Háztartásunk tele van olyan nem használt tárgyakkal, amelyeket újrahasznosítva fillérekből vagy teljesen ingyen készíthetünk madáritatót. A madaraknak a tollazatuk tisztántartása mindennapos, létfontosságú tevékenység, ám közben a biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Az itató sekély legyen, közepén egy nagyobb lapos kővel, amire leszállhatnak, kiülhetnek a madarak.

Fontos, hogy az itatót-fürdetőt a kert egyik tisztásán állítsuk föl. Ha ugyanis nincs aljnövényzet, akkor a madarak fürdőzés közben belátják a területet, és macskát vagy más ragadozót észlelve elrepülhetnek. Legyen a közelben egy bokor vagy kerítés, mert vizes tollal nehézkesebben repülnek. Ha nem folyóviz táplálja az itatót, akkor a benne lévő vizet rendszeresen cseréljük, a tálat tartsuk tisztán.

Dream Dictionary

Aki spirituálisabb beállítottságú, annak igazán lényeges egy itató felállítása, és ezzel a madarak bevonzása a kertbe, udvarra. Az ősmagyarok hite szerint a vadászmadarak Isten hírnökei, és a távol-keleti vallások máig úgy tartják, hogy a madarak a hírvivők az emberek és a szellemi világ lényei között. Ha tehát sok madár jár a kertünkbe, erkélyünkre, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az égieknek címzett kéréseink meghallgatásra találnak. Eddig a hiedelem, nézzük, miből készülhet madáritató!

1. Fatönkre helyezett nagyméretű virágalátétből, benne napozókővel.

Feelbased

2. Ajándékba kapott, nem használt üvegedényekből (szilóval össze kell őket ragasztani).

Morningchores

3. Virágcserépből és alátétből (jó móka a gyerekeknek, amíg akrilfestékkel befestik a cserepeket). A képen látható madáritatón az unokák keze nyoma látható, és a nagyi kapta Anyák napjára.

Claudia/Flickr

Itt egy másik verzió, ez is nagyon klasszul néz ki!

Morningchores

4. Kiszolgált székből és cserépalátétből. Ezzel megoldott a szárítkozás kérdése is, hiszen a madarak kiülhetnek a szék támlájára.

Hometalk

5. Maradék fémláncból és üvegfedőből. Ezt könnyű tisztán tartani.

Sadie Seasongoods

6. Maradék teáskészletből (ideális újrahasznosítása, ha már úgyis összetört a nagyja).

Morena's corner

7. Kiszuperált mosdóból. Figyelem, ezt fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal, nehogy a mély vízbe belefulladjanak a madarak.

Just Craft & DIY

8. Locsolócsőre kötött fémtálcából (részletes leírás a forrásra kattintva angol nyelven).

HomeStoriesAtoZ

9. Kivájt  farönkből (ezt szintén fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal a biztonság érdekében).

Marian Byrne

10. Bármilyen konyhai tálból és egy asztallábból.

Just Craft & DIY

Többet is olvashatsz a madáritató-fürdő megfelelő kialakításáról a Magyar Madártani Egyesület oldalán ide kattintva!

Ha szeretnénk reggelente madárcsicsergésre ébredni, ösztönözzük őket arra, hogy a környékünkön rakjanak fészket. Az ágacskákból összerótt, odúban kialakított vagy vályogból tapasztott fészkek kibélelése nagyon fontos a madarak számára: a meleg környezet hozzájárul a fiókák gyor-sabb fejlődéséhez, mert kevesebb kalóriát kell felhasználniuk, elégetniük a testük "fűtésére". 

KÉP

Minden háztartás tele van olyan dolgokkal, amelyekből jó kis fészekbélés lehet, csak arra figyeljünk, hogy kizárólag természetes alapanyagú hozzávalókat válogassunk a madarak számára, és a hosszú szálas anyagokat 3-4 ujjnyi hosszúságúra aprítsuk föl, nehogy a lábukra vagy nyakukra tekeredjenek. A hozzávalókat egy vödörben vagy cserépben kézzel keverjük össze, aztán helyezzük ki a kertünk egyik szegletébe a bokrok tövéhez, ahonnan a sűrű ágaknak köszönhetően nem fújja el a szél. Kis szerencsével még olyan madarak is feltűnhetnek itt, amelyeket etetőnél még nemigen láttunk.

KÉP

Fészekbéleléshez használható anyagok:
fonalmaradék (3-4 ujjnyi hosszúra darabolva)
természetes rafia vékony szálakra tépkedve és felaprítva
száraz fűszálak
moha
állati szőr (bunda kifésülése után)
100% pamut vatta
régi párnából kiszedett tiszta és lehetőleg fehér tollak
régi pamutpóló rövid és vékony csíkokra felszabdalva (ne legyen benne mosószer- vagy öblítőmaradék)
iratmegsemmisítővel csíkokra vágott papír (csak fehér, nem nyomtatott!)
száraz levelek
kenderkóc
spárga (felaprítva)
gyapjú (felaprítva)

Nálunk vatta, gyapjúfonal, rafia és kutyaszőr került a zsákba

Ha valakinek nincs kertje, egy kiürült cinkegolyós zacskót vagy krumplis-hálót megtölthet a keverékkel, és kiakaszthatja az erkélyére. Pecás ismerősöktől lehet kölcsönkérni drótból hajlított haletetőt, amit meg tu-dunk tölteni a keverékkel. Használhatunk egy kiszuperált habverőt is a célra, vagy karácsonyról maradt, vesszőből hajlított díszgömböket. Sőt, egy grillezős halas rostonsütőbe is befogathatjuk a fészekbélelő anyagokat.

KÉP

Mivel a fészekrakás és tojásrakás nagyon megterhelő a pár grammos madaraknak, április közepéig-végéig segítsük őket továbbra is apró-magvas madáreleséggel, aszalt (nem cukrozott!) gyümölcsökkel, cinke-golyóval. A koratavasz a magevő fajok (tengelic, pinty, meggyvágó, zöldike) egyedeit viseli meg, mert még nincs elegendő táplálék számukra a természetben, miközben a rovarevők (cinegék) már önállóan is találnak friss eleséget. Erről a Magyar Madártani Egyesület közölt összeállítást.

A kerti madarakat bemutató plakát több méretben letölthető a Mályi Természetvédelmi Egyesület oldaláról ide kattintva.

Szerencsés esetben akár 50 féle, de átlagosan is legalább tucatnyi madárfaj egyedeit pillanthatjuk meg, ha a következő hat hónap során elkötelezzük magunkat a madáretetés iránt. Az elkötelezettség azért alapfeltétel, mert ha sikerül elnyernünk a madarak bizalmát, és oda-szoknak a kertünkbe, ablakunkba, akkor rendszeresen meg kell töltenünk az etetőt. A madarak számára ugyanis az üres etetőhöz megtett, hiábavaló út azt jelenti, hogy értékes energiát égettek el, amire esetleg a fagyos éjszaka átvészeléséhez lett volna szükségük. Egy pár grammos madárnak ez végzetes lehet.

A süvöltő rendkívül ritka fészkelő faj Magyarországon, áttelelését mag-keverékkel segíthetjük (Fotó: Orbán Zoltán MME)

"Az etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, többnyire november közepétől március végéig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok (csonttollú, fenyőrigó, keresztcsőrű) is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről „tolhat” jelentős madártömegeket maga előtt a Kárpát-medencébe és az etetőkhöz", olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében. Honlapjukon részletes információkkal, fotókkal, videókkal segítik a téli madáretetés iránt érdeklődőket. Mobiltelefonra letölthető madárhatározó alkalmazásuk 157 faj határo-zásához nyújt segítséget.  

A téli madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók. Legismertebb a napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat, kölest, muhart stb. keverni. A második az állati zsiradék: a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótlanított szalonna. A harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma (a héját mindig bontsuk meg egy-két helyen). Nélkülöz-hetetlen az ivó- és fürdővíz is. Az itatóból a jeget elegendő napközben legalább egyszer langyos vízre cserélni. Ne etessünk kenyérrel, morzsával, mert ez több napig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul, és eközben erjedésnek indul, ami gyomor- és bélgyulladást okozhat a madaraknak. Azonnali fogyasztásra azonban adható például vadkacsáknak.

Az etetőkre látogató madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Az etetők közelbe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amiben az odúköltő madárfajok (cinegék, verebek) akár csoportosan is éjszakázni tudnak.

A meggyvágó az egyik legtermetesebb hazai pintyfajunk

A jó etető ismérve a változatosan felkínált, sokféle eleség, amit több faj is látogat, táplálkozás közben asztalközösséget alkotva akaratlanul is segítve egymást. A legjelentősebb eleségcsoportot a napraforgó és az apró magvak keveréke alkotja, amit többféleképpen fogyasztanak a madarak:
hántolják (verebek, meggyvágó, zöldike, pintyek),
kopácsolva feltörik (cinegék, csuszka, harkályok),
egészben lenyelik (napraforgót: balkáni gerle, fekete rigó; apró szemű magokat: cinegék, vörösbegy, ökörszem, erdei szürkebegy, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, házi rozsdafarkú).

A csuszka nyáron rovarokat és hernyókat eszik, télen szívesen
felkeresi az etetőket, és a kirakott napraforgóból csemegézik

A hántoláshoz (a mag "megpucolásához") a veréb-, pinty- és sármányfélék erős, kúpos, erre a célra specializálódott csőrére van szükség. A maghántoló fajok tipikus viselkedése, hogy csapatosan betelepednek az etető közepébe, és ott már-már ipari hatékonysággal táplálkoznak, miközben csőrükből a maghéj mellett apró magbéldarabkák is hullanak. Éppen az teszi alapvető fontosságúvá az etetők „beülős” magevő csapatait (így a verebeket is), hogy ezek a könnyedén felcsipegethető élelemforgácsok nélkülözhetetlenek a maghántolásra, magtörésre alkalmatlan csőrű, kistestű rovarevő fajok számára.

A csilpcsalpfüzike általában a Földközi-tenger partvidékére vonul telelni, de az enyhe telek miatt egyre gyakrabban marad nálunk

A cinegék és harkályok rovarfogó csőre maghántolásra nem alkalmas, arra viszont tökéletesen megfelel, hogy az ujjaikkal egy ághoz szorított napraforgómag héját kopácsolva feltörjék. Eközben ismét csak rengeteg magbéldarab hullik le (hasonló a jelenség játszódik le a cinkegolyók csipegetésekor is), és mivel a cinegéknek kedvenc ágülőik vannak, ezek alatt újabb táplálékbázis képződik a talajról szedegető fajok számára.  

Arra viszont ügyeljünk, hogy a talajetető környékén ne legyen macska: még a leglustább házicicus is szempillantás alatt vérengző ragadozóvá válhat, és zsákmányul ejtheti a táplálkozásba belemerült madarat.

Madárbarátok számára nem kérdés, hogy a tél közepe felé élelemmel teli madáretetőt és -itatót kell kirakni a madarak számára. Még mielőtt elhessegetnénk magunktól e nemes kreatív tevékenységet, mondván, hogy társasházban, panellakásban lakunk, nézzük meg ezt a pár kreatív, több esetben a lakásunkban fellelhető hulladékból készített madáretető-ötletet. A választásnál vegyük figyelembe, hogy mennyi és milyen madarakat csábítunk magunkhoz, mert másfajta magvakra buknak éhes madaraink. Egy városi etetőre 3-4 madár jár, de ha jól érzik magukat, akkor egyre több jár majd az ablakunkhoz, párkányunkhoz vagy a gangra.

A madarak az eleségtől függően választják ki a maguknak megfelelő madáretetőt, mivel csőrük adottságaiból fakadóan másként fogyasztják őket. A verebek, a zöldike és a pintyek hántolják, a cinegék és harkályok kopácsolva feltörik, míg a fekete rigók, gerlék és a vörösbegy egészben lenyelik a magvakat. 

Egyszerű és közösségi formája lehet egy-egy városrész nap mint nap találkozó baráti társaságainak, ha a környékükben lévő parkba vagy játszótérre közösen készítenek madárodút, és a téli időszakban felváltva helyeznek a családok élelmet és vizet a madaraknak a családok. 

A gangos házak korlátjain kifüggesztett balkonládák kiváló tárolóhelyei a madáretetés kellékeinek. Ide is lehet készíteni kis madáretetőt, ahová a magocskákat szórjuk, külön itatót, ahová vizet öntünk, és egyéb magtárolókat, amelyekbe a magféleségeket külön helyezzük. 

Kidobásra szánt motorkerékpár-gumi, csillár, cipő, fedős lábos, kinőtt cipő, teakaspó, vécépapír-guriga, műanyag flakon és a kiüresedett tejesdoboz is mind újraértelmezhető, és kiváló madáretető készíthető belőle.

Harmadik alkalommal láttak 15 éven belül gólyatöcs madarakat az Óbudai-sziget északi részén. 

A lilealakúak rendjébe tartozó, hosszú lábú gázlómadár többnyire Európa és Ázsia déli területein, a sekély édes- és barakkvizek, valamint lagúnák közelében lakik, a faj magyarországi állománya 200-400 példányra tehető. Közép-Európában jelenleg egyedül hazánkban költ rendszeresen. A galamb nagyságú madár Magyarország pusztuló madarai közé tartozik. Ma már csak a Duna-Tisza közén maradtak meg néhány pár fészkelőtelepei, és néhány madár még észlelhető Bócsapusztán, a Kondor-tavon és Kerekegyházán.

A lencsevégre kapott gólyatöcspár egy napot pihent az óbudai kavicszátonyon, majd továbbrepült afrikai telelőhelyük felé.

A 2015. évi Guinness-rekordok könyvébe majd’ egy tucat olyan madár is bekerült, amelyek valamiben kiemelkedően többet tudnak társaiknál. Van olyan, amelyik megdöntötte a repülési gyorsaság idejét, olyan, amelyiknek annyira nincs kedve repülni, hogy háromszor több időt hagy magának a kirepülésre, és olyan is, amelyik azzal tűnik ki, hogy sokkal nagyobb lábujjai vannak, mint a többieknek.

A legnagyobb lábú madár az északi jasszána. Ez a hosszú lábú, sárga csőrű, főként trópusokon élő mocsári madár a testméretéhez képest nagy – az emberi ujj méreteihez hasonló hosszúságú – közel 8 cm-es lábujjakat hordoz. A kétszer négy hosszú ujj persze nem felesleges, hisz a madár a segítségükkel szinte légiesen lépked a vízi növényzeten. 

A legtovább földhöz kötött madár, a vándoralbatrosz most azzal tűnt ki a madárvilágból, hogy a fiókáinak átlagosan 280 napot hagy a kirepülésre, miközben madártársai már pár hét után kirepülnek. A vándoralbatrosz egyébként sem hasonlít ahhoz a madárképhez, amit általában hordozunk a fejünkben. Fiókái, majdnem 1 kilósan születnek, és pár hónap elteltével akár 35 kg-ot is elérheti a súlyuk. Amire a későbbi életmódjukhoz képest szükségük van. A kirepülést követően a vándoralbatroszok képesek akár öt évet is úgy tölteni, hogy nem térnek vissza a szárazföldre. Továbbá a vándoralbatroszok a madárvilág leghosszabb, 3,5-3,6 méter fesztávolságú szárnyaival több ezer kilométert is képesek megtenni egyetlen repüléssel. Hosszabb időt csupán a költési és fiókanevelési időszakban töltenek a partokon.

A leghangosabban rikácsoló malukui kakadu mellett igen nagy eséllyel nagymértékű halláskárosodást szenvednénk, ugyanis hangosabb, mint egy légkalapács. A kakadu rikácsolása akár 135 decibel is lehet, míg egy koncerté 125, a légkalapácsé 130 decibel.

A legnagyobb szájú madár az ausztrál pelikán. A csőre akár 34–47 cm-re is megnőhet, naponta 2 kiló halat, rákot és kisebb teknősöket is elfogyaszt.

A legmagasabb madár címet az észak-afrikai strucc birtokolja. A strucckakasok akár 2,7 méter magasak és 140 kg súlyúak is lehetnek.

A legkisebb madár a méhkolibri, a hozzá hasonló méretű méhekről kapta a nevét. Ez a Kubában élő, mérsékelten veszélyeztetett madár mindössze 2,2 grammot nyom, a szárnyainak fesztávolsága, pedig 5 cm.

A legjobb háziasszony a madárvilágban az ausztrál homoki ásótyúk. Ő építi a föld legnagyobb fészkét, és mint rendes háziasszony „őrzi is a tűz melegét”, ugyanis a költési időszakra a homokból, törmelékből álló halmot állandó hőmérsékleten kell tartania. Erre valószínűleg a nyelvével képes, ami egy hőmérőhöz hasonlóan működik.

A leggyorsabban zuhanó madarak a vándorsólymok. Vadászatkor zuhanórepülésben képesek 310-320 km/h sebességre gyorsulni, ami a franciák nagy sebességű vonatának, a TGV-nek a gyorsaságával egyezik. (A TGV Atlantique már 515,3 km/h-es rekordsebességet ért el.)

A sebesség igazi démonának avagy a hosszú távú gyors repülés bajnokának a szürkefejű albatroszt tartják. Ez a szürkeszínű búvármadár 127 km/h sebességgel képes haladni viharban is, akár 8 órán keresztül is.

A szárnyával leggyorsabban verdeső madár a tüzestorkú kolibri, képes 1 másodperc alatt akár 50-et is csapni a szárnyaival. De ha násztáncot jár, másodpercenként akár 200-szor is megrezegteti a szárnyát a párjának. Miközben aztán a nász után rögtön tovább áll eme hűtlen hím.

1979 óta jelölnek ki egy-egy madarat az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai és az állatbarátok. 2015-ben a búbosbanka lett az év madara, akárcsak 1989-ben és 1990-ben.

Mit tehetünk az év madaráért? A madártani egyesület szakértő szerint elsősorban fészkelőhelyet biztosíthatunk számára. A búbosbankát elsősorban az fenyegeti, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság miatt jelentősen átalakul a táj, és a nagy mennyiségben használt rovarölőszerek miatt kevesebb a táplálék. Az erdősítések miatt kevesebb a rövid füvő gyep, ami szintén nem kedvez az év madarának.

Búbosbanka (fotó: Lóki Csaba, forrás: mme.hu)

A városhoz alkalmazkodó madárként új probléma aí elavult, gyakran szigetelés nélküli épületek felújítása, amivel megszűnik lehetséges fészkelőhelyeinek a jelentős része. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a versengés a harkályok vájta természetes faodúkért, a lakott területeken fő vetélytársa a seregély. Többek között a fenti tényezők miatt enyhén csökken a madár állománya Magyarországon. Jó hír, hogy a fogyatkozás jóval kisebb, mint a legtöbb agrár-élőhelyen fészkelő madáré.

Hogyan él a búbosbanka?

Eredeti élőhelye a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki nyílt területek voltak, de jól alkalmazkodott a legeltetés, földművelés által átalakított tájhoz – beleértve a tanyasi, falusi környezetet és a városokat is, ahol táplálkozó- és fészkelőhelyet egyaránt talál. Tápláléka főként férgekből, rovarokból és rovarlárvákból, kisebb részt apró gerincesekből, gyíkokból és kisrágcsálókból áll. Táplálékára a talajon keresgélve, a rövid füvű gyepet, a háztáji veteményesek és a szántók laza talaját szondázva vadászik.

Kotló párját etető búbosbanka (fotó: Bécsy László, forrás: mme.hu)

Hol fészkel?

Remekül ki tudja használni az ember közelségét, ugyanis nagyon változatosan választ fészkelőhelyet. Fák és harkályodúk hiányában ugyanis szinte bármilyen üregben: kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, akár a talajon vagy ennek közelében is.

Az alacsonyabban levő fészkelőhelyet viszont a ragadozók is könnyebben megtalálják. Ez ellen a fiókák úgy védekeznek, hogy híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé. Innen ered egyik sokatmondó népi neve, a fostos bugybóka is.

Fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu

Hogyan költ?

Fészket nem épít, 5−8 tojását (naponta egyet-egyet) egy esőtől védett üreg aljára rakja. A kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik. Hogy a fiókák közel azonos időben keljenek ki, a tojó akkor kezd kotlani, amikor az utolsó tojásokat lerakta. A kotlás mintegy 18 napig tart. A fiókák három-négy hetesen válnak röpképessé, szüleik az üreg elhagyását követően még néhány napig a szabadban is etetik őket. Évente akár kétszer is költhet.

Mit tehetünk érte?

Az odúköltő, de saját odút nem készítő madárfajokhoz hasonlóan a az év madaránál is a megfelelő fészkelőhely hiánya a legnagyobb probléma. Kevesebb az idős fa, ezért egyre nagyobb a fajok közötti harc a fészkelőhelyekért, mind a kül-, mind a belterületeken, amiben a vonulásból később érkezők hátrányba kerülhetnek.

Egy példa búbosbanka-fészkelőhelyre. A klinkertéglából rakott építmény viszonylag magas, így a macskák nehezebben férnek hozzá a fiókákhoz (fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu)

Mivel a búbosbanka ennyire alkalmazkodóképes, számos lehetősége van annak, aki szeretné madárbaráttá tenni a kertjét, ingatlanát:

• mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezése ún. odúfák létrehozásával;
• fészekfülkék kialakítása kő- és téglarakásokban;
• alternatív fészkelőhelyek költésre alkalmassá tétele (például: fahordók- és dézsák);
• fészekházikók építése téglából (bel- és külterületen egyaránt);
• tetőtér megnyitása a kúpcserepek alatt – nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, mert becsorog az eső a padlásra, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást a madárnak.

További tippeket a MME oldalán olvashat a búbosbanka védelméről.

A legtöbb PET-palack olyan vékony, hogy a benne lévő italt is alig lehet kitölteni, erre-arra horpad a műanyag. Ennek dacára döbbenetesen tartós: lebomlási ideje a természetben minimum 300 év. Körülnéztünk a neten, milyen tippeket találunk a hétköznapi újrafelhasználására.

Valamikor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben nagy keletje volt egyes strapabíró műanyagoknak, például a csíkokra szabdalt tejeszacskóból horgolt lábtörlőnek. Mára ez csak megmosolyogtató emlék, de a csíkokra felvágott PET-palackból összeállított lombseprű hasznos lehet. Sokkal jobban elkapja a leveleket, mint egy hagyományos műanyag partvis, mert könnyedén érinti csak a talaj felszínét. Három-négy palackot érdemes egymásba húzni a sörtesűrűség fokozása érdekében, részletes útmutató a képeken. 

Óvodában, odahaza remek szolgálatot tesz a falapra fölszegelt, félbevágott palackból kialakított ceruzatartó. Természetesen más apró tárgyak tárolására is alkalmas, például egy műhelyben is remekül hasznosítható. 

Ha rendszert viszünk a dolgokba, mindjárt másképp látjuk őket: hiába legyintenek egyesek a PET-palackból kialakított függő kaspókra, mivel pontosan egyformák, és szépen vannak elrendezve, kellemes látványt nyújtanak. Arról nem is beszélve, hogy egy futómuskátli pillanatok alatt benövi a palackot, és onnantól kezdve már csak a virágdzsungel látszik. Érdemes a palack aljára pár apró lyukat fúrni, hogy a fölösleges víz ki tudjon csepegni, ne pangjon a tartóban.

Az esti fürdés közben vidám játékra teremt lehetőséget a vízen úszó PET-teknőc, amelyet úgy készítünk, hogy a palack levágott alját hozzáöltjük egy mosogatókendőből kivágott aljhoz.

Akinek nincs külön falicsapja a felmosóvödör megtöltéséhez, egy levágott aljú palackkal ügyesen továbbíthatja a mosdóból a vizet a vödörbe.

Kínában a pekingi metró 10-es vonalán tesztelik a PET-visszaváltó automatákat, amelyek közlekedési jegyre beváltható kreditpontokat adnak a bedobott használt palackokért.

Kényes növények permeteztető locsolásához eddig drága pénzért vettük a slagfejet. Eddig. De most fogunk egy erősebb félliteres palackot, felforrósított szeggel apró lyukakat fúrunk bele, és máris csatlakoztathatjuk az öntözőcsőhöz.

Szintén az apró tárgyak jópofa tárolója lehet a két palackaljból és egy cipzárból összeállított műanyag gömb, amelyet nem túl bonyolult elkészíteni a részletes leírás alapján.

Vágjuk le egy palack tetejét (például a seprűkészítésnél), és használjuk zacskózárnak: áthúzzuk rajta a zacskót, kihajtjuk a peremén, és a kupakkal rögzítjük. Esélyt sem adunk a molyoknak, hogy belejussanak!

Télen madáretetőt is csinálhatunk PET-palackból, de érdemes hozzákötni egy fatörzshöz vagy ereszcsatornához, mert megtöltve is túl könnyű, himbálja a szél, és attól félnek a madarak.

Ötliteres palackokból gondolát kialakítva télen is vígan nevelhetünk salátát az előszobában vagy a konyha sarkában.

Macskaetetőt is elég egyszerű fabrikálni két PET-palack összeillesztésével. Kutyaetetőnek valószínűleg nem alkalmas, mert a kutyák más elv alapján táplálkoznak: nem feltétlenül csak annyit, amennyire éhesek, hanem amennyi ételt maguk előtt látnak.

A svájci Recycline nevű vállalkozás számtalan használati tárgyat készít műanyag palackokból, így például újság- és gyertyatartót, homokórát, virágvázát – és nem is mutatnak rosszul!

Ezen az oldalon még számtalan ötlet található angol nyelven, de a neten is érdemes rákeresni.

A szibériai Olga Kosztyina rönkháza dekorálásához nagyjából harmincezer kupakot használt föl, amelyeket egyneként szögelt fel a falra.

Elképzelhető, hogy a kupakok alá szorult levegőbuborékok némi szigetelő hatást is adnak, de az biztos, hogy Olga háza látványossággá vált Kamarcsagában.

A brit Michelle Brand térelválasztót, dekorfüggyönyt is készít levágott PET-palack aljakból. Ha utánoznánk, arra érdemes egy kis plusz energiát fordítani, hogy egy ráspollyal vagy smirglivel megcsiszolgassuk a műanyagvirág vágott élét, nehogy megkarmoljon a függöny. 

Erős fémdrótból vázat is eszkábálhatunk a PET-palackoknak, így filléres hulladéktároló edényt alakíthatunk ki.

Korábban már bemutattuk azt a parkoló autók fölé készített lugast, amely árnyékoló hatása mellett egyfajta esztétikai élményt is nyújt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Hő- és hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően mind több lapostetőt alakítanak növényekkel beültetett zöldtetővé. Ennek kialakítása hozzávetőleg 10-15 ezer forint négyzetméterenként. A hagyományos sátortetős épületek esetében azonban ez a lehetőség nem volt választható – eddig. Roel de Boer holland formatervező kúpcserepével tetszőleges dőlésszögű tetőn is kialakítható szigetelő növényréteg.

Forrás: Roel de Boer Design

„A városokban alkalmazott építőanyagok zárt felületeket képeznek, mint a cseréptető vagy az aszfaltburkolat. Ezeken nem képesek sem megtelepedni, sem szaporodni a növények és az állatok, márpedig előbbiek a levegő tisztításában játszanak lényeges szerepet, utóbbiak pedig a lelki jóllétünk szempontjából fontosak. A tető megfelelő élettér a növények és állatok számára, mert a nagy magasság szavatolja a háborítatlanságukat”, mondja a tervező honlapján. 

Forrás: Roel de Boer Design

A hagyományos cserép- vagy palatetőnek lényegében egyetlen funkciója van: hogy védjen a csapadék ellen. Roel de Boer újrahasznosított műanyag szalagból formált kúpos „cserepei” a csőrös végükön lyukasak, tehát kiengedik a fölösleges csapadékot, ugyanakkor a zsebes kialakítás lehetővé teszi a konténeres ültetést.

Forrás: Roel de Boer

A vízszintes zöldtetővel ellentétben itt ugyan nem folyamatos a talajréteg, és emiatt a szigetelőképesség is csekélyebb, de szétterülő futónövények ültetésével ez a különbség csökkenthető. A tető tartószerkezetét nem szükséges megerősíteni, mert a műanyag kúpcserép könnyű, tehát még földlabdával és növényzettel együtt sem lesz nagyobb a tömege, mint egy cseréppel borított tetőnek.

Élőtető szintén Hollandiából 

Egy másik holland tervező, Klaas Kuiken is az élővilág sokszínűségének fenntartására gondolt, amikor megtervezte a madárodú-tetőcserepet, amely remek megoldás arra, hogy az ereszek alatt ma már nem szívesen látott és onnan elüldözött madarak biztonságos fészkelőhelyet találjanak maguknak.

Forrás: Klaas Kuiken Design

Forrás: Klaas Kuiken Design

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Országos környezeti nevelési programot indít a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A négy éves projekt célja, hogy az oktatás zöldítésével új fejezetet nyisson a hazai környezetkultúra és környezeti etika területén, amihez a résztvevő civil szervezetek több mint harminc éves tapasztalata a garancia a szervezők szerint.

A munka a tananyagok kidolgozása mellett az európai természetvédelem sarokkövének számító Natura 2000 hálózat népszerűsítését és a döntéshozók szemléletformálását is magába foglalja. Az Égig érő tanterem projekt a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával valósul meg.