztetik, mivel kívánnak fizetni. A legszebb "fizetési eszközöket" ki is állítjuk az étteremben. Nagy az érdeklődés, már hetekre előre lefoglalták az asztalokat - nyilatkozta az olasz sajtónak a szeptember végén nyíló L'e Maiala! tulajdonosa. A tipikus toszkán konyhát kínáló étterem neve egyébként idiomatikus kifejezés és a nehéz időkre utal.

Az adok-veszek lett a jelszó az észak-olasz Bolzanóban nyílt használt tárgyak boltjában is. A vásárlók az üzletbe elhozzák mindazt, amitől meg akarnak válni és tárgyaikat másra cserélik. Egyszerre legfeljebb öt tárgyat cserélhetnek. "Fizetni nem kell, aki akar, jelképes összeget adományozhat az üzlet fenntartására" - mondta az üzletvezető. Hozzátette, hogy leginkább ruhaneműt, könyveket és bútort cserélnek, de nagy a forgalma a bizsuknak, háztartási eszközöknek, játékoknak is.

0 Komment 0 Reblog!
0
10
Szept

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.

0 Komment 0 Reblog!
0
02
Máj

A mexikói városi parkokban kiépítendő, vezeték nélküli internetelérés tervét népszerűsíti az a reklámfilm, amelyben a kutyapiszok gyűjtő konténer vezérli a wifi-kapcsolatot. A nagyobb kutya hosszabb időt nyer a gazdájának.

Újszerű hasznosítási lehetőséget lát a kutyasétáltatás közben keletkező ürülékben a Terra mexikói internetszolgáltató. Megbízásából készítette a DDB ügynökség a következő reklámfilmet, amelyből kiderül, hogyan működik a dolog. A gazda összeszedi kedvence potyadékát, és bedobja a konténerbe, amely a hulladék tömege alapján meghatározott percnyi wifi-kapcsolatot teremt a felhasználó számára a növényzetben elrejtett, kutyacsont alakú antennákkal.

A Terra a begyűjtött kutyakakát a legközelebbi metánerőműbe szállíttatja, ahonnan elektromos energiát kap cserébe a park esti kivilágításához. A figyelemfelkeltő akció elsődlegesen a Terra ügyfeleinek számát növelheti, ám egyúttal segít a környezet tisztántartásában, és maradéktalanul hasznosítja a keletkező „káros anyagot”. Ugyan a reklám spanyol nyelvű, de a lényegét összefoglaló utolsó két szót mindenki érti: internet gratis!

0 Komment 0 Reblog!
0
22
ápr

A Föld napját idén huszonkettedjére ünnepeljük április 22-én. Az Egyesült Államokból indult a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozó mozgalom, és itt születtek az alábbi tervek, amelyek hétköznapi holmik szokatlan újrahasznosítását javasolják. (A jeles nap történetéről itt olvashat bővebben.)

Zsírkréta
Minden kisgyerek használja, világszerte óriási mennyiségben készül. Csak a Crayola üzemeiből naponta 12 millió rudacska kerül az üzletekbe. Egy coloradói anyuka, LuAnn Foty 1993 óta foglalkozik a félig elhasznált vagy eltört zsírkréták begyűjtésével és feldolgozásával. Ma már Crazy Crayons néven céges formában, de ugyanúgy a Foty család kerti fészerében zajlik a munka: a gyerekektől postán érkező zsírkrétákat az önkéntesek szétválogatják, majd felolvasztják, és mókás formákba öntik. Az ötletgazda szerint azért érdemes a gyerekeket megismertetni a környezettudatosság alapjaival, mert ők utána megtaníthatják a szüleiket is erre.

Teniszlabda
Néhány ütős meccs után a teniszlabdák elveszítik keménységüket, és vagy kutyajátékként, vagy a szemétlerakóban végzik. Az évi háromszázmillió labda 18 750 tonna, biológiai úton nem lebomló hulladékká válik. Az arkansas-i reBounces cég által 2008-ban kifejlesztett Green Tennis Machine nevű készülék magasnyomású tartályába helyezve a labdák 15 perc alatt visszanyerik pattogóképességüket, és további két-három hétig meg is őrzik, ráadásul a művelet többször ismételhető. A cég eddig több mint 1,8 millió labdát juttatott vissza a teniszpályákra.

Farmerruházat
Egy átlagos amerikai évente 32 kilogramm ruhaneműt dob a kukába, holott a pamutszálból szőtt kék farmerek könnyen „zölddé” változtathatók. A Cotton Inc. vállalkozás a visszabontott szálakból környezetbarát szigetelőgyapotot készít: az UltraTouch hőszigetelési értéke az üveggyapotéhoz hasonló mértékű, de a hangszigetelés terén 30 százalékkal jobb a hatásfoka. 2006-os indulása óta a cég több mint félmillió, farmeranyagból készül ruházati terméket gyűjtött be, amiből 140 ezer négyzetméter szigetelőanyagot készített.

Parafadugó
Minden háztartásban fellelhető pár parafadugó. Hogy miért őrizgetjük őket? „Szoros a kapcsolatunk a parafával, jó érzés megérinteni” - mondja Patrick Spencer, a Parafaerdő Természetvédelmi Szövetség (Cork Forest Conservation Alliance) igazgatója. A szervezet 2008 óta rengeteg gyűjtőládát helyezett ki szupermarketekben, szállodákban, éttermekben, borászatokban Amerika-szerte. 2011-ben hatmillió darab, azaz 27 tonnányi dugót gyűjtöttek be. Ezeket újrahasznosító cégeknek továbbítják, amelyek padlóburkoló lemezt, poháralátétet, de akár formára préselt bútort is gyártanak a dugókból.

Edzőcipő
1993-ban indult a Nike sportszergyártó Reuse-A-Shoe cipővisszagyűjtő programja, amelyben eddig 25 millió pár használt edzőcipőnek találtak jobb véget, mint a hulladéklerakó. A cipőket háromfelé bontják, a felsőrészből a textilt, a talpbélésből a műanyaghabot, a talpból a gumit dolgozzák fel új termékekké: a talp gumiőrleményéből például atlétikai futószőnyeg vagy játszótéri burkolat készülhet. A műanyaghab tenisz-, kosárlabda- vagy teremfocipálya borításként nyer új életet, míg a textilből műlovar(gyakorló)pálya-burkolat lehet, vagy rugalmas alátét a kosárlabdapályák parkettaborítása alá.

Biztató hazai helyzet

Magyarország lakosai évente átlagosan 414 kilogramm háztartási hulladékot dobnak a kukába fejenként az európai statisztikai hivatal friss adatai szerint. Ebből a mennyiségből 284 kilogramm (közel 70 százalék) kerül hulladéklerakóba, 41 kilogramm hulladékégetőbe, 74 kilogrammot anyagában újrahasznosítanak, 15 kilogrammot pedig komposztálnak. Ezekkel a számokkal a középmezőnyben vagyunk az európai országok körében, mert például Svájcban sokkal több, 707 kilogramm az éves fejenkénti hulladékmennyiség, de abból semennyi nem kerül hulladéklerakóba, hanem feldolgozzák, illetve elégetik.

A fentiekhez hasonló újrahasznosítási programok Magyarországon is működnek, illetve ilyen termékek elérhetők. Használt járműabroncsokból készülhet játszótéri ütéscsillapító és egyéb csúszásmentes burkolat, textilhulladékból hangszigetelő préselt filclap. A borosüveg dugók újrahasznosítási célú begyűjtésére a tavalyi Budavári Borfesztiválon tettek kísérletet, de a parafaőrlemény akár az épület falhézagaiba öntve, akár gumival keverve lapokká préselve kiváló építési szigetelőanyag lehet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

0 Komment 0 Reblog!
0
09
Jan

Ha egy amerikai városban az év végi ünnepek közeledtével körülnéz az ember, rájön, hogy valami mást lát, mint a korábbi években. Apró, ám nagyon is jelentős változásról van szó. Megfigyelhető, az idén egyre több magánháznál és üzletnél LED-világítótesteket használnak az ünnepi ragyogáshoz. A trend már évekkel ezelőtt elkezdődött, de mostanra megerősödött, köszönhetően a LED-technológia fejlődésének és az árak csökkenésének.

.A LED-lámpáknak számos környezeti előnye van, összehasonlítva a hagyományos izzólámpákkal. Például nem forrósodnak át annyira, ezáltal csökkentik a tűzveszélyt. Ezen kívül tartósabbak, kevesebb energiát használnak el, úgy üzemeltetésük is olcsóbb.

Felmerül azonban a kérdés: mi lesz a régi karácsonyi fényforrásokkal?

Minnesota államban a helyi újrafelhasználási szövetség (RAM) elindította a Recycle Your Holidays nevű kampányt, amely lehetőséget kínál a lakosságnak, hogy több, mint 400 különböző gyűjtőhelyen adhassák le feleslegessé vált karácsonyi lámpáikat. Üzletek is válhatnak gyűjtőhelyekké, a RAM-tól ingyen kapnak ehhez tartályokat és ha azok megtelnek, ugyancsak ingyen elszállítják tőlük. Az előzetes becslések szerint az idén mintegy 100 tonna használt lámpa reciklálása várható.

Csupán az a meglepő, hogy a minnesotai az egyetlen, egész államot átfogó ilyen program az Egyesült Államokban. Ugyanakkor számos közösség és szervezet kínálja a lámpák újrafelhasználásának lehetőségét országszerte. Ugyancsak bekapcsolódott a mozgalomba az Earth911.com környezetvédő portál (911 a segélyhívó telefonszám az Államokban), amely felvilágosítást ad a különböző reciklálási lehetőségekről lakhely szerint.

Forrás: greenfo

 

0 Komment 0 Reblog!
0
02
Jan

Az Egyesült Államokban hárommilliárd pizzás doboz van forgalomban, ám sokat nem lehet újrahasznosítani a rájuk ragadt maradékok miatt. Az amerikai Godd News Reuse megoldása egy rozsdamentes, igazoltan újrahasznosított acélból készített korong. A cég fenntartható eszközöket gyárt a gyorsétkeztetés számára, írja az energiacentrum.com.

A Pi Pang nevű korongot ezernél is több alkalommal lehet használni, és az ára már megtérül a harmincadik igénybevételkor. Kényelmesen szállítható, a pizzát melegen tartja. Ökologikus és komfortos, a korongot a szállító nem hagyja a megrendelőnél. Forgalomba még nem került, a feltalálók most gyűjtik a piaci bevezetéshez az anyagi forrást.

alternatív pizzásdoboz

Olaszországban és Nápolyban, a pizza hazájában is gondolkodnak hasonló megoldásokon. A múlt évben került forgalomba egy ökológiai szempontoknak jobban megfelelő kartondoboz, amelynek a teteje könnyen leszedhető, elválasztható a szennyezett résztől. A nápolyiaknak tetszik, az anyaga is garantáltan megfelel a célnak. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi szövetség időnként jelzi, hogy nem minden doboz felel meg annak az előírásnak, amely szerint nedves és zsíros élelmiszereket – ilyen a pizza is – tiszta cellulózból készült kartonba szabad csak csomagolni, vagyis a papír nem tartalmazhat makulatúrát.

A hatóságok találtak már a dobozok anyagában ólmot, telefax és fénymásoló hulladékaiból reciklált anyagokat és olyan oldószert, amelyet a reciklálási folyamatban használnak a nyomdafesték, a tinta és más színezék kiszedéséhez. Az is probléma, hogy nincs rendelet arra, hogy a gyártónak fel kell tüntetnie, hogy a doboz anyaga megfelel-e az előírásoknak.

Forrás: greenfo

0 Komment 0 Reblog!
0
14
Dec

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.

0 Komment 0 Reblog!
0
08
Dec

A megszokott, fából készült raklapok helyett egyszerhasználatos, papírból készült hordozókra pakolja ezután a termékeit. A hullámkartonból hajtogatott raklap teherbírása 750 kiló, ugyanannyi, mint a fáé. A lakberendezési áruház a papíralapú raklapokkal arra számít, hogy a szállítási költségek 140 millió euróval, vagyis 10 százalékkal csökkennek, mert a kartonraklap súlya a hagyományosénak mindössze egytizede. A nagyvállalat 10 millió raklapot használ évente – tudósít a Bloomberg üzleti hírügynökség.

"Azt még nem tudjuk, hogy valóban a papír lesz a legjobb megoldás, de az biztos, hogy jobb, mint a fa" – nyilatkozta a hírügynökségnek Jeanette Skjelmose, az Ikea beszállítói hálózatának fenntarthatósággal foglalkozó menedzsere. A kartont a cég ezerkétszáz beszállítója helyben elérhető forrásokból szerzi be, majd felhasználás után az Ikea bedarálja és újrahasznosítja, így a raklapokat nem kell visszaszállítani a beszállítókhoz.

A fából készült raklapokat a csúszótalpakból fejlesztették ki az 1920-as években, a villás rakodógép feltalálása után. A raklapok méretét a konténerszállítás világméretű elterjedésének idején, az 1950-es években standardizálták. Jelenleg félmilliárd raklap készül évente és csak Észak-Amerikában kétmilliárd darab van belőle forgalomban. A Bloomberg által megszólaltatott amerikai szállítócégek szerint a papírraklap nem bír el ugyanannyit, mint a fa, és kevésbé áll ellent az időjárás viszontagságainak, így kevésbé óvják meg a rakományt a sérüléstől. Skjelmose egy 1,2 méter magas porcelánszállítmányra mutatva azt mondta a Bloomberg tudósítójának, hogy a megfelelően pakolt papírraklap ugyanúgy teljesít, mint a fa.

Az a fő kérdés az Ikea döntésével kapcsolatban, hogy az alacsonyabb súlyú szállítmányok miatti megtakarítás nagyobb lesz-e, mint amennyi haszon korábban a faraklapok egyszerű újrahasznosításából származott. "Kétségtelenül jól néz ki, hogy az Ikea kartonlapon szállít, de szeretném látni, hogy egy év múlva mit szólnak a döntéshez" – kommentálta a hírügynökségnek a lépést Jeff McBee, az amerikai Industrial Reporting Inc. elemző cég raklapokkal foglalkozó szakértője.

0 Komment 0 Reblog!
0
28
Nov

A mosdókban leggyakrabban elhelyezett papírtörölköző automaták és a forró levegőt fújó gépek a kutatások szerint 70 százalékkal több káros üvegházhatású gáz kibocsátásért felelősek, mint a legújabb technológiák.

A Massachusetts-i Technológiai Intézet kutatói arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy melyik a legzöldebb gyors megoldás a kézszárításra. A hét legelterjedtebb technológiát vizsgálták, amelyek a világ bármely pontján megtalálhatók a nyilvános illemhelyeken. A hétféle módszer közül egyértelműen kitűnt, hogy a forró levegős kézszárító-berendezések és a papírtörülközők a legkárosabbak: csaknem 70 százalékkal több üvegházház kerül használatuk során a légkörbe, mint például a környezetbarát hideg levegős szárító miatt.

Melyik a legzöldebb kézszárítás?

Az intézet kutatói nemcsak azt vizsgálták, hogy a gép maga mennyi energiát használ fel, hanem azt is, hogy működés során bocsát-e ki káros anyagokat vagy sem. Azt is elemezték, hogy a gyártásakor milyen üvegházgáz-kibocsátás történik, sőt azt is figyelembe vették, hogy az alapanyagokat milyen gyakran kell pótolni és azt milyen módszerekkel teszik a cégek,. A vizsgálat tárgya volt az is, hogyan szállítják el a keletkezett hulladékokat. A végső rangsorba az is beleszámított, hogy a berendezéseket milyen élettartamra tervezték.

Korábban a vizsgálatokkal főként arra keresték a választ, hogy melyik technológia a legalkalmasabb a baktériumok elszaporodásának megakadályozására. Bár a laikusok egyértelműen az újrahasznosított papírtörülközőket tartották a legzöldebb verziónak, a kutatás mégis mást mutatott, mivel magas üvegházgáz-kibocsátást és vízfogyasztást mutattak ki a papírtörülközők esetében is. (Az Egyesült Államokban a szeméttelepekre érkező hulladék csaknem 2 százaléka ilyen törülköző.) A kutatás szerint a hideg levegős kézszárítók a leginkább energiahatékonyak, és kétszer olyan gyorsan szárítanak, mint a klasszikus megoldások. Ehhez képest a papírtörülköző használata révén háromszor több üvegházgáz kerül a levegőbe, továbbá előállításukhoz is jóval több víz szükséges, de a képződött hulladék kezelése is problémásabb.

A hagyományos szárítókhoz képest a hideg levegős készülékbe az alanynak bele kell helyeznie a kezét, majd egy vékony résen vagy számos apró nyíláson keresztül nagy sebességgel (50-170 m/s) kiáramló levegő pár másodperc alatt lesöpri a vizet a bőrről. A nyílásokat használó készülék masszírozza is a kezet a gyártója szerint.

Forrás: greenfo 

0 Komment 0 Reblog!
0
09
Nov

Felejtse el, amit eddig gondolt a jövőről! A világ olajkitermelése húsz év múlva tetőzik, és ez azért is gond, mert a kőolajkészletek apadása miatt nem lesz elegendő műanyag. A minden területen tömegesen alkalmazott polimerek híján vissza kell térnünk dédszüleink életstílusához?

Legkésőbb 2030-ban a világ kőolaj-kitermelése eléri a maximumát, és onnantól kezdődik a lejtmenet, olvasható a brit Energiakutató Központ (UKERC) októberi jelentésében, amely a kőolajkészletek nagyságával foglalkozó, mértékadó kutatások eredményeit összegzi. "Hogy mikor fogy el a kőolaj? Vizsgálatunk szerint alig tizenöt-húsz évnyi különbség van a legpesszimistább és legoptimistább becslések között" – mondta Steve Sorell, az UKERC-jelentés vezető szerzője, a Sussexi Egyetem munkatársa. A Föld becsült kőolajtartalékainak negyedét birtokló Szaúd-Arábia bizonyosan készül a kőolaj utáni korszakra: atomenergetikai fejlesztéseken dolgozik, és a sivatagi királyság tizenhat nukleáris erőművet készül beindítani – szintén 2030-tól. (A szövegben dőlt betűvel szedett részek a fantázia szüleményei.)

Hogyan fest a műanyagok nélküli jövő? Csatos üveggel megyünk majd vásárolni, nemcsak a joghurtot és az üdítőt mérik ilyesmibe, hanem az olajat, a sampont, a mosogatószert is. (A nehéz göngyölegek miatt megfontolandó egy kordé beszerzése a bevásárlókosár helyett.) Védőgázas csomagolás híján a felvágottat és sajtot zsírpapírba tekeri a hentes, a család karácsonyi ajándékul egy tekercs folpackot kap a rokonoktól: „Osszátok be jövő évig!”.

Az igazán gazdagok konyhájában PVC borítja a padlót, és a szomszédokat azzal hergelik, hogy a kutyát műanyag tálkából etetik. A falat ismét papírtapéta borítja, a szórakoztató és háztartási elektronikai termékek (laptoptól a hajszárítóig) háza bambuszból készül, a színezés extra opció lesz, mivel az akrilfestékek ára az egekbe szökik. Az allergiások vajmi kevéssé fognak örülni a tollpaplannak, a nők az egyedül elérhető pamutharisnyának.

Nem lesz mibe csomagolni

A kis szemtanú című film hitelesen mutatta be az Egyesült Államokban máig 18. századi módon élő amisok mindennapjait. Géperejű vagy elektromos eszközt nem használnak, a vizet kútból húzzák, ruháikat maguk varrják. Az egyre dráguló és fogyó kőolaj miatt a 21. század második felében, ha nem is tűnik el az élet minden területérő a műanyag, az átlagember számára megfizethetetlenné válik. Ugyanis kőolaj szükséges a polisztirén, a polivinil-klorid, a nylon, a műgumi vagy a legelső valódi műanyag, a bakelit előállításához is.

„Rengeteg kémiai szintézishez a kőolajból és a földgázból nyerünk olcsó alapanyagokat, így a gyógyszerek, a színezékek és egyéb fontos anyagok előállítása is veszélybe kerül” - sorolja a következményeket az [origo] kérdésére dr. Inzelt György elektrokémikus professzor, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának Széchenyi-díjas vezetője, aki üzemanyagcellákkal és hidrogénhajtású autók fejlesztésével is foglalkozik.

Nehéz lesz minden csomagolóanyagot fémből, üvegből, papírból vagy fából előállítani

Olcsó műanyagok nélkül a személygépkocsik tömege 200-300 kilogrammal több lesz, ami száz kilométerenként legalább fél literes, a jármű 150 ezer kilométeres életciklusa során összesen 750 literes pluszfogyasztást eredményez – a jóval drágább üzemanyagból. Mivel egy átlagos autóban legalább ezer alkatrész tartalmaz valamilyen arányban műanyagokat, az egész szerkezetet újra kell tervezni.

Padlóra kerül az 50 százalékos műanyag-felhasználási aránnyal bíró orvosi technológia is: a szegényebb országoknak le kell mondaniuk az egyszer használatos eszközökről, például a fecskendőkről - derül ki a Műanyagipari Szemle című folyóirat egyik cikkéből. Ugyanez fenyegeti az élelmiszeripart, illetve a háztartási vegyszereket előállítását is: korszerű csomagolóanyagok nélkül elképzelhetetlen bármely termék higiénikus és praktikus szállítása. Az építőipar is megszenvedi a műanyaghiányt, aranyárban mérik majd a nagy hatásfokú, polimeralapú szigetelő-, ragasztó- és burkolóanyagokat, de a kábeleket, a csöveket és nyílászárókat is.

Nyersanyagok hétmilliárd földlakónak

Talán a gyerekek fogják leginkább érezni a könnyű, olcsó és strapabíró műanyagtermékek megritkulását. Visszatér a textilpelenka-korszak, eltűnnek a mese-DVD-k és a műanyagjátékok (az építőkockától a felfújható strandlabdáig), a vonalzó megint fából lesz, a táska bőrből, az iskolában ismét köpenyt kell viselni, hogy kevésbé koszolódjon a műszálasnál körülményesebben tisztítható pamut, gyapjú és vászon gyerekruha.

„Nem gondolom, hogy a műanyag előállításának megnehezülésével visszatérnénk egy korábbi világba. Inkább azt, hogy - ha addig önként nem tennénk - kényszerből végre továbblépünk az erőforrás-pocsékoló huszadik századból a huszonegyedikbe” - mondja Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány igazgatója. Vissza már csak azért sem léphetünk, mert ez nem ugyanaz a folyó. „Minden más lett. A Föld népessége immár meghaladja a hétmilliárdot, és ebből adódóan a természeti erőforrások használata döbbenetes mértékűre emelkedett” - teszi hozzá a szakértő.

Szabó Gyula szerint puszta helyettesítéssel nem kezelhető a műanyagprobléma, hiszen ha ilyen mennyiségben akarnánk a jelenleg műanyagból gyártott termékeket más anyagból előállítani, akkor egész egyszerűen nincs ennyi nyersanyag a Földön. Hétmilliárd embernek kellene csatos üveg? Még ha volna is ennyi homok, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, földpát és mészkő, nem rendelkezünk ekkora mennyiség legyártásához szükséges energiával. (Részleges megoldással az újrahasznosítás szolgál, mert a törtüveg akár 90 százalékban is az üveggyártás alapanyaga, és kevesebb energia is elég a megolvasztásához.)

Új szemlélet, új anyagok

A jelenkori jövőkutatók azzal riogatnak: közel az idő, amikor az emberiség belefullad a műanyaghulladékba. Nem kis mennyiségről beszélnek: az 1950-es években világszerte ötmillió tonna műanyagot gyártottak, ma ez 100 millió tonnára rúg évente, vagyis hússzorosára nőtt ötven év alatt. Egyes szakértők egymilliárd tonnára becsülik a jelenleg kallódó műanyag mennyiségét. De biztos, hogy belefulladunk? Ha a műanyag értékes másodnyersanyag lesz, még az is bekövetkezhet, hogy nyoma vész a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetnek - kihalásszák ugyanis a műanyagvadászok.

A szemétlerakók átfésülése prémiumfeladatnak számít, a műanyag-hulladékkal való nyerészkedés mind gyakoribbá válik. Az iskolákban kötelező lesz az újrahasznosítási és takarékossági ismeretek oktatása. Olyan szakmák válnak keresetté, mint a kefekötő, a kovács, a drótostót, a kosárfonó, a cipész vagy a cirokseprű-készítő.

Miből mennyit gyártanak?
Megmondja a Worldometers!

„Azt a fajta logikát kell újra elsajátítanunk, ami elődeinkre jellemző volt - az erőforrások hatékony kiaknázását, a tárgyak élettartamának teljes kihasználását, a takarékosságot. Hogy miképpen lehet növelni a tárgyak tartósságát, és megjavítani az elromlott dolgokat” - mondja Szabó Gyula. Úgy véli, a megoldást a totális szemléletváltás és a technikai fejlődés együtt hozhatja. A múlt eredményei alapozzák meg a jövő szemléletmódját, amelynek elterjedését ösztönzi a fenyegető erőforráshiány tudatosítása: „Saját bőrünkön fogjuk érezni, hogy a több nem feltétlenül jobb. Az új pedig nem feltétlenül jelent majd fejlődést, előrelépést.”

Mivel lehet helyettesíteni a műanyagot?

Az üveggyártás az energiaigénye miatt költséges, a fa pedig a fenntartható erdőgazdálkodás okán. A világ jelenleg ismert szárazföldi fémkészleteinek zöme húsz év múlva kimerül a francia tengerbiológiai kutató intézet, az IFEMER szerint.

„A jelenlegi mesterséges polimerek helyettesítésére az egyik lehetőség valóban az, hogy visszatérünk a természetes polimerekre, mint amilyen a cellulóz, a fehérjék és hasonlók, illetve ezek módosított változataira, amilyen a viszkóz is. Létrehozhatók szilikonalapú polimerek is – mondja Inzelt György. – Nem lesz egyszerű azonban ugyanolyan kedvező tulajdonságokkal rendelkező műanyagokat létrehozni, már ami például az alakíthatóságot, a mechanikai és kémiai stabilitást illeti. Bíznunk kell az emberi találékonyságban”. Több éve létezik már gabonából előállított bio-műanyag, van már cukros vízből készült polimer, és gombás biohab is pótolhatja az utóbbi évtizedekben megszokott csomagolóanyagokat.

Részleges megoldás az újrahasznosítás felfuttatása. Magyarországon a háztartási hulladék – közte a műanyagcsomagolás, PET-palack stb. – háromnegyede újrahasznosítás nélkül szemétlerakókba kerül 2009-es adatok szerint. Az ismét felhasznált hulladék aránya 13 százalék. Kilogrammokban számolva mindez a következőképp néz ki. Egy magyarországi lakosra 430 kg kommunális szemét jutott 2009-ben, ebből 427 kg-ot kezeltek. A kezelt szemétből mindössze 55,5 kg-ot hasznosítanak újra az Európai Unió statisztikai hivatalának összegzése szerint. Az ÖKO-Pannon Kht. szintén 2009-es felmérése szerint a mindennapokban a megkérdezettek 52 százaléka gyűjti anyaga szerint szelektálva a hulladékokat. A szelektív gyűjtésben résztvevők leginkább műanyag (81%), papír (74%) és üveg (58%) hulladékokat válogatnak. Az újrahasznosító üzemekbe eljutó műanyagot aprítják, vegyszeresen megtisztítják, majd granulálják, így állítva elő a műanyaggyártás félkész alapanyagát.

Szabó Gyula szerint a technikai fejlődés abba az irányba megy, hogy az emberek egyre inkább olyan új anyagokat állítanak elő és használnak, amelyeket teljes életciklusra terveznek. Vagyis a tervezés során bekalkulálják, hogy a kellően hosszú idejű használat után az illető anyagot hogyan lehet majd újra- és újrafelhasznál, anélkül, hogy hulladék keletkezne belőle. „Nagy kérdés persze, hogy a jelenlegi, rövid távon profitorientált üzleti logika mit kezd ezzel” - mondja az Ökoszolgálat vezetője.

Önnek melyik műanyag fog leginkább hiányozni?

Üzemanyaghelyettesítők

A járművek üzemanyag-pótlására még sokáig többféle fosszilis forrás áll rendelkezésre a mélytengeri talapzatból kinyert kőolajból vagy a nehézolajat tartalmazó kátrányhomokból, de lehet cseppfolyósítani a palagázt, a szenet és a földgázt, illetve a szén-dioxidból előállított metanol is ígéretes benzinpótlék lehet.

Ebből következően csak pénz kérdése lesz, hogy ki tud majd tankolni, de valószínűleg nem szűnik meg az összes benzinkút. Hagyományos üzemanyagra szükség is lesz, mert a Földön ma üzemelő egymilliárd járművet pusztán a mennyiség miatt valószínűleg nem lehet két-három évtized alatt elektromos-, hidrogén-, vagy egyéb zöldenergia-meghajtásúra cserélni-átalakítani. (Csak tavaly közel 78 millió jármű készült világszerte, és töredékük alternatív meghajtású.)


Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2 Komment 0 Reblog!
0
07
Nov

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég Ami nem üveg, műanyag és humusz, abból építkezési alapanyag lesz a Pavia közeli Lomello mintaüzemében - számolt be az olasz média az országban szokatlan hulladékhasznosításról. Miközben Nápolyban évek óta az utcákon tornyosul a szemét, és csak idén szeptemberben kezdődött el a szelektív hulladékgyűjtés, Észak-Olaszországban a legkisebb szemétkupac sem vész kárba, mert a Pó-alföld égetőiben termelt hamu a gyárba kerül.

Az üzemben naponta ezer tonna háztartási hulladékból nyert hamut tudnak feldolgozni. "Heterogén összetétele miatt ideális alapanyagnak számít a téglagyártáshoz" - nyilatkozta a gyárat négy társával vezető Luigi Radice, hozzátéve, hogy vegyi kötőanyag felhasználása nélkül állítják elő a szeméthamuból préselt téglát az általuk fejlesztett Matrix nevű eljárással. A téglagyár minden tekintetben környezetvédő: napelemmel működik és víztisztító rendszere európai uniós elismerésben részesült.

Hasonló fejlesztés létezik Magyarországon is: a háztartási szemétből fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat állít elő egy vállalkozás. A lapokból készült hordozható épület prototípusa májusban készült el, a cégvezető szerint akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

2 Komment 0 Reblog!
0
03
Nov

Műanyagflakonokból épített favázas házat egy argentin az országot sújtó gazdasági válság idején, Argentína legszegényebb vidékén. Az első építmény még játszóháznak készült a gyermekeknek, de aztán továbblépett. Alfredo Santa-Cruz háza mára idegenforgalmi látványossággá vált. Magyarországon évente 1,4-1,6 milliárd darab, vagyis a Gellért-hegy térfogatával majdnem megegyező terjedelmű PET palack kerül forgalomba. E mennyiség alig ötöde hasznosul újra.

0 Komment 0 Reblog!
0
20
Okt

Egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet minden területén alkalmazott építő- és szépítőanyagot, a fát helyettesíteni kelljen, de egyszer ez is bekövetkezhet. A lehetséges fapótlók között ott a kender és a szója, és szóba jöhet a műanyag fűrészáru is.

Lambéria, hajópadló, bútor, parketta, alvógaléria – megannyi felhasználási lehetősége létezik a fának, ám kérdéses, hogy a jövőben is így lesz-e. A fenntartható erdőgazdálkodás túlságosan lassan nyer ugyanis teret, és nem kizárt, hogy nemcsak a pénztárcánk, hanem az ésszerűség is azt fogja diktálni, keressünk helyettesítőt arra az anyagra, amely a korábbi generációk egész életét végigkísérte.

1. Kender
A több ezer éve ismert rostanyagot az ökoházépítési technológia már évek óta alkalmazza szigetelőanyagként (a pamut és a juta is ígéretes jövő előtt áll). A gyorsnövésű kenderből környezetbarát adalékokkal számtalan anyag készíthető, például közepes sűrűségű lemez, amely a Washingtoni Egyetem kutatói szerint kétszer olyan erős, mint a farostlemez.

2. Bambusz
Széles körű elterjedését legfőképpen az ára akadályozza, amely a nagy távolságról történő szállítás miatt is borsos. Környezetvédelmi szempontból ez komoly aggály: ellentmond a fenntarthatóság elvének, ha más kontinensről hozatjuk az építőanyagot. Szerencse, hogy a bambusz egyes fajtái mérsékelt égövön is meghonosíthatók, és nemcsak biomassza-erőművek fűtőanyagául szolgálhatnak, hanem padló- vagy falburkolóként is.

Kizárólag papírból és kartonból készült bútorok egy budapesti bemutatón (fotó: Hajdú D. András, [origo])

3. Fakompozit
A fával kevert „zöld” műanyag (angol kifejezéssel: wood-plastic-composite, WPC) tökéletesen helyettesíti a kültéri felhasználásban gyakori trópusi keményfa fűrészárut, de más célokra puhafából is készülhet. Az 50-70 százaléknyi farost vagy faliszt kötőanyaga hőre lágyuló polimer. Rovar-, repedés- és vízálló, utókezelést nem igényel, évtizedekig használható, és teljes mértékben újrahasznosítható.

4. Poliuretán kompozit
A PUR sokarcú műanyag, az építőiparban egyelőre elsősorban hab formája ismert, amelyet szigetelésre és rögzítésre használnak. A technológia fejlődésével egyre több területen válik alkalmazhatóvá, műfa formájában kerítéselem vagy padozat is előállítható belőle. Nagy előnye, hogy száz százalékban újrahasznosítható, sőt, eleve reciklált alapanyagból készülhet. Nyilvánvalóan senki nem keverné össze a tömör fát a farostokat nem tartalmazó műfával, ám utóbbi esztétikai hiányosságait a tartóssága ellensúlyozhatja.

5. Szója
Tofuból nem lehet házat építeni, de a szójafehérje szálaiból kiváló szigetelőanyag és bútorkárpit szőhető, továbbá a farosthoz keverve jelentősen javítja a szakítószilárdságot. A szójaalapú vegyületek pedig gyanta formában az egészségre ártalmas formaldehidet helyettesíthetik a faforgácslapokban, rétegelt lemezekben.

6. Parafa
A paratölgy kérgét kilencévente lehet lehántani, őrlés után ezt használják föl különféle célokra, maga a törzs sértetlen marad – ez a fenntarthatóság csúcsa a többi fatermékhez képest. A parafa egyre népszerűbb burkolóanyag, hang- és hőszigetelésre is kiváló.

7. Hullámpapír
Aki látott már hullámpapír ülőalkalmatosságot, és ki is próbálta, tudja, hogy meglepően szilárd. Állítólag hajdanán a Trabant-karosszéria Duroplast kompozitjának térfogatát is használt papírral szaporították. Az újrafelhasználás során a papíraprítékból kivont cellulózzal a faforgácslapokat lehet erősíteni.

8. Újságpapír
A hullámpapírhoz hasonlóan használható fel. Ásványgyapothoz hasonló szigetelés is készíthető belőle, de felaprítva és enyvalapú ragasztóval (vagy csirizzel) keverve kiválóan formázható papírmasé készülhet belőle, ami díszletek, szobrok, de akár bútorok alapanyaga is lehet.

9. Dióhéj
A maderón nevű spanyol fapótló dió-, mandula- és mogyoróhéjból készül. A csonthéjakat porrá őrlik, és gyantával keverik: a masszát ezután formákba préselik. A maderón bútorokhoz is alkalmas, de elsősorban koporsókat gyártanak belőle.

10. Szalma
Ha közelről megnézzük a forgácslapot, jól látható a farostok textúrája - de miért ne készülhetne a bútoranyag farost helyett szalmából? Ha már itt tartunk, a len-, a zab-, a búza- és a kukoricaszár is remek alapanyag a préseléssel előállított lapokhoz.

0 Komment 0 Reblog!
0
18
Okt

Reménysugár a lesújtott nyaralóknak: egy olasz cég felvásárol a Franciaország bretagne-i partjainál kellemetlenségeket okozó algatakaróból, hogy papírt gyártson belőle. A Favini nevű vállalat 1992 óta készít ilyen típusú papírt, amely az Alga Carta nevet viseli. Akkoriban Velence városa keresett megoldást arra, hogy megszabaduljon a lagúnákat belepő algáktól. Az olasz cég ennek hallatán fejlesztett ki egy új eljárást, amivel a papírgyártásban alapanyagként fa helyett algát lehet használni - tudósít a francia AFP hírügynökség alapján az MTI.

Az Alga Carta 30-80 százalékban tartalmaz algát. Mivel Velencében már alig van belőle, a gyártó Ázsiából és kis részben Bretagne-ból importálja a növényt. 2009-ban és 2010-ben összesen 130 tonnát vásárolt a francia partoknál éktelenkedő algatakaróból. A 90 grammos papírt többek között borítékok, címkék gyártására ajánlja a cég, de gyártanak 350 grammos kartont is az algából. (A grammsúly azt fejezi ki, hogy az adott papírfajtából egy négyzetméternek hány grammot nyom - az alacsony értékek vékony papírt jelölnek.)

Idén nyáron különösen sok az alga a festői franciaországi tengerszakaszon, több strandot teljesen le kellett zárni, mert a növény veszélyes gázokat bocsát ki. Természetvédők szerint az algatakaró a földművelésnél használt és nagy mennyiségben a tengerbe kerülő műtrágya miatt keletkezett. A gazdák azonban visszautasítják a vádakat. A hatóságoknak évente több tízezer köbméter rothadó algát kell eltüntetniük a fürdőzőhelyekről, de így is egyre több strandot zárnak le legalább részlegesen.

0 Komment 0 Reblog!
0
13
Szept

Biobusszal a Föld körül

Címkék: étolaj, újrahasznosítás, roncstelep, busz, utazás

Egy huszonkét éves Mercedes iskolai buszon indult Föld körüli útra 2009 szeptemberében egy brit környezetvédelmi aktivista. Andy Pag - teljes nevén Andrea Pagnacco egy roncstelepről bányászta elő a buszt, és úgy alakította át, hogy a dízelmotor használt étolajjal működjön. A buszba használt alkatrészekből szűrőberendezést szerelt, és ezerkétszáz literesre cserélte az üzemanyagtankot. A busz lakóterét szintén újrahasznosított anyagokból alakította ki - a járművet Pag "biobusznak" nevezi, tudósít a Daily Telegraph brit napilap.

Így zajlott a busz átalakítása

Az olajhajtás bevált, Pag jó ütemben haladt kelet felé Törökországon és Iránon át, míg 2010 januárjában le nem tartóztatták Indiában, Radzsasztán városában. A férfi ugyanis nem tudta, hogy műholdas telefon behozatalához és használatához külön engedély szükséges Indiában, így a hatóságok a készülék miatt a nemzetbiztonsági törvény megsértésével vádolták. 2010 őszén Indonéziában csatlakozott hozzá egy amerikai újságíró, Christina Ammon, aki eredetileg csupán a vállalkozásról akart beszámolni. Az utazás alatt egymásba szerettek, és azóta is együtt vannak. A két évig tartó expedíció után Nagy-Britanniába visszatérve a pár azt tervezi, hogy 2012 elején a szigetországot járja végig a biobusszal, iskolákban népszerűsítve az újrahasznosítást. Az étolajos expedíció blogja itt olvasható.

A busz a Kentucky állambeli London előtt - Andy Pug és a tetőre szerelt napelemtáblák

1 Komment 0 Reblog!
0
09
Szept

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.

0 Komment 0 Reblog!
0
29
Aug

Paule Kingleur párizsi látványtervező nem rajong a járdaszéli, parkolásgátló fémoszlopokért. Tavaly decemberi performanszában művészeket kért fel, hogy adjanak karaktert a merev utcakellékeknek.

Idén nyáron a francia főváros második kerületében minikerteket álmodott a járókelőknek is sok bosszúságot okozó oszlopokra, aminek köszönhetően "a lelketlen és vészjósló sereg derűs és illatozó pereputtyá változik" - nyilatkozta. A Potogreen akcióban leselejtezett vízhatlan sátoranyagból zsebeket szabott, azokba földdel megtöltött tejesdobozokat helyezett, amikbe különféle zöldség- és virágmagokat ültetett Párizs belvárosában, a 2. kerületben.

A palánták gondozására még júniusban, a tanév végén vállalkozott a környék iskoláiból hatszáz kisdiák, valamint a helyi lakók és boltosok is örökbe fogadhattak néhányat közülük. Augusztus eleje óta zöldellnek négyesével a zsebkertek a fémoszlopokon, a turisták nem győzik fotózni az egyszerű, de nagyszerű látványosságot. A sikeren felbuzdulva valószínűleg jövőre is megrendezik a Potogreen akciót. (Még több fotó a tervező oldalán.)

0 Komment 0 Reblog!
0
25
Júl

A világ egyik legszegényebb és legnagyobb levegőszennyező országaként számontartott Indiában a lehető legjobb módszerrel küzdenek a jövő klímaváltozása ellen. Azon dolgoznak, hogy a most felnövő gyerekek számára már magától értetődő legyen a környezettudatos életmód. 

A jelenlegi generáció hozzáállását gyökeresen megváltoztatni hosszú és nehézkes folyamat, ezt mutatja az elmúlt néhány év, egy sor sikertelen klímakonferencia és megvalósulatlan terv is. Ezért is különösen fontos, hogy a mai gyerekek felnőttkorukban már összhangban éljenek a természettel. Az öko-iskolák persze a fejlett és felvilágosult európai országokban és az Egyesült Államokban is egyre elterjedtebbek, a kis indiai iskola elkötelezettsége talán mégis egyedülálló.

Forrás: Reuters

A Pune városában, Mumbaitól mindössze 190 kilométerre található Aman Setu iskola teljes egészében újrahasznosított anyagokból épült, a tetőket régi plakáttáblákból, a falakat használt műanyagflakonokból, cementes zsákokból és persze sárból építették. Az alapozáshoz és a padlóhoz tehéntrágyát is használtak. 

Az Aman Setu (jelentése: a béke hídja) iskolát 2008-ban alapította egy indiai tanárnő, Madhavi Kapur. Összesen négy tanítványa volt akkor, ma már száznegyvenen vannak, elsősöktől egészen ötödikesekig. Eleinte persze nem volt túl sok pénzük az építkezésre, a tanárnő egyik korábbi tanítványa - aki időközben építész lett - ezért is javasolta, hogy lehetőleg elsősorban újrahasznosított anyagokban gondolkozzanak.

A földterületet az iskola vezetője a saját bátyjától bérli, az épületeket mindössze nagyjából két és fél millió forintból húzták fel. Az Aman Setu iskola két egyszintes házból áll, melyek összesen négy tanteremnek adnak helyet. A tanítványok rattanból készült matracokon ülnek az osztálytermekben, idősebb diákok régi könyveiből tanulnak, amiket ők is továbbadnak. Saját zöldségeiket termesztik az iskola kis konyhakertjében, és egy tartályban halakat is tenyésztenek. 

 Forrás: Reuters

A gyerekek tömegközlekedéssel járnak az iskolába, ahova egyébként a helyi közlekedési vállalattól egy leselejtezett buszt is szereztek. Kicsit átalakítva és felújítva a busz most szintén osztályteremként üzemel. Az iskola egyenruháját kézzel varrják, az eredetileg is kézzel sodrott és szőtt, hagyományos indiai anyagból, az úgynevezett Khádi-ból.

A tanárok ebben az iskolában nem bánják, ha a gyerekek kisétálnak a matekóráról, hogy megetessék a kedvenc halukat. Nem kapnak büntetést, ha sétálgatnak egy kicsit mezítláb a füvön, mielőtt visszaülnek az osztályterembe. Sőt, még bátorítják is őket, mert ahogy ők mondják, azt szeretnék, ha éreznék, eggyé válnának a környezetükkel. 

 Forrás: Reuters

A mesébe illő történetnek persze megvoltak a kezdeti nehézségei: a szülők eleinte nem igazán akarták a gyerekeiket olyan iskolába küldeni, ahol egy leselejtezett buszban tartják az órákat, sok időbe telt meggyőzni őket. Mostanra viszont annyira népszerű lett a környéken az iskola, hogy hamarosan bővülniük kell, mert még busszal együtt sem férnek el az eredeti épületekben. 

0 Komment 0 Reblog!
0
22
Jún

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.

0 Komment 0 Reblog!
0
16
Jún

Egy letűnt kor mementói lehetnek hamarosan a régi könyvek újrahasznosításával készült lámpák, vagy például ékszerek. A nyomtatott könyvek ideje nemsokára talán visszafordíthatatlanul lejár. A digitális olvasók és az elektronikus könyvtárak korában egyre kevesebben vesznek és tárolnak otthon hagyományos, papírra nyomtatott könyvet. 

Forrás: Erdem Designs

Az új trendet környezettudatos váltásnak is minősíthetjük, hiszen a papírgyártáshoz fákat kell kivágni, és bár folynak kísérletek olyan papír előállítására, amihez erre már nem lesz szükség, egyelőre ez a helyzet. A már kinyomtatott könyvek nagy része pedig lassan, de biztosan szintén feleslegessé válik a digitális olvasógépek egyre szaporodó tulajdonosai számára. A török származású, jelenleg New Yorkban élő és dolgozó dizájner, Ragip Erdem éppen az ilyen feleslegessé vált keménykötésű könyveket használja különleges lámpái készítéséhez.

Az újrahasznosított könyborítókból készült egyedi lámpák nem csupán használati tárgyak: a tervező a könyvek és az olvasás iránt tanúsított hódolatát is hivatottak jelképezni - olvasható az Erdem Designs honlapján. Erdem ezekkel a lámpákkal a könyvek által sugárzott hangulatot szeretné megteremteni a jövő otthonaiban; azokon a helyeken, ahol egyébként már nem lennének jelen.

A legelegánsabb darabok művészeti témájú könyvekből készülnek, de a dizájner előszeretettel nyúl az utazással kapcsolatos könyvekhez és albumokhoz is. Nem csak az asztalra állítva, de a mennyezetről lógatva is használhatók a teljes mértékben kézzel készülő, egyedi lámpák. 

Forrás: Erdem Designs

A könyv tehát még jó darabig része lehet a mindennapi életünknek, csak esetleg más formában, mint ahogyan eddig gondoltuk. A lámpákon kívül időnként ruhák, vagy például ékszerek is készülnek már régi könyvekből.

Forrás: Littlefly

A brit Littlefly nevű cégnél például - egy speciális laminálási eljárás segítségével - gyűrűket, nyakláncokat, medálokat, fülbevalókat, és a legkülönfélébb kiegészítőket készítik szintén régi, eldobott könyvekből, melyek egyébként a szeméttelepen végeznék. Az, hogy a nyomtatott papírból újra tiszta, nyomtatható papírt készítsenek, szinte teljesen lehetetlen, az efféle újrahasznosítást ráadásul gátolja a könyvekhez használt ragasztó is. Ékszerek alapanyagának viszont kiválóan megfelel egy megsárgult lapú, régi könyv is.

Forrás: Littlefly

A tervező, Jeremy May ötlete alapján egyszerre több száz papírlapból vágják ki a mintát egy-egy ékszerhez, majd a megfelelő formára préselt ékszert fényes lakkal látják el, és már el is készült. Mivel minden egyes darabot egy adott könyv egy adott részéből készítenek, az ékszerek teljesen egyediek, némelyiken még az eredeti szövegrészletek is elolvashatók.

0 Komment 0 Reblog!
0
10
Jún

Az eldobható pelenkák annyira stabil anyagokból készülnek, hogy hagyományos módon akár évszázadokig is tarthat a lebomlásuk. Alethia Vázquez-Morillas, a mexikói Autonomous Metropolitan Egyetem kutatója úgy gondolja, a folyamat felgyorsítható a laskagomba segítségével - számolt be a Gombafórum a Waste Management tudományos folyóiratban megjelent tanulmány és a The Economist hírmagazin alapján. A mexikói kutatók azt állítják: két hónap alatt a megfelelő gombafajjal a használt pelenkák anyagának 90%-át képesek lebontani, négy hónap alatt pedig teljes az újrahasznosítás.

A laskagomba kiválóan bontja a fa elemi rostjait, azaz a cellulózt (a fotón: kései laskagomba, azaz pleurotus ostreatus; forrás: Wikimedia Commons)

Az eldobható pelenkát nem a szennyezés miatt nehéz lebontani: fő alkotóeleme, a cellulóz roppant tartós, viszont az elpusztult fákon élősködő laskagomba enzimei tökéletesen lebontják. Mivel csak Mexikóban ötmilliárdpelenkát dobnak a szemétbe évente, bőven van alapanyag a gomba micéliumának. Magyarországon a pelenkák miatt 100 ezer tonna hulladék keletkezik évente. Ez a mennyiség egy gyerek pelenkázási időszaka alatt (2,5 év) körülbelül 1,8-2 tonnára rúg.

A bizarr alapanyag ellenére az így letermett laskagomba alkalmas az emberi fogyasztásra - sőt, éppen az étkezési felhasználás volt az oka annak, hogy a kísérletek alapjául ezt a gombafajt választották, hiszen Nyugat-Európában és az USA-ban nagy mennyiségben fogyasztják. A laskagombát már széles körben használják mikroremedációra, különböző hulladékok lebontására szerte a világon - például búza, árpaszalma, kávézacc vagy a tequilagyártás hulladékának lebontására.

Tény viszont, hogy a kutatásban felhasznált pelenkák csak vizelettel voltak szennyezettek. Dr. Vázquez-Morillas elmondása szerint az emberi vizelet steril, ennek ellenére a becsírázás előtt a biztonság kedvéért gőzzel hőkezelték a pelenkákat. Ezt a sterilizálást a széklettel szennyezett pelenkák esetében is hatékonyan lehet alkalmazni a fertőtlenítésre. További részletek a Gombafórumon

0 Komment 0 Reblog!
0
03
Jún

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Forrás: FlickR

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.


A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.

0 Komment 0 Reblog!
0
01
Jún

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Mindent az üvegről az ÖKO-Pannonnal

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo

0 Komment 0 Reblog!
0
26
Máj

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)

2 Komment 0 Reblog!
0
04
Már

A stockholmi Nordiska Museet termeiben hiába keresne a látogató a Mona Lisához fogható műalkotást, találhat viszont dobozos tej tárolására szolgáló üres dobozt. A rangos svéd kulturális intézmény a kukákban kutakodott legújabb kiállításához, hogy bebizonyítsa: hulladékaink sajátos történettel szolgálnak, amelyben a néprajznak, az ökológiának, sőt még az érzelmek világának is megvan a maga helye.

"Etnológusok vagyunk, akiket érdekel az emberek életmódja, és azt is kutatásra méltó témának tekintettük, hogy mit csinálnak a szemétládájukkal" - tréfálkozott Cristina Matsson, a svéd főváros központjában működő múzeum igazgatónője abból az alkalomból, hogy megnyílt az intézményben rendezett szemétkiállítás.

A mosogató alatt / A raktárban (Ottoson Trovalla és Erik Ottoson fotói a kiállításon)

Az első, ami szembetűnő: nagyot változtak az idők a szemét tekintetében is. Emitt egy használt, átvarrt majd megfoltozott, felújított, átszabott majd kidobott jutanadrág új funkciót kapott térelválasztó felületként. Amott egy 2010-ben gyártott, iparilag előkoptatott és előre elszakított divatos farmernadrágon a következő figyelmeztetés olvasható: Half the life but double the look - azaz feleannyi ideig tart, de kétszer olyan menő.

Polemikus hatású egy antik és felette szerény lapp baba is, amelyet egy egyszerű piros kendőből és egy öreg függönyből hoztak össze. Egy szám ad magyarázatot: a mai svédek gyerekéveikben fejenként átlag 563 játékot kapnak.

Pamutból készült egészségügyi betétek, fémkapcsokkal javított porcelántárgyak, szövethulladékokból készült szőnyegek: a XVIII. és XIX. századi újrahasznosítások netán a maiaknál is "ökológikusabbak" lennének? Lena Landerberg, a kiállítás biztosa szerint elsősorban azt kívánták megmutatni, hogy abban az időben szinte semmi nem számított hulladéknak.

1920-tól egészen a 80-as évek elejéig tartott a szemétürítők ideje, amikor szinte mindent kidobtak - aztán az ökológia megváltoztatta a gondolkodást. Az 1960-as években elterjedt a szemeteszsák, aztán a szelektív hulladékgyűjtés kora következett.

Manapság minden svéd évente mintegy fél tonna hulladékot produkál (ez alig harmada az amerikai átlagnak) - ennyit termelnek a háztartásukban. "Rá akarjuk venni az embereket: gondolják át, hogyan szemetelnek, de nem akarjuk vádolni őket. Az emberek maguk is számos kérdést tesznek fel és sokan törekednek arra, hogy felelős ökológiai magatartást tanúsítsanak" - magyarázta az AFP-nek Erik Ottosson-Truvalla etnológus.

A kutató sok embert figyelt meg és kérdezett ki, amint éppen kidobták a saját szemetüket, a kiállításon pedig azt kívánta bemutatni, milyen "érzelmek" kötik az embereket ezekhez a tárgyakhoz, amelyektől többé-kevésbé tudatosan igyekeznek megszabadulni.

"Az újrahasznosítási központokban gyakori, hogy egybegyűjtik azt, amit a nap során fedeztek fel a hulladékok között.. Ez kis szünetet jelent a megsemmisítésük előtt, egyfajta rögtönzött  kiállítás keletkezik így" - hangoztatja az etnológus.

"Nem könnyű eldönteni, mit tartsunk meg, mit dobjunk ki" - mondja a maga részéről Lena Landerberg. - "Mi magyarázza, hogy amit az egyik ember szemétnek tekint, a másik nem? A hulladék sok esetben nézőpont kérdése."

Az ideiglenes kiállítás belépőjét tartalmazza a múzeum általános belépőjegye, amely 9 euróba kerül - de a 19 éven aluliak számára ingyenes. A szemétszemle szeptember 25-ig tekinthető meg.

Forrás: mti

0 Komment 0 Reblog!
0

Utolsó kommentek

365 környezettudatos ötlet

Minden, ami zöld: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, klímaváltozás - és mindez a gyakorlatban, tippek a környezettudatosabb élethez.

Feedek