Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.

Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.

Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét (MTI Fotó: Mészáros János)

Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.

Évek óta az idén volt a legszorosabb a napelemes autók világhírű versenye, az ausztráliai World Solar Challenge finise. Végül a japán Tokai csapat nyerte meg az északi Darwin városától a déli Adelaide-ig tartó, 3021 kilométeres futamot. A távot harminchét autó tette meg. A harmadik helyen végző michigani csapat arra panaszkodott, hogy az egyik, az ausztráliai utakon megszokott óriáskamion kavarta szél letörte a járművük egyik légterelőjét; de volt olyan csapat is, amelyiknek haladását kenguruk és bozóttüzek akadályozták. A Solar Challenge-en főleg egyetemistákból és kutatókból álló csapatok vesznek részt, a versenyt a Veolia támogatta.

Innovatív mosószerek hideg vízben is tökéletesen mosnak, állítják a gyártók. Itthon viszont alig kapni ilyen szert, környezetvédők szerint pedig a klasszikus mosószóda még úgy is olcsóbb, ha meleg víz kell hozzá.

Hideg vízben mosni a legegyszerűbb módszer a mosás energiaigényének csökkentésére - olvasható az USA energiaügyi minisztériumának támogatásával készült jelentésben. Az Egyesült Államokban a fogyasztók, a hatóságok nyomásgyakorlása és ennek nyomán a legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánc, a Wal-Mart egyaránt arra készteti a mosószergyártókat, hogy olyan termékekkel álljanak elő, amelyek hideg vízben is eltávolítják a szennyeződéseket és kevesebb víz kell a használatukhoz.

A multinacionális háztartási vegyiáru-gyártók – ilyen például a Procter & Gamble vagy a Henkel – már mind árusítanak hideg vízben is működőképes mosószereket az USA-ban. A meleg víz viszont valóban növeli a mosás hatékonyságát, tehát ha a hőenergia hiányzik, akkor a mosószer vegyi összetételén és/vagy a mosógép programjain, vagyis a ruhákra ható mechanikai energián kell változtatni. "Ezért változtattunk a mosószerben használt enzimeken és felületaktív anyagokon" – mondta a New York Timesnak James Danziger, a Procter & Gamble vezető kutatója, aki részt vett a Tide mosószer Coldwater (Hidegvíz) névre keresztelt változatának kifejlesztésében. Dr. Mueller-Kirschbaum, a német Henkel kutatójának elmondása szerint az új összetevők egyszerűen mások, mint amelyeket tíz évvel ezelőtt használtak az iparágban, és nem is kerülnek többe, illetve olyan adalékanyagokat is használnak, amelyek elősegítik, hogy a ruha szövetszálai kevésbé piszkolódjanak.

Magyarországon még nem kifizetődő

De mennyit lehet megtakarítani azzal, ha soha nem használjuk a mosógép hőfokválasztó tárcsáját? Egy átlagos mosás alatt a mosógépek négy-öt kilós ruhatöltettel és negyven fokos vízzel 0,3-0,8 kilowattóra áramot fogyasztanak el az EON áramszolgáltató számítása szerint. A legnagyobb energiafelhasználással az előmosással kombinált főzőprogram használata jár, ez 1,8-3 kWh áramot jelent mosásonként.

Az USA energiaügyi minisztériumának adatai szerint a mosás leginkább energiafaló szakasza a hideg csapvíz felmelegítése, de ha erre nincs szükség, akkor a mosásra fordított energia kétharmadát meg lehet spórolni. (A Procter & Gamble például azzal hirdeti a termékét, hogy ha New Yorkban egy napig minden háztartásban hideg vízzel mosnának, akkor a megtakarított árammal egy hónapig ki lehetne világítani az Empire State Buildinget).

Hideg vizes mosószerek Magyarországon is kaphatók, tehát ha valaki ilyent tölt a mosógépbe, akkor mosásonként 9-24 forintot takaríthat meg. A nagy különbség az Egyesült Államokhoz képest az, hogy ott egyrészt már a nagy gyártók költséghatékonyan előállított, tömegterméknek számító hideg vizes szerei is elérhetők, másrészt ezek a termékek nem drágábbak, mint a hagyományosak. Itthon viszont csak két kisebb márkának kaphatók hideg vizes mosószerei. Egy ilyen termék ára 1500 forint körül mozog, és a háromnegyed liter folyékony szer a gyártók közlése szerint tizenkét-tizenhárom mosásra elég.

Kiszámoltuk, hogy tíz mosás mennyibe kerül a melegítőprogram kikapcsolásával és hideg vizes mosószer használatával. Az eredmény szerint az itthon újdonságnak számító mosószer magasabb árát nem teljesen kompenzálja a villanyszámlában elért megtakarítás. Tíz mosás ezzel a módszerrel körülbelül 1200-1350 forintba kerül, míg hagyományos szerrel és a negyven fokos mosóprogram használatával ugyanennyi mosásért 750-950 forintot fizet az ember attól függően, hogy milyen vegyszert választ a kínálatból.

A pénzbeli megtakarítás tehát Magyarországra nézve nem igaz, de az tény: ha valaki hideg vízben mos és ezzel elektromos áramot takarít meg, akkor közvetve hozzájárul ahhoz, hogy az erőművek kevesebb üvegházhatású szén-dioxidot engedjenek a levegőbe. A hideg vizes mosás előnyei közé számít az is az USA energiaügyi minisztériuma szerint, hogy a ruhák alig fakulnak, továbbá a vér- és tojásfoltokat (általában véve a proteinek maradványait) amúgy is csak hideg vízben lehetne foltmentesen eltávolítani.

Klasszikus mosószóda a hideg vizes csodaszer helyett

Még nem próbált ki ilyen mosószert Szabó Gyula, a lakossági környezeti tanácsadással foglalkozó Ökoszolgálat igazgatója, akinek elmondása szerint ilyen termék nem is kapható az ő környezetbarát árukat forgalmazó boltjukban, a Zöld Zugban. "Elméletileg csak úgy lehet egy mosószer hatékony hideg vízben is, ha erősebb vegyszerek vannak benne. A szennyeződést valaminek el kell távolítania, vagy a hőenergiának, vagy az enzimeknek" – mondta kérdésünkre. "Amúgy a mosógépeknek még az energiatakarékos modelljei is a súlyosabb áramfogyasztók közé tartoznak egy háztartásban, tehát érdemes csökkenteni a mosás hőfokát. A Magyarországon kapható növényi alapú tisztítószerek vagy a mosószóda viszont 30-40 fokon is jól mos, tehát nem annyira látványos a hideg vízzel elérhető energiatakarékosság" – mondta Szabó Gyula.

Így néz ki a világ egyik legrégebbi tisztítószere, a mosószóda

Az Ökoszolgálat vezetője a hideg vizes mosószer helyett a klasszikus mosószódát ajánlja. Az általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószerből igen kis mennyiség is elég. Színes mosásra fél adag mosószóda és fél adag mosószappanpehely vagy mosószer keverékét javasolja, hogy a ruhák ne fakuljanak. Fehér holmikhoz tiszta mosószóda is jó.

A vegyszer a csatornába kerülve teljesen ártalmatlan, a foszfát- és enzimtartalmú mosószerekkel ellentétben (ahol nincs csatornázás, ott viszont elszikesítheti a talajt). Öblítőként 1:2 arányban vízzel hígított ecetet javasol, az illatosításra pár csepp illóolajat lehet alkalmazni. Egy kiló mosószóda 300-320 forintba kerül, aki tehát ezt a nagyanyáink korában is használt vegyszerrel tisztít, az még jobban jár, mintha a vízmelegítésen takarékoskodna.

Nem lehet teljesen kiváltani a hagyományos mosószert

Egyébként a hideg vizes mosószereknek kedvezőtlen tulajdonságai is vannak. Nem bomlanak le természetes úton, és kőolajszármazékokat tartalmaznak. A szerek egy részéhez optikai fehérítőanyagokat adagolnak, amely szintén kockázatos környezetvédelmi szempontból. Továbbá a forró víz elpusztítja a baktériumokat és vírusokat, így aki csak hideggel mos, annak esetenként külön fertőtlenítőszert kell alkalmaznia. A hideg vízre optimalizált szerek ráadásul nem oldódnak jól meleg vagy forró vízben, tehát a mosógép melegítős programjaihoz hagyományos mosószerekből is be kell vásárolni.

Az is szempont, hogy egyes régebbi mosógépeken nem lehet teljesen felülbírálni a mosás szakaszait szabályozó programválasztó beállításait, tehát például a hatvan fokos, előmosással kombinált programot át lehet állítani harmincra, de a vízmelegítő modult nem lehet teljesen kikapcsolni. Az utóbbi években gyártott, A vagy AA energiaosztályba tartozó, leginkább energiatakarékos mosógépeken viszont mindig lehet hideg vizet választani.

A Tide Coldwatert 2005-ben vezette be a Procter & Gamble, majd a konkurencia sorra dobta piacra a maga hideg vizes mosószereit. A P&G azt közölte a New York Times-szal, hogy a kutatási programot azután indították el, miután 2003-ban felmérték a cégcsoport össz-energialábnyomát. A vállalat célkitűzése az, hogy a mosógépekbe kerülő ruhamennyiség 70 százalékát hideg vízzel mossák 2020-ra. A P&G becslése szerint világszerte a ruhamennyiség 38 százalékát mossák hideg vízben. Ez részben kulturális kérdés is: Japánban például jóval elterjedtebb a hideg mosás, mint az Egyesült Államokban.

A konkurens Henkel nyilvánosságra hozott forgalmi adataiból viszont az látszik, hogy a fogyasztók meglehetősen ragaszkodnak az anyai bölcsességhez, amely szerint csak a meleg víz a hatékony. A Henkel hideg vizes mosószereiből, például a Purexből 16 százalékkal kevesebb fogyott 2010-en az USA-ban, mint egy évvel korábban. A P&G 5 százalékkal többet adott el hasonló termékéből, de a cég illetékesei elismerték a New York Times-nak, hogy az eladások nem a várt nagyságrenddel nőttek. Az eladások felpörgetése érdekében a Henkel Németországban vásárlói felvilágosító kampányt indított, a P&G pedig a szintén amerikai Whirlpool háztartásigép-gyártóval közösen dobott szeptemberben piacra egy hideg vizes szerekre optimalizált mosógépet.

Erősen veszélyezteti az elefántcsont feketepiaci árának növekedése a világhírű kenyai Samburu Nemzeti Park elefántjainak életét. Csak az elmúlt két és fél évben több vastagbőrűt öltek meg a nemzeti parkban, mint az előtte lévő tizenegy évben - írta a Nature című tudományos folyóiratban George Wittemeyer elismert kutató, a Coloradói Egyetem munkatársa.

Erőteljesen megnövekedett az elefántcsont illegális kereskedelme, az értékes zsákmány nagy része Kínába kerül. A szakértők a pekingi hatóságokkal való szorosabb együttműködést követelik, hogy véget vethessenek a gyilkolásnak. Gátat kell szabni a feketekereskedelemnek, és be kell szüntetni az elefántcsont iránti keresletet - hangoztatják az állatvédők.

Az elefántbikák vadászata Samburuban odáig vezetett, hogy több mint kétszer annyi nőstény él a területen, mint hím állat. Időközben viszont az elefánttehenek is a vadorzók látószögébe kerültek, ezért az elárvult elefántborjak száma is megnövekedett. Az orvvadászat 2011-ben csúcspontjára jutott: még soha nem volt annyira magas a megölt állatok száma, mint ez év első öt hónapjában.

A vérengzés hátterében az elefántcsont feketepiaci árának erőteljes növekedése áll. "A helyi árak Samburu környékén a 2007-esekhez képest megduplázódtak. Egy nagy bika agyara annyit ér, mint egy parkőr másfél éves, vagy egy képzetlen munkás tizenöt évi fizetése. "A kereslet és az árak elérték azt a mértéket, amikor a vadorzók arra is készek, hogy a jól védett és szinte állandóan őrzött elefántpopulációkat is megcélozzák" - írja Wittemeyer.

Abdoulaye Wade szenegáli elnök, az afrikai sivatagosodás megállítására kidolgozott Zöld Nagy Fal atyja maga is elismerte, hogy őrült tervről van szó, mindazonáltal az észak-szenegáli Tessékérében francia és afrikai tudósok gondosan vizsgálják a hatásait.

A különböző növényekkel beültetett 15 kilométer széles földsáv, a Zöld Nagy Fal 7775 kilométer hosszan kötné össze Afrika nyugati és keleti részét, Szenegáltól Mauritánián, Burkina Fasón, Nigeren, Nigérián, Szudánon, Eritreán és Etiópián át Dzsibutiig. A terv szenegáli része előrehaladott állapotban van: 2008 óta 35 kilométer készült el, főként akácültetvények tarkítják, a felülete mintegy 15 ezer hektár. A beültetett parcellákat 5000 kilométer hosszan irtás védi az erdőtüzektől.

Összesen 11,66 millió hektárt kéne erdősíteni a terv szerint

"Őrült terv, de egy parányi őrültség nem fölösleges, ha olyat akar az ember megtervezni, amilyen korábban nem létezett" – mondta a terv elindításakor Wade elnök 2005-ben. A tervet kormánya szinte kizárólagosan finanszírozza évi 1,4 millió dollár értékben, de más források is várhatók, például az Európai Unió hozzájárulása. A klímaváltozás, a szárazság és a szegénység elleni programról van szó - magyarázza a fejlesztés fontosságát a Zöld Nagy Falat kezelő hivatal igazgatóhelyettese, Pape Sarr.

A Zöld Nagy Falnak köszönhetően megjelentek a faiskolák, ahol a földsávba ültetendő növényeket termesztik, valamint többhektáros többfunkciós gyümölcsösök és zöldségeskertek. Gilles Boëtsch francia antropobiológus, a CNRS nemzeti kutatási központ munkatársa szerint a létesítmény egyaránt hatásal lesza környezetre, az emberi tevékenységekre, de az egészségre és a táplálkozásra is.

Mire jó egy tábla étcsokoládé, egy sajtreszelő, egy műanyag tányér és egy nejlonzacskó? Lehet csinálni például egy száraz csokiszökőkutat elektromos töltésű csokireszelékből – és akár nyerni egy biciklit vagy egy elektromos rollert. Az Energia Suli általános iskolás korúaknak kiírt pályázatán ehhez hasonló érdekes, könnyen kivitelezhető kísérletekről várják a rövid videókat, a zsűri szokatlan módon nem csak a legeredményesebb, hanem a legviccesebb és a „legjobban nem sikerült” alkotásokat is értékes ajándékokkal díjazza.

A kedvcsináló videón a villanyrollerrel érkező Härtlein Károly, a BME Fizika Intézetének mérnöktanára mutatja be, hogy egy asztalon vergődő kurblis szerkezettel, egy lufival vagy vízfröcsköléssel is lehet pályázni.

A videókhoz az Energia Suli honlapjáról ingyenesen letölthető Kísérletezz velünk! kiadványból kell kísérletet választani, majd a kész művet a Youtube-ra feltölteni és elküldeni. A beküldési határidő június 20-a.

Az alsósok (6-10 éves korig) három legjobbja egy-egy Schwinn-Csepel gyerekkerékpárt, a felsősök díjazottjai elektromos rollert kapnak, ezen kívül mp4-lejátszót, az Aquarénába és a Planetáriumba szóló családi belépőket és Bookline ajándékutalványokat is kiosztanak a nevezők között.

További részletek a pályázatról, a jelentkezés módjáról és a kiadványról az alábbi oldalon találhatók.

Az jár a legkevesebb, elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával, ha hideg vízben, kézzel mosogatunk. Így gyakorlatilag nem kerül a művelet miatt üvegházhatású gáz a levegőbe, azonban az edények, evőeszközök jó eséllyel piszkosak maradnak. A víztakarékos kézi mosogatás és az 55 Celsius-fokon dolgozó mosogatógép miatti CO2-kibocsátás nagyjából hasonló: az előbbi miatt 540, az utóbbi miatt770 grammszén-dioxiddal terheljük a légkört. A kézi mosás akkor van előnyben, ha gázkazánnal melegítjük a vizet, ugyanis annak kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, mint a villanyáramot használó mosogatógépé.

A legtöbben viszont nem igazán törődnek a vízfogyasztással mosogatás közben, írja a témáról a brit The Guardian napilap egy, a brit kormány részére készült háttértanulmányra hivatkozva. Ha valaki meleg folyóvízben mosogat, akkor a művelet miatti szén-dioxid-kibocsátás sokkal nagyobb, mintha mosogatógépet használna. A kalkulációkba egyébként maga a víz és a mosogatószer nem tartozik bele, mert azok szén-dioxid-lábnyoma eltörpül a vízmelegítésé mellett.

További hátrány, hogy a kézi mosogatás után körülbelül négyszázszor több baktérium marad a tányérokon, mint mosogatógéppel, továbbá négyszer annyi ideig tart elmosogatni, mint megpakolni a gépet. (Ez utóbbi fontos szempont: a mosogatógép csak teljesen kihasználva hatékony.) A vízpazarló stílusú kézi mosogatás miatt körülbelül nyolc kilónyi szén-dioxid kerül a levegőbe.

A statisztikákból kiderül, hogy szinte minden téren a mosogatógépnek kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, még akkor is, ha beleszámítjuk a készülék legyártásával elhasznált energiát. Ha tehetjük, válasszuk a legenergiatakarékosabb és a legtartósabb berendezést, és működtessük éjszakai árammal. Fontos a mosóprogramhoz kiválasztott hőfok is – 65 fokon a mosogatógép működtetése miatt már 990 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe Mike Berners-Lee karbonlábnyomról szóló könyvének adatai alapján.

Néhány éven belül teljesen kiszáradhat a világ egyik legnagyobb sóstava, az iráni Urmia-tó. A vízfelszín mára már mintegy 60 százalékkal összezsugorodott eredeti kiterjedéséhez képest az emberi tevékenység, vagyis az öntözésre szolgáló lecsapolások és a beömlő folyókra épített gátak vízvisszafogó hatása miatt, de a tó katasztrófájában szerepe van az elmúlt évtized jelentős aszályainak is.

Az Urmia-tó legnagyobb mélysége ma mindössze két méter, a víz literenkénti sótartalma pedig az 1970-es években jellemző 80-ról mintegy 350 milligrammra nőtt. Környezetvédők szerint szintén ártalmas volt annak az útnak a megépítése, amely 16,5 kilométer hosszan átszeli a tavat, hiszen gátolja a víz körforgását. Az út terve már az 1970-es években felmerült, végül azonban csak 2008-ra készült el.

Sókristályok az Urmia-tó partján

A tó kiszáradása nem csak a helyi turizmust veti vissza; a kicsapódó sót a szélviharok kihordják a környező mezőgazdasági földekre, és károsítják a termést. A közeli termőföldek több száz éve híresek almájukról, szőlőjükről, diójukról, mandulájukról, hagymájukról, burgonyájukról. A tó többek között flamingóknak, pelikánoknak és sirályoknak is élőhelyet nyújt. A száradás jelei először a 1990-es évek végén keltettek aggodalmat, a kormány azonban folytatta 35 gát építését a tavat tápláló folyókon. A következő néhány évre további tíz gát tervei állnak készen.

A 2000-es évek elején kutatók már arra a következtetésre jutottak, hogy az Urmia-tó könnyen a Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén fekvő Aral-tó sorsára juthat, amelynek területe kevesebb mint tizedére csökkent, miután a szovjet mezőgazdaság az 1960-as években elterelte a beömlő folyókat, hogy öntözővízhez jusson.

A tó történetének legújabb fejleménye az iráni kormány idei áprilisi bejelentése, miszerint hárompilléres mentőakciót indítanak a kiszáradás ellen: felhőmagvasítással (cloud seeding) próbálják növelni a helyi csapadék mennyiségét, spórolnak az öntözővízzel, végül távoli forrásokból pótolnák a vízveszteséget. Utóbbinál lehetőségeként szóba jött a mintegy 700 kilométeres távolságban, jelentősen alacsonyabban fekvő Kaszpi-tenger is. (greenfo/mti)

A vércse-valóságshowt élőben is lehet nézni, de ha lemaradtunk volna valami fontosról, a heti összefoglalókban akkor is mindent megmutatnak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.), a Pro Vértes Közalapítvány szakembereivel karöltve egy műfészek bekamerázására vállakozott.

Egyes villanyoszlopokra ugyanis a kilencvenes évek eleje óta - madárvédő civil szervezetek nyomására - műfészkeket telepít a hálózatot fenntartó cég. A nagyfeszültségű oszlopokon először állítólag a vezetékfelügyelők vették észre a ragadozó madarak jelenlétét. A műfészkek telepítésének lehetőségét a nyolcvanas évek végén vetették fel a madárvédők, az elsőt 1991-ben építették. A műfészkek azóta szerte az országban elterjedtek - főleg miután a projektet az EU is felkarolta - de, hogy konkrétan hol vannak, azt igyekeznek titokban tartani. Annyi biztos, hogy elsősorban a kerecsensólyom, illetve a vörös vércsék élőhelyein.

Falco Tinnunculus, azaz a vörös vércse (fotó: Flickr)

Azzal, hogy most bekamerázták az egyik ilyet, a madarászok és biológusok sok fontos új információhoz juthatnak a ragadózó madarakkal kapcsolatban, mivel eddig nem figyelhették a vércsék életét folyamatosan, testközelből. A MAVIR jóvoltából ráadásul az interneten bárki figyelemmel kísérheti a vércsevilla mindennapjait, a védett madarak párzásától kezdve a fiókák kiröppenéséig. A projekt célja az is, hogy az eredmények segítségével a MAVIR emberei és a madárvédelmi szakemberek együtt próbálják meg a madárelhullásokat, és az ezzel kapcsolatos üzemzavarok számát csökkenteni.

Az élő közvetítést a MAVIR oldalán lehet nézni a nap 24 órájában.