Abdoulaye Wade szenegáli elnök, az afrikai sivatagosodás megállítására kidolgozott Zöld Nagy Fal atyja maga is elismerte, hogy őrült tervről van szó, mindazonáltal az észak-szenegáli Tessékérében francia és afrikai tudósok gondosan vizsgálják a hatásait.

A különböző növényekkel beültetett 15 kilométer széles földsáv, a Zöld Nagy Fal 7775 kilométer hosszan kötné össze Afrika nyugati és keleti részét, Szenegáltól Mauritánián, Burkina Fasón, Nigeren, Nigérián, Szudánon, Eritreán és Etiópián át Dzsibutiig. A terv szenegáli része előrehaladott állapotban van: 2008 óta 35 kilométer készült el, főként akácültetvények tarkítják, a felülete mintegy 15 ezer hektár. A beültetett parcellákat 5000 kilométer hosszan irtás védi az erdőtüzektől.

Összesen 11,66 millió hektárt kéne erdősíteni a terv szerint

"Őrült terv, de egy parányi őrültség nem fölösleges, ha olyat akar az ember megtervezni, amilyen korábban nem létezett" – mondta a terv elindításakor Wade elnök 2005-ben. A tervet kormánya szinte kizárólagosan finanszírozza évi 1,4 millió dollár értékben, de más források is várhatók, például az Európai Unió hozzájárulása. A klímaváltozás, a szárazság és a szegénység elleni programról van szó - magyarázza a fejlesztés fontosságát a Zöld Nagy Falat kezelő hivatal igazgatóhelyettese, Pape Sarr.

A Zöld Nagy Falnak köszönhetően megjelentek a faiskolák, ahol a földsávba ültetendő növényeket termesztik, valamint többhektáros többfunkciós gyümölcsösök és zöldségeskertek. Gilles Boëtsch francia antropobiológus, a CNRS nemzeti kutatási központ munkatársa szerint a létesítmény egyaránt hatásal lesza környezetre, az emberi tevékenységekre, de az egészségre és a táplálkozásra is.

Csak olyan húsfélét eszem, amelyhez az állatot én magam vágtam le – jelentette be május végén személyes Facebook-oldalán Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat 27 éves alapítója. A közlés szerint legutóbb sertést és kecskét vágott le. A Fortune üzleti magazin szerint az ötlet egy sztárséftől, Jesse Cooltól származik, akik Zuckerbergék palo altói otthonához közel működtet éttermet. Ő hozta össze a Facebook-vezért néhány környékbeli állattenyésztővel, akik bemutatták neki a mészáros- és hentesmesterség fogásait. A Fortune-nak küldött e-mailben Zuckerberg elmondta, a henteskedés az ő 2011-re szóló fogadalma (múlt évben a kínai standard mandarin nyelvjárás megtanulását tűzte ki célul, tavalyelőtt pedig azt határozta el, hogy minden nap visel nyakkendőt).

Az európai nagyipari állattartásról és növénytermesztésről Nikolaus Geyrhalter osztrák rendező készített dokumentumfilmet 2005-ben – a bejegyzést a film jellegzetes felvételeivel illusztráltuk

„Az idei elhatározásom lényege, hogy legyek hálás azért az ennivalóért, amit megeszem. Azt hiszem, számosan elfeledkeznek arról, hogy egy élőlénynek meg kell halnia azért, hogy húst együnk (…) Ebben az évben gyakorlatilag vegetáriánus lettem, mert csak olyan állat húsát eszem, amelyet én magam vágtam le. Eddig jó tapasztalat volt. Sokkal egészségesebb ételeket eszem, és sokan tanultam a fenntartható gazdálkodásról és állattartásról. Mindezen tavaly gondolkoztam el, amikor egyszer rostélyost ettünk nálam. Csomó ember azt mondta, szeretik a sertéshúst, de igazából nem akarnak arra gondolni, hogy az állat élt is valamikor. Ez szerintem felelőtlenség. Nincs gondom azokkal, akik húst esznek, de ezért felelősséget kell vállalni” – írta Zuckerberg.

Valószínűleg a valódi vegetáriánusok szerint a Facebook vezetője nem számít annak, mert nem utasítja el teljes mértékben a húsfogyasztást. A húsfogyasztókat gyakran éri az a kritika, hogy hajlamosak nem tudomásul venni azt, milyen körülmények között tartják, vágják le, darabolják fel és preparálják azt az alapanyagot, amelyből az ebédjük-vacsorájuk készül.

Az is tény, hogy a nagyipari állattartás hatalmas környezetterheléssel jár együtt, a szarvasmarhák kibocsátotta metántól kezdve (amely ráerősít az üvegházhatásra) az állattartó telepek kibocsátotta szennyvízzel bezárólag. Vegetáriánusok arra is rámutatnak, hogy vajon mennyire érdemes olyan sertés vagy szarvasmarha húsát fogyasztani, amely sosem lépett ki a telep területéről, vagy olyan tyúk tojásából készíteni a rántottát, amelyet szűk ketrecekben tartva gyakorlatilag biológiai tojógépként használnak.

Számos vegyszermentes megoldás létezik a hangyák távoltartására, sőt irtásuk is megoldható hétköznapi anyagokkal. Növényeken való felbukkanásuk felhívja a figyelmet a levéltetvek jelenlétére, így betolakodóból akár hasznos segítővé is válhatnak.

A legegyszerűbb védekezési mód a lakás, a ház tisztán tartása – egyszerűen ne hagyjunk elöl olyan ételeket, amelyek vonzzák a rovarokat. Ha viszont a kertben, esetleg a szobanövényeken találunk hangyát, akkor ezt figyelmeztető jelnek vehetjük: levéltetvek támadták meg az adott növényt. (A hangyák táplálékként fogyasztják az utóbbiak által termelt cukros váladékot.)

A hangyák elriasztására számos vegyszermentes módszer ismeretes, ezeket kisgyermekesek és háziállatot tartók is bátran kipróbálhatják. Olyan anyagok szükségesek hozzá, amelyek az egészégre ártalmatlanok és könnyen beszerezhetők.

Tegyünk a hangyakaravánok útvonalába fokhagymát, levendulát, paradicsomszárat vagy zsályát, mert a hangyák nem szeretik ezeknek a növényeknek a jellegzetes illatát, ezért távol maradnak. A zsálya egyébként kimondottan vöröshangyák ellen hatásos. Mások a citromkarikákra esküsznek, de állítólag a sütőpor-fahéj keverék is sikerrel alkalmazható. A fokhagyma leginkább a hangyák járatainak nyílásába elhelyezve hatásos – hátránya a megtakarított hagymagerezd erős szaga.

Fontos tudni azonban, hogy ezek a praktikák csak időlegesen tartják távol az apró rovarokat. Ha végleg szeretnénk megszabadulni a hívatlan vendégektől, akkor az irtás a tartós megoldás: öntözzük meg a hangyabolyt forró víz és ecet elegyével. Ha bórax és cukor 1:1 arányú keverékét helyezzük ki, akkor a hangyák beviszik a bolyba, és ezzel táplálják utódaikat, amelyek elpusztulnak. A sütőpor nem csak riasztásra, irtásra is jó: kis porcukorral keverve biztosak lehetünk abban, hogy a rovarok behordják a fészekbe, így valószínűleg a királynő is elpusztul.

Amíg tehát lehet, nem használjunk rovarirtó szereket; ha mégis rákényszerülünk a kemikáliákra, akkor is tartsunk mértéket, a rovarirtókban ugyanis rengeteg az egészségre káros anyag.

Az inszekticidek (rovarirtók) a biocid, vagyis a bizonyos élőlénycsoportokat szelektíven károsító anyagok közé tartoznak. Ha az emlősök – köztük az emberek – nem is pusztulnak el miattuk, hosszabb távon károsítják az egészséget. A rovarirtók használata azért is kockázatos, mert a csomagoláson a forgalmazók-gyártók nem tüntetik fel az ajánlott mennyiséget, így az is előfordul, hogy valaki fél doboz irtósprayt permetez ki pár tucat hangyára. Rovarirtó beltéri használata esetén vigyázzunk arra is, hogy az anyag lassabban oszlik el, mint a szabad levegőn.

A reklámipar sok papírt fogyasztott az elmúlt évtizedek során világszerte. Az adó 1%-a reményében szervezetek sokasága kötött kompromisszumot: a környezetvédelmi szempontokat háttérbe szorítva kénytelen volt szórólapok millióit kinyomtatni a „jó ügy” érdekében, vagy a reklám hatásának csökkenésével kellett számolnia. Pedig nincs szükség felesleges papírfogyasztásra és nyomtatásra, sem a szórólapozás folyamatának jelentős – humán- vagy egyéb erőforrást igénylő – lépéseire:

A kampány lényege, hogy egyetlen szórólapot nyomtatunk. Ezt a szórólapot elvisszük egy forgalmas belvárosi csomópontba, legyen az metróaluljáró vagy egy pláza mozgólépcsője. Egy WWF-önkéntes átadja a lépcső egyik végénél a szórólapot egy járókelőnek, aki a lépcsőn éppen el tudja olvasni a rövid szöveget. A lépcső másik végén a másik önkéntes visszakéri a szórólapot, és odaadja egy másik járókelőnek, aki az ellenkező irányba tart - magyarázza a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Figeczky Gábor.

Az adó 1%-ából származó bevételt a hazai erdők és az erdei élővilág, elsősorban a hiúz védelmére fordítja a szervezet. „Az erdők védelmében valóban célunk volt a kampány optimalizálása. Reméljük, hogy ezzel az ötlettel sikerül áttörnünk a reklámzajt, anélkül, hogy a környezetünket különösebben terhelnénk” – bizakodik az igazgató. A kampány az Akció 360 reklámügynökség ötletéből és az Umbrella ügynökség munkájával készült.

Természeti veszélynek - többek között a jégtakarók olvadásának, környezeti katasztrófáknak és szélsőséges időjárási viszonyoknak - tartja a klímaváltozást a lakosság többsége. Közvetett, ám mindennapi életünket meghatározó társadalmi és gazdasági hatásaival szinte nem is számolnak az emberek. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. új kutatásából az is kiderül, a lakosság hajlandó áldozni energiatakarékossági beruházásokra, ha a megfelelő kereteket a döntéshozók biztosítják.

Az éghajlatváltozás hatásainak ismertségét is vizsgáló reprezentatív kutatást a felnőtt, többségében középkorú budapesti és Pest megyei lakosság körében végezték. A felmérés világosan rámutat arra, hogy a polgárok nagy része tart attól (42 százalék nagyon tart, további 40 százalék eléggé tart tőle), hogy a klímaváltozásnak már a közeljövőben lesz valamilyen negatív hatása. A megkérdezettek 47 százaléka gondolja úgy, hogy ezzel összefüggésben az energiahordozók ára jelentősen növekedni fog.

Az éghajlatváltozás lehetséges veszélyei kapcsán a legtöbben a természeti katasztrófák gyakoribbá válását, a szélsőséges időjárási viszonyokat és a jég-és hótakaró olvadását jelölték meg. Jóval kevesebben gondolják úgy, hogy a klímaváltozás olyan társadalmi, gazdasági veszélyeket is magában hordoz, mint a szegények és a gazdagok közti különbségek növekedése, háborús konfliktusok vagy akár egy új népvándorlási hullám elindulása. Éhínségtől, vízhiánytól, új betegségek megjelenésétől, illetve a gazdaság teljesítőképességének csökkenésétől is alacsony számban tartanak az emberek.

A kutatás arra is kitér, hogy a lakosság milyen környezettudatos lépéseket tesz saját életmódjának javítása érdekében. A megkérdezettek 39 százaléka anyagi megfontolásból választ energiatakarékos háztartási gépeket és 35 százalékuk áramtalanítja háztartási készülékeit. Budapesten és Pest megyében a válaszadók 65 százaléka cserélte le hagyományos izzóját egy energiatakarékos változatra, mely hűen tükrözi, hogy a kevesebb anyagi ráfordítást igénylő változtatások a népszerűek.

"A vizsgálat jól mutatja, hogy a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő (ugyanakkor hosszútávon nagyobb megtakarítással kecsegtető) változtatások tömegesebb megvalósulása esetén elvárás, hogy a finanszírozásban az érintettek támogatást is igényelhessenek" – mondta Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója.

A megkérdezettek arról is nyilatkozhattak, hogy mit várnak egy környezetvédő szervezettől. Legfontosabbnak a politikusokra gyakorolt hatást jelölték meg, vélhetően annak reményében is, hogy így akár magasabb energiatámogatást lehet elérni. Megfelelő állami támogatás esetén a lakosság 42 százaléka alapvetően, további 17 százalékuk feltételekkel hajlandó lenne energiatakarékos beruházásokra jelentős összeget fordítani, ebből 37 százalék akár havi 16 ezer Forintnál többet is áldozna ezért, hogy a beruházással csökkenjen energiafogyasztása és kiadása.

"A lakosság jogosan jelölte meg, hogy fontos a politikusokra gyakorolt hatás és az energiatakarékos beruházások megfelelő ösztönzése. Éppen ezért dolgoztuk ki az MTVSZ-ben a Klímatörvény a fenntartható társadalomért című javaslatunkat, mely javítaná a hazai életminőséget, mindenki számára hozzáférhetővé tenné az energiatakarékos beruházásokat és az éghajlatvédelmet is erősítené" – hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

A kutatás rövidített változata az MTVSZ oldalán érhető el.

Mire nem bukkan az ember, ha tengernyi fotóját válogatja! Az alábbi „gyöngyszem” tavaly tavasszal készült a Debreceni Nagyerdő szélén. Nem tudtuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk, amikor az alábbi kép fogadott minket:

A legfájdalmasabb a dologban az, hogy akik ide rakták ezt a pár zsák szemetet, biztos olvasni sem tudtak, vagy olyan sötétben dolgoztak, hogy nem tűnt fel nekik a "Természetvédelmi Terület" tábla. A hely ugyanis, amit sikerült tönkrevágniuk, kis hazánk első számú védett területe 1939-ből! A hely méltán lett az első több száz éves fáival és őslakóival: imádkozó sáska, nagy hőscincér, aranyos bábrabló, troxbogár, örvös légykapó, ökörszem, darázsölyv és még sorolhatnám hajnalig... Csak ezután következett az egyik első természetvédelmi állás (kócsagőr) betöltése és az első nemzeti parkunk megalapítása.

Ezúton is gratulálunk a közreműködőknek, a 2010-es Az év szemetelője díjat ők nyerték! Nyereményükért (2 saller és 100.000 forint pénzbüntetés) jelentkezzenek a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságán.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Könnyű madarakat védeni: etetni, itatni, odúkkal segíteni az idős fákkal is tarkított kertvárosi vagy falusi környezetben, ahol amúgy is nagy számban vannak jelen, de mit lehet tenni egy panel- vagy társasház, irodaépület emeletén?

További információk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

Közeledik a karácsony, és bizonyára még sokan nem tudják, mivel is kedveskedjenek családjuknak, ismerőseiknek. Lepje meg karácsonyra szeretteit, munkatársait öko-túra utalvánnyal! Amennyiben időben megrendeli, még december 24-e előtt megérkezhet a kért címre, hogy bekerülhessen a karácsonyfa alá. Az utalványok 2011-ben az MME szakemberei által vezetett különböző öko-túrákon válthatók be.

Az öko-túrákról és azok árairól bővebb tájékoztatást kaphat az alábbi oldalon.

Forrás: Magyar Madártani Egyesület.