A mexikói városi parkokban kiépítendő, vezeték nélküli internetelérés tervét népszerűsíti az a reklámfilm, amelyben a kutyapiszok gyűjtő konténer vezérli a wifi-kapcsolatot. A nagyobb kutya hosszabb időt nyer a gazdájának.

Újszerű hasznosítási lehetőséget lát a kutyasétáltatás közben keletkező ürülékben a Terra mexikói internetszolgáltató. Megbízásából készítette a DDB ügynökség a következő reklámfilmet, amelyből kiderül, hogyan működik a dolog. A gazda összeszedi kedvence potyadékát, és bedobja a konténerbe, amely a hulladék tömege alapján meghatározott percnyi wifi-kapcsolatot teremt a felhasználó számára a növényzetben elrejtett, kutyacsont alakú antennákkal.

A Terra a begyűjtött kutyakakát a legközelebbi metánerőműbe szállíttatja, ahonnan elektromos energiát kap cserébe a park esti kivilágításához. A figyelemfelkeltő akció elsődlegesen a Terra ügyfeleinek számát növelheti, ám egyúttal segít a környezet tisztántartásában, és maradéktalanul hasznosítja a keletkező „káros anyagot”. Ugyan a reklám spanyol nyelvű, de a lényegét összefoglaló utolsó két szót mindenki érti: internet gratis!

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.

Összesen 644 darab mezei pacsirta tetemére bukkantak az M7 autópályán egy Olaszországba tartó román kisbuszban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szerint az elejtett madarak természetvédelmi értéke majdnem eléri a 6,5 millió forintot.

A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság ügyeletese telefonon értesítette tegnap este a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, hogy a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága járőrei – szolgálat közben – feltartóztattak az M7 autópálya 93-as km szelvényénél egy román rendszámú kisbuszt. A járműben „gyanús” madártetemeket találtak.

Ezt követően a balatonakarattyai benzinkútnál a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megállapították, hogy védett madarak tetemeiről van szó, melyekről az Olaszországba igyekvő román állampolgárok semmilyen behozatali engedélyt nem tudtak bemutatni.

A tételes vizsgálat során a Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megállapították, hogy a két hűtőtáskában összesen 644 példány mezei pacsirta (Alauda arvensis, védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft) található, a madarakat feltehetően fegyverrel ejtették el.

A hat román állampolgár ellen a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága természetkárosítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Városi Rendőrkapitányságon, a madártetemeket lefoglalták.

Ezúttal a szélparkok haszontalanságáról fejtette ki véleményét a kendőzetlen kijelentéseiről is ismert Fülöp herceg. "A szélparkok haszontalanok, létezésük szégyen" – fejtette ki II. Erzsébet brit uralkodó férje egy londoni fogadáson egy megújuló energiával foglalkozó vállalkozás képviselőjének.

 "Ön hisz a mesékben?" - kérdezett vissza Fülöp herceg arra az ellenkezésre, hogy a szélenergia igenis gazdaságos. Az esetről Esbjorn Wilmar, az Infinergy nevű cég képviselője mesélt a Sunday Telegraph című lapnak. Fülöp hercegnek javasolták továbbá, hogy az ő birtokán is lehetne szélkerekeket építeni. "Tartsa távol magát a földemtől, fiatalember" - utasította el az ajánlatot a királynő férje.

A herceg szóvivője a Sunday Telegraphnak elmondta, a Buckingham-palota magánvéleményről nem kíván nyilatkozni. Edinburgh kilencvenéves hercege ismert a kevésbé diplomatikus megjegyzéseiről. 1998-ban például gratulált egy Pápua Új-Guineát gyalog átszelő brit egyetemistának ahhoz, hogy útja során "nem falták fel".

Bemutatta az Építészfórum.hu szakmai portál azt az elképzelést, amely nyertes lett Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, a Moszkva/Széll Kálmán tér rendezésére kiírt ötletpályázaton. A terveket a FŐMTERV készítette Finta József építészeti stúdiójával és a környezetrendezéssel foglalkozó Garten Stúdióval együttműködve. A tervezők „levegős, árnyas zöldekkel tagolt gyalogos térként” képzelik el a Moszkvát, ami jelenleg méretei ellenére túlzsúfolt a megítélésük szerint.

A látványterv-sorozat egyik eleme (tervező: FŐMTERV, Finta Stúdió, Garten Stúdió)

„A budai oldal hegyei, meglévő zöldfelületei szinte összefüggő gyűrűbe foglalják a budai vár és környéke intenzív lakóterületeit. Jelenlegi állapotában a Margitsziget – Germanus Gyula park – Pap kert – Millenáris vonulat megszakad, hiányzik a kapcsolat a Vérmező és a Városmajor felé. Pozícióját tekintve a Széll Kálmán tér, Széna tér, Retek utca vonulat alkalmassá tehető erre a feladatra, városépítészeti koncepciónk ezt célozza” – indokolják elképzelésüket. A többi látványterv itt elérhető az Építészfórum oldalán.

A 23. századot kívánja megidézni II. Abdullah jordán király, aki Star Trek élményparkot álmodott az akabai kikötő mellé. A másfél milliárd dolláros beruházás nem csupán a szórakozást szolgálná, hanem felvonultatná a környezetvédelem újdonságait is.

A Vörös-tengeri Csillagda (Red Sea Astrarium) építése 2011-ben kezdődik. A létesítmény 74 hektáron négy szállodát, tizenhét szórakoztató létesítményt - köztük mozikat, éttermeket és bevásárlóközpontot - foglal majd magába, és ötszáz munkahelyet teremt. A Csillagda egyik oktatópavilonja a környezetvédelem vívmányait is bemutatja: a szürkevíznek nevezett használt csapvíz újrahasznosításától a nap- és szélenergia alapú áramtermelésen át az egyéb megújuló energiaforrásokig, amelyek egyébként mind szerepet kapnak a létesítmény üzemeltetésében. A terv kritikusai szerint viszont egyelőre senki nem számolta ki, milyen hatással lesz az élménypark az érzékeny helyi ökoszférára.

Így fest az élménypark a látványterven

Jordánia megszenvedte a régióban, főleg Egyiptomban és Szíriában zajló politikai megmozdulásokat, az országba irányuló turizmus 14 százalékkal esett vissza. Szükség van tehát a vendégcsalogató attrakciókra. Az élménypark a „Jordánia, a kultúrák útkereszteződése” szlogen köré épül, fő motívuma a Star Trek sci-fi filmsorozat lesz. Nem véletlenül: Abdullah király közismerten maga is nagy trekkie, azaz ST-rajongó, még herceg korában statisztált a Voyager epizódban (ám mivel nem tagja az amerikai színész szakszervezetnek, szöveget nem kaphatott). Az új park legnagyobb durranásának ezért a csúcstechnikás űrhajó-szimulátor ígérkezik.

A beruházáshoz szükséges másfél milliárd dollárt amerikai és arab pénzügyi vállalkozások adják össze, jordániai részről maga a király a fő befektető. A Disney vagy Universal szórakoztató parkokhoz képest ez nem is nagy összeg, azok esetében legfeljebb a licencdíjat fedezné. Jordániában nem is számolnak egetverő haszonkulccsal: a nagy élményparkok milliós látogatóforgalmához képest itt már évi 48 ezer turista hozná a nullszaldót.

A hetek óta tartó kánikulában meglepően nagy számban lehet lódarázzsal és a kisebb kecskedarázzsal találkozni a főváros környéki erdőkben. Az erdei munkásokat szinte naponta megcsípik a rovarok, a darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak zavartalan szaporodásának és fejlődésének, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kéri az erdei túrára indulókat, orvosuknál tájékozódjanak a darázscsípés kezeléséről, különösen azok, akik érzékenyek a csípésre.

Az erdészet ajánlása szerint csak a kijelölt turistautakon érdemes közlekedni, ahol nem bolygatják a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket ezekre a helyekre. Arra kérik a túrázókat: ne másszanak magaslesekre,  a kilátókat is fokozott óvatossággal közelítsék meg. Az erdészet ezeket rendszeresen ellenőrzi, de mivel egy-egy újabb darázsfészek nagyon gyorsan elkészül, nem garantált, hogy a mentesítés már megtörtént. Mielőtt a földre letelepednének, mindenképpen vizsgálják meg, hogy a fűben, földi üregben nem találhatóak-e darazsak. Mindezek betartásával minimálisra csökkenthető a darázscsípés kockázata.

 Ha meg is jelenik egy-egy darázs a közelben, nem érdemes hadonászni, mert az ingerli az állatokat. Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket ebben az időszakban inkább zárt térben (menedékházban) fogyasszák el. A kellő mennyiségű ivóvíz csípés esetén is rendkívül fontos; a viszketés csillapítására a zselés jégakku is jól használható.

Lehetőleg senki nem menjen egyedül kirándulni, és mindig legyen mobiltelefon a táskában, ha segítséget kell hívni. Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a csípésre, inkább halassza őszre a kirándulását. Emellett érdemes a hátizsákban tartani gyógyszertárban beszerezhető orvosságokat, melyekkel a darázscsípés hatásai csökkenthetők (például kalciumtablettát). A darázsveszélyes időszak valószínűleg addig tart, amíg hűvösebbre, csapadékosabbra nem fordul az időjárás, ugyanis ősszel már nem olyan aktívak a rovarok. Gyakorlatilag nem lehet szelektíven irtania csak időszakosan megjelenő darazsakat, és nem is lenne érdemes, hiszen természetes jelenségről van szó - közölte az erdészet.

Erősen veszélyezteti az elefántcsont feketepiaci árának növekedése a világhírű kenyai Samburu Nemzeti Park elefántjainak életét. Csak az elmúlt két és fél évben több vastagbőrűt öltek meg a nemzeti parkban, mint az előtte lévő tizenegy évben - írta a Nature című tudományos folyóiratban George Wittemeyer elismert kutató, a Coloradói Egyetem munkatársa.

Erőteljesen megnövekedett az elefántcsont illegális kereskedelme, az értékes zsákmány nagy része Kínába kerül. A szakértők a pekingi hatóságokkal való szorosabb együttműködést követelik, hogy véget vethessenek a gyilkolásnak. Gátat kell szabni a feketekereskedelemnek, és be kell szüntetni az elefántcsont iránti keresletet - hangoztatják az állatvédők.

Az elefántbikák vadászata Samburuban odáig vezetett, hogy több mint kétszer annyi nőstény él a területen, mint hím állat. Időközben viszont az elefánttehenek is a vadorzók látószögébe kerültek, ezért az elárvult elefántborjak száma is megnövekedett. Az orvvadászat 2011-ben csúcspontjára jutott: még soha nem volt annyira magas a megölt állatok száma, mint ez év első öt hónapjában.

A vérengzés hátterében az elefántcsont feketepiaci árának erőteljes növekedése áll. "A helyi árak Samburu környékén a 2007-esekhez képest megduplázódtak. Egy nagy bika agyara annyit ér, mint egy parkőr másfél éves, vagy egy képzetlen munkás tizenöt évi fizetése. "A kereslet és az árak elérték azt a mértéket, amikor a vadorzók arra is készek, hogy a jól védett és szinte állandóan őrzött elefántpopulációkat is megcélozzák" - írja Wittemeyer.

Három embert tartóztattak le a múlt héten Ugandában, amiért azok megöltek egy különösen veszélyeztetett fajba tartozó hegyi gorillát a Bwindi Nemzeti Park területén. A WWF információi szerint a hím gorilla holttestét június 17-én fedezték fel a parkban járőröző vadőrök. A gorilla nyakát és hátát lándzsával szúrták át az elkövetők, akik - mint utóbb kiderült - éppen illegális antilopvadászatot folytattak a nemzeti park területén. 

A hivatalos források szerint valószínűleg az orvvadászok szabadon kószáló kutyái kerülhettek összetűzésbe a gorillával, és ennek következménye volt a tragikus mészárlás. Az orvvadászokat egy közeli városban fogták el szinte azonnal, rendőrségi kutyák ugyanis kiszimatolták a nyomukat. A gyanúsítottak otthonaiban később bizonyítékokra is bukkantak, megtalálták többek között azokat a sérült vadászkutyákat is, akik a gorillával való veszekedésből menekültek meg. 

Forrás: FlickR

A WWF afrikai gorillákkal foglalkozó programkoordinátora szerint ez a viszonylag kicsi, mindössze háromszáz fős gorillapopuláció több mint tizenöt éve éli életét a Bwindi Nemzeti Parkban, ilyen kis populáció esetében pedig egyetlen hím elvesztése is komoly gondokat okozhat. 

A most életét vesztett gorilla egyébként egy olyan kisebb csoporthoz tartozott, akiket már hozzászoktattak az emberek jelenlétéhez, egyrészt a turisták, másrészt a különféle természetkutatók miatt. A szoktatás ellenére a vadon élő gorilláknál néha mégis előfordulhat, hogy konfliktusba keverednek az emberekkel, de persze csak akkor, ha fenyegetve érzik magukat.

A hegyi gorillák egyébként igen fontos szerepet játszanak az ugandai turizmusban. Minden egyes emberekhez szoktatott gorilla nagyjából évi egy millió amerikai dollárnak (nagyjából kétszázmillió forintnak) megfelelő bevételt generál az ugandai gazdaságnak. A WWF adatai szerint jelenleg mindössze 786 hegyi gorilla él már csak Ugandában, Ruandában és Kongóban együttvéve.

Azon a területen, ahol az incidens történt, az ugandai kormány, a nemzeti park, a helyi vezetők és a közösség tagjai egy ideje közösen küzdenek az orvvadászat, és egyéb illegális tevékenységek ellen. Annak ellenére, hogy több olyan program is aktívan folyik az országban, melyeknek keretein belül a gorilla-turizmus bevételeit a védett területek közelében élő falvakkal és közösségekkel is megosztják, a kisebb antilopok elleni rendszeres orvvadászat továbbra is folytatódik a nemzeti parkban.

A hegyi gorillákat egyébként még sokkal több törvény és hivatalos szerv védi, mint sík vidékeken élő rokonaikat, pedig a nyugatabbra fekvő alacsonyabb területek gorillái is kritikusan veszélyeztetett fajnak számítanak. Számuk folyamatosan és gyorsan csökken, természetesen elsősorban szintén az orvvadászok miatt.

Közép-Afrika országainak gazdag elitje számára ráadásul a gorillahús egyre népszerűbb csemegének számít. A WWF információi szerint míg hivatalosan akár egyetlen hegyi gorilla megöléséért is komoly büntetésre kell számítani Ugandában, a közép-afrikai országokban az orvvadászok gyakran egész gorillacsaládok kiírtását is szabadon megúszhatják némi megvesztegetésért cserébe.  

A helyi természetvédők szerint Kamerunban, Kongóban vagy a Közép-Afrikai Köztársaságban például az ilyen esetek nem hogy kivételesnek, de kifejezetten mindennaposnak számítanak, ezekben az országokban ugyanis egyelőre nem létezik szigorú törvényi szabályozás a gorillavadászat ellen, és főleg nincsenek olyan büntetések, amik kellőképpen megfélemlíthetnék az orvvadászokat. 

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo