Több konyhai és háztartási alapanyagot vagy hulladékot is felhasználhatunk a kertben.

KÉP: Pixabay

Ha nincs vízszintesen helyed a növénytermesztéshez, akkor neveld a zöldségeket és virágokat függőlegesen!

KÉP: Pixabay

Noha minden évszakban el lehet végezni ezt a munkát, mégis az ősz talán a legalkalmasabb erre, mondjuk az okokat, meg azt, hogy mire kell figyelni.

KÉP: Pixabay

Ismerjük a szólást: "megfojtja a szeretetével" - na, pont ezt teszi néhány kertész a fáival.

KÉP: Unsplash

Takarónövények - nemcsak a szántóföldek talaját javíthatják, hanem a kiskertben is nagy szolgálatot tehetnek.

KÉP: Pixabay

Sokan szenvednek attól, hogy kertjük talaja túl meszes - persze előbb érdemes megismerni, milyen jeleit mutatják ennek a növényeink.

KÉP: Pixabay

Máris kezdődik a kerti szezon, de még nem késő egy hétvégét rászánni a kerti talaj feljavítására.

KÉP: Pixabay

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A gyomokat szeretni is lehet, ha a kertedben vannak: egyrészt némelyikük kifejezetten mutatós növény, ezen kívül csökkentik a porosodást, továbbá árnyékolásukkal akár 4 Celsius-fokkal is képesek csökkenteni a talaj hőmérsékletét. Némelyik gyom egyúttal vadvirág is (például a katáng) vagy gyógynövény (csalán). Szóval csak nézőpont kérdése, hogy most gyomos-e a kerted, avagy éppen vadvirágos, illetve terápiás...

Pexels

Gyakorlatilag lehetetlen megszabadulni tőlük, hiszen ehhez totális gyomirtózás, talajcsere kell, ráadásul következő szezonban a szél vagy a madarak úgyis újravetik a gyomokat. Vegyszereket kisgyerek és háziállatok közelében nem ajánlatos használni. Gyérítsd a gyomokat mulcsozással, kapálással, árnyékoló hasznonnövények ültetésével, és fogadd el a jelenlétüket. A sokat virágzó gyomok, pontosabban a virágporuk ugyanis a rovarok fő táplálékát jelenthetik egy-egy területen. Tavasszal a gyermekláncfű a méhek első táplálékforrása, de például egy 2016-os angliai vizsgálat szerint a mezei aszat a legjobb mézelők egyike. 

Próbáld meglátni a gyomok más kedvező tulajdonságait is, jelesül azt, hogy jelenlétüknek köszönhetően ránézésre meg tudod mondani, milyen talaj van a kertedben.

Magyarországon jellemzően az alábbi talajtípusok fordulnak elő: 
1. mezőségi (csernozjom) talaj: hazánk termőterületének 22%-án található, felső sötét rétege humuszban gazdag, jó termőképességű, gyengén lúgos kémhatású, középkötött, jó vízgazdálkodású, jó tápanyag-szolgáltató, könnyen művelhető szerkezetű.
2. barna erdőtalajok: több típusuk létezik, hazánk termőterületének 34%-át képezik, legfelső rétegük humuszban gazdag, gyakran savanyú a pH-juk, általában jó vízgazdálkodásúak, de agyagosodásra és tömörödésre hajlamosak lehetnek, ami rontja a művelhetőségüket és a növények életképességét (megfullad a gyökerük).
3. öntés- és lejtőhordalék talajok: kialakulásukban a víz játszik szerepet, hazánk területének 11%-át adják. Humusztartalmuk csekély, gyakran savanyú kémhatásúak, vízgazdálkodásuk jó, tápanyag-szolgáltató képességük szegényes vagy közepes. 

Pangó vizes talajban gyakori a

lórom (lósóska)

Sten Porse

mezei zsurló

MPF

martilapu

Szabi237

mezei menta

Michael Becker

nagy útifű

Lorsh / Technion

kúszó boglárka

Karelj

réti kakukktorma

H. Zell

fehér here

Emőke Dénes

kerek repkény

TGyM

Száraz talajra enged következtetni a

tarlóhere

Tagzen

mezei katáng

Mussklprozz

vadmurok

H. Zell

kamilla (orvosi székfű)

H. Zell

Talajelsavanyodás jelzője a 

nagy útifű

Lorsh / Technion

mezei zsurló

MPF

tarlóhere

Tagzen

juhsóska

K.Metodiev

százszorszép

David Monniaux

háromszínű árvácska

Kjetil Lenes

máriatövis

Fir0002

lórom (lósóska)

Sten Porse

Mészjelző gyomnövény a

martilapu

Szabi237

tyúkhúr

SB_Johnny

fehér libatop (libaparéj)

6th Happiness

árvacsalán

Sannse

pásztortáska

SeasonsFlow

aggófű

Carol Spears

mezei szarkaláb

Hectonichus

mezei katáng (vadcikória)

Mussklprozz

mezei zsálya

Oswald Engelhardt

Irány a kert!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna