Majdnem fél milliárd forintból épül összesen huszonhat békaátjáró a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A Duna-Tisza közén földrajzi adottságainak köszönhetően sok vizes élőhely található, ideális életkörülményeket biztosítva számos kétéltűnek. A térség közúthálózata ugyan nem túl sűrű, mégis jelentősen feldarabolja a különböző élőhelyeket. A fajok az évszakos vonulást az úthálózat keresztezése nélkül nem tudják megoldani, a járművek ilyenkor tömegesen gázolják el a védett állatfajok egyedeit, emberi segítség nélkül elkerülhetetlen az állatok tömeges pusztulása.

A fejlesztés három helyszínen történik, az 5512. számú út Mórahalom – Röszke közötti, az 5. számú főút Balástya – Kistelek közötti, a 4519. számú út Ópusztaszer – Baks közötti útszakaszán összesen huszonhat átjáró és terelőrendszer épül - ez utóbbi mintegy négy kilométeres hosszban, az út mindkét oldalán. Az átjárók Magyarországon eddig nem alkalmazott technológiával készülnek, hiszen ebben az esetben nem az úttest alá mélyen lesüllyesztett csőről van szó, hanem az aszfalttal egy szintben lévő, kétéltűeknek kedvező, átvilágított elemek beépítésére kerül sor, polimer betonból.

Közlekedésbiztonsági jelentősége is van a beruházásnak, mivel a tömeges pusztulás során csúszós felületet képező békatetemek száma is csökkenni fog, ami eddig számos balesetveszélyes helyzetet teremtett. Az EU-forrásból és a magyar állam támogatásával induló projekt, a Kiskunsági élőhelyek kétéltű populációinak védelme május 25-én indult útjára a Bakson tartott nyitórendezvénnyel.

Forrás: greenfo

Mire nem bukkan az ember, ha tengernyi fotóját válogatja! Az alábbi „gyöngyszem” tavaly tavasszal készült a Debreceni Nagyerdő szélén. Nem tudtuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk, amikor az alábbi kép fogadott minket:

A legfájdalmasabb a dologban az, hogy akik ide rakták ezt a pár zsák szemetet, biztos olvasni sem tudtak, vagy olyan sötétben dolgoztak, hogy nem tűnt fel nekik a "Természetvédelmi Terület" tábla. A hely ugyanis, amit sikerült tönkrevágniuk, kis hazánk első számú védett területe 1939-ből! A hely méltán lett az első több száz éves fáival és őslakóival: imádkozó sáska, nagy hőscincér, aranyos bábrabló, troxbogár, örvös légykapó, ökörszem, darázsölyv és még sorolhatnám hajnalig... Csak ezután következett az egyik első természetvédelmi állás (kócsagőr) betöltése és az első nemzeti parkunk megalapítása.

Ezúton is gratulálunk a közreműködőknek, a 2010-es Az év szemetelője díjat ők nyerték! Nyereményükért (2 saller és 100.000 forint pénzbüntetés) jelentkezzenek a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságán.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség