Március 31-én újra megszervezi a Föld Óráját a WWF. Az átfogó civil kezdeményezéshez több mint 1,8 milliárdan csatlakoztak már, de nem csak a magánszemélyek feladata a bolygó védelme. A WWF célja az egy óra sötétségen túl az, hogy az akcióval felhívjuk a figyelmet a globális éghajlatváltozásra és a túlzott energiafelhasználásra. Nem az egy óra alatt elért fogyasztás-csökkentésről szól az akció, hanem az energiafogyasztás hosszú távú csökkentéséről és optimalizásálásáról.

 „Az emberektől azt kérjük, hogy a mindennapjaikban tegyenek vállalható lépéseket a környezetünk védelméért. Hasonló gondolatot szeretnénk elültetni a vállalatoknál is, hisz ma már egy hosszú távon gondolkodó, felelős gazdasági szereplőnek törekednie kell arra, hogy működését fenntarthatóbbá tegye” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Világszerte tettek már vállalást kis- és nagyvállalatok egyaránt. Az Angol Virgin Megastore például egy hónapig minden üzletében szelektíven gyűjti a hulladékot, ha 5000 ember egy hétig nem kér sehol műanyag zacskót.

Pozitív példát itthon is találni: a Tiszaújvárosi Vegyipari Társaság 2010 óta használ egy olyan energiatakarékos rendszert a kültéri világítás megoldására, amellyel eddig több mint 13 millió forintot és rengeteg energiát spórolt.  Az irányítástechnikai főmérnök elmondása szerint a Föld Órája akció adta az ötletet a rendszer kidolgozására.

A WWF szerint március 31-én este fél kilenckor, a Föld Órája kezdetekor elég lesz felnéznii a város fényeit uraló sokszáz világító hirdetésre, hogy lássuk, mely vállalatok tartják fontosnak, hogy kifejezzék elkötelezettségüket a környezet iránt.

A foldoraja.hu weboldalon a csatlakozó vállalatok megoszthatják, mivel készülnek az eseményre. Az Allianz Hungária Zrt. például azt vállalja, hogy ha 400 vállalat és intézmény regisztrál a weboldalon, akkor 2012 folyamán munkatársai megtisztítják a Tisza menti ártér egy részét a tájidegen növényzettől. Az idegen növényfa-és cserjefajok elterjedése komoly probléma az árvíz elleni védekezésben, mert gátolják a víz visszahúzódását a folyómederbe.

A Magyar Telekom Csoport azt vállalja, hogy 2015-ig 20%-kal csökkenti CO2-kibocsátását. A Coca-Cola Magyarország munkatársai annyiszor tíz kilométert tekernek kerékpárral, ahány magyarországi település társul a Föld Órájához. Egy héttel a rendezvény előtt csatlakozott az akcióhoz a Magyar Posta is.

(A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja)

Lápokat, lejtősztyeppréteket és homokbuckás tájakat nyilvánított védetté Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Összesen 1763 hektár hektárnyi különleges és veszélyeztetett természeti terület kapott új státuszt március 1-től. A Dunaszentgyörgyi-láperdő bokorfüzesei és puhafa ligetei miatt kapta a védettséget. Az Iváni-szikesek átminősítése a szolonyeces sziki rét, illetve a mocsári nőszőfű és a sziki kocsord védelmét szolgálja.

Védetté nyilvánította a vidékfejlesztési miniszter a Pirtói homokbuckást is. A terület a Duna-Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék képviselője. Szintén védelem alá kerültek a Zagyva-völgy megmaradt mocsárrétei a Maconkai-réten, oltalmat kapott az Ebergőci-láprét és a védett tavaszi héricsekben gazdag Várbalogi-héricses.

A víz megszerzése is létkérdés az energia utánpótlása mellett is az etetőre járó madaraknak a száraz hidegben, mert nincs sem hó, sem zúzmara. Ezért is fontos, hogy a mag, az alma és az állati zsiradék (cinkegolyó, vaj, faggyú) mellett napközben legalább néhány órán keresztül folyékony vizet is találjanak a madarak – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület.

A szervezet szerint nem az a cél, hogy egész nap víz legyen az itatókban: ha valaki reggel kézmeleg vízre cseréli az éjszaka képződött jeget, akkor legalább néhány órán keresztül folyékony halmazállapotú marad, tudnak belőle inni az etetőn táplálkozó madarak. Ahogy lassan csökken a víz hőmérséklete, a madarak át tudják törni a jéghártyát és a vékony jeget, ami jelentősen kitolja az ivásra rendelkezésre álló időt. 

Néhány trükk a téli itatás megkönnyítéséhez:

• Ha az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását.
• Kemény fagyok idején különösen előnyös a lágy műanyagból készült műanyag virágalátét itatótálca, mert ebből az edény eltörése nélkül eltávolítható a jég.
• A jég kiszedése úgy a legkönnyebb, ha a kézmeleg vízből a jégre és az edény hátuljára is csurgatunk egy keveset.
• Érdemes természetes fagyállóként kevés cukrot feloldani az itatóvízben (ezért nem fagy meg például a fagyban árusított narancs). A cukor plusz energia-utánpótlás a madaraknak.
• Etetni-itatni erkélyen, ablakpárkányon is lehet.
• Az etetőre kihelyezett alma élelem és vízutánpótlás is egyben. Kemény fagyok idején csurgassunk erre meleg vizet, hogy felpuhulva megkönnyítsük a madarak számára a csipegetést.

Az etetők közelébe telepített mesterséges odúk az énekesmadarak túlélését segítik. Ezek a fajok ugyanis a közhiedelemmel szemben nem csak a költési időszakban  használják a fák üregeit, épületek hasadékait. Télen az esti szürkület és a hajnali pirkadat között eltelő 13-14 órát az etetőre járó madarak mozdulatlanul pihenve töltik. Ezért nem mindegy, hogy az akár -20 fokos fagyokat a csupasz ágak között vagy egy üregben vészelhetik át, ami megőrzi a madarak testmelegét, különösen akkor, ha több madár bújik össze az odú alján. (További részletek a MME honlapján.)

Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.

A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek. Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik.

Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel.

A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).

Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott.

Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.

Bemutatták az első, Angliában készült bambuszbiciklit egy brit kerékpár-kiállításon. Az Oxford Brookes Egyetemen megtervezett bambuszbicikli természetes anyaga olyan erős, mint az acél, ugyanakkor olyan könnyű vele dolgozni, akár a szénszállal. Mint a tervezők elmondták: inkább e tulajdonságok miatt gondoltak a bambuszra, mintsem környezetvédelmi szempontokból. A kerékpárt a yorkshire-i Raw Bikes cég gyártja. A tervezett 1750 fontos (közel 600 ezer forintos) ár alapján viszont nem tömegterméknek szánják a kétkerekűt.

A mountain bike elkészítéséhez a megfelelő bambusz kiválasztása volt a legnehezebb feladat, mivel igazán jó minőségben viszonylag kevés bambuszféle áll rendelkezésre Angliában - mondta James Broughton, az egyik tervező, az egyetem technológiai kutatóközpontjának vezetője. Az anyag különleges edzésére is szükség volt, mivel a bambusz a nedvesség hatására lágyul, nyúlik, a szárazságtól viszont zsugorodik. Tulajdonságai egyébként is változóbbak, mint a rendszerint biciklik vázának használt acélé. A cég egyébként nyolcféle bicajt gyárt a növényből, többek között egy városi gépet három vagy nyolcsebességű agyváltós kivitelben, hidraulikus fékkel és bambusz sárvédőkkel. (A témáról lásd korábbi hírünket: Termesszen bambuszbiciklit!)

A prototípus elkészítésében a kutatóintézet diákjai is részt vettek. A gépet a másik tervező, Shpend Gerguri tesztelte a nyáron egy hegyikerékpár-versenyben. Beszámolója szerint a bambuszbicikli tökéletesen vizsgázott a 620 kilométeres alpesi túrán.

Minden év október első hétvégéjén rendezi meg az Európai Madármegfigyelő Napokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International. Az akció egyben verseny is az európai államok között. A játékban a helyszínek, a résztvevők, és a látott madarak száma alapján értékelik az országokat és határozzák meg a rangsort. Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt. A rendezvény amellett, hogy európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, ezreket csábít ki a szabadba évek óta. Az MME országszerte közel 60 helyszínen várja az érdeklődőket - a lista itt található. A budapesti rendezvényt október 1-én (szombaton) 9 és 14 óra között rendezi a MME a cinkotai Naplás-tó mellett. Az érdeklődők számára az egyesület távcsövet, teleszkópot, madárhatározót biztosít, tehát csak az időjárásnak és egyéni szükségleteinek megfelelő ruházatot, ivóvizet, élelmet kell magukkal vinniük.

A vörösbegyet gyakran befogják az Európai Madármegfigyelő Napok
bemutató gyűrűzésein (Fotó: Bajor Zoltán)

Meg akarod érteni, mit takar a misztikusnak tűnő fenntarthatóság szó? Érdekel, mit mond a témáról egy ökológus, egy aktivista, egy pénzügyi szakember és egy médiaszereplő? Ha igen, szeptember 24-én ott a helyed a budapesti Millenáris Parkban, az ingyenes, 4. Fenntarthatósági Napon. Az esemény moderátora Novák Péter.

A különleges fesztiválkonferencia jóval több, mint egy zöld fesztivál: a beszélgetések a fenntarthatóság három pillérére – társadalom, gazdaság, környezet – épülnek, ahol Novák Péter moderátor mellett többek közt Azurák Csaba, dr. Juhász Árpád, Váczi Gergő és Winkler Nóra is kifejti véleményét egy-egy téma kapcsán. A komoly témák szórakoztató megértéséről a Momentán Társulat gondoskodik: az improvizáció mesterei a hallottak alapján rövid színpadi szituációkat adnak elő. Ők egyébként ráhangolódásképpen egy interaktív online színházi előadást tartanak szeptember 21-én este, a hello holnap! Facebook oldalán fenntarthatósági témában. A nézők egyben a szituáció alakítói is lehetnek: az oldalon futó chat-en bárki küldhet linkeket, képeket, szavakat, amelyeket a színészek beleépítenek játékukba.

A beszélgetések közti szünetben a belépésnél kapott matricákkal lájkolhatják a résztvevők az általuk legjobbnak ítélt pályaműveket és kiállítókat; a lájkok alapján a szervezők közönségdíjat osztanak ki. A műsorok közti szünetben arra is fény derül, hogyan készül sörösdobozból fényképezőgép, de akár egy flashmob résztvevőivé is válhatnak a látogatók.

A fesztivál keretein belül, a beszélgetések során egy asztalnál kap helyet egy aktivista és pénzügyi, gazdasági szakemberek: ők a szegénységről beszélgetnek; a víz témáját geológus, akadémikus, civil szereplő közösen boncolgatja a Jövő Nemzedékek Országgyűlési biztosával; a felelős kommunikáció kérdéskörét pedig a médiaszereplőkön túl egy újságíró, egy fogyasztóvédő és egy pszichológus járja körül. 2011 az Európai Önkéntesség Éve, így az önkéntesség témájában is elmélyülhetnek a jelenlévők a legek díjátadó (legjobb kiállítók, legjobb sörösdobozból készült képek) előtt. Este két pályázat – a hello holnap! Sajtódíj és az FN4 kreatív pályázat – díjait is átadják, közben és utána pedig az Anselmo Crew és a Brains zenekarok gondoskodnak a hangulatról hajnalig az afterpartyn.

Sokszínű fenntarthatósági programjai összefogására 2010 végén a Magyar Telekom elindította a hello holnap! kezdeményezést, amely a vállalat munkatársai mellett önkénteseket, beszállítókat is elér. A kezdeményezés keretei között hirdette meg a Telekom a hello holnap! Sajtódíjat, és rendezi meg a Fenntarthatósági Napot is. A negyedszerre megrendezett fesztiválkonferenciához együttműködő partnerként csatlakozott a Kultúrpart és a Millenáris is.

A Bayer-UNEP Klímavédelmi Fotópályázatra érkezett válogatott alkotásokat bemutató kiállítás látható péntektől a Magyar Újságírók Szövetségének Székházában Budapesten. A július 28-ig látogatható tárlat képein az érdeklődők a többi között a vadvédelmi kerítésen átszökellő gímszarvast, az éjszaka sötétjében bóklászó rókát és bálakötöző fonalat vonszoló szarvasbikát láthatnak. A fotók megörökítették a vörösiszap katasztrófa nyomait a fákon, dróton elpusztult seregélyt, az iszap rajzolatát az árvíz után és ágon kuksoló mókust is.

A Bayer és az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg közös fotópályázatát, melynek központi témaköre a klímaváltozás. A kiírásra  - melynek célja a témával kapcsolatban való ismeretterjesztés és figyelemfelkeltés volt - idén háromdimenziós és mobiltelefonos képeket is küldhettek a vállalkozó szelleműek. Az Élet az erdőben című pályázatra csaknem 1900 fotó érkezett.

A képeket Juhász Árpád geológus, Máté Bence fotográfus, Radisics Milán, a "naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Zsila Sándor fotográfus és Kudász Gábor Arion fotográfus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója zsűrizte. Számos alkotást részesítettek elismerésben.

Díjat hozott létre a magyar sajtó munkatársai részére a Magyar Telekom. A Hello holnap! Sajtódíj célja a fenntarthatósági témákra nyitott és azokat rendszeresen feldolgozó újságírók, riporterek motiválása. Az újságírók a fenntartható fogyasztás, esélyegyenlőség, szegénység, környezetvédelem, önkéntesség és klímaváltozás témáiban küldhetnek pályaműveket.

A nyertes pályázatot tíztagú zsűri – a Magyar Telekom (MT) és a Fenntarthatósági Médiaklub képviselői – választja ki. Készítője veheti át a nettó egymillió forintos díjat és az elismerő oklevelet a 4. Fenntarthatósági Napon, szeptember 24-én a budapesti Millenáris parkban. A pályázatra 2010. szeptember 1.  és 2011. augusztus 1. között a nyomtatott és az online sajtóban, valamint blogfelületen megjelent cikkel, vagy televízióban, rádióban elhangzott adással lehet jelentkezni.

Középen Novák Péter színész, énekes, szövegíró, a hello holnap! arca

A díj létrehozását elsősorban az indokolta, hogy sokak fejében élnek kérdések a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő, milyen lépésekre van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. Sok múlik a médián, az újságírók felelősségvállalásán - közölte a kezdeményezésről a MT. A pályázati kiírás és további információ a díjjal kapcsolatban a helloholnap.hu www.helloholnap.hu weboldalon olvasható.

"A magyar lakosság alig 5 százaléka hallott a fenntartható fejlődés fogalmáról egy országos felmérés szerint. Ha ez az arány megnő a hello holnap! kezdeményezés révén, akkor már eredményes a munkánk" - mondta a díj létrehozását bejelentő sajtótájékoztatón Liptai Gabriella, a MT leköszönő marketingkommunikációs ágazatvezetője. A vállalat 2010 végén indította el ezt a kezdeményezést, amely a cég társadalmi felelősségvállalási, gyakornoki és esélyegyenlőségi programját, adományozási tevékenységét, továbbá különböző innovációit fogja át. A fenntarthatósági program része az is, hogy 2015-re 20 százalékkal tervezi mérsékelni szén-dioxid-kibocsátását a cégcsoport 2004-hez viszonyítva - mondta el Szomolányi Katalin, a MT fenntarthatósági osztályvezetője.

E program része a Fenntarthatósági Médiaklub is, melynek tagja a kezdeményező vállalaton kívül az Axel Springer, a CEMP csoport (Index, Portfolio, InfoRádió), a Class FM, az Est Media, a Metropol, az [origo], az RTL Klub, a Sanoma és a TV2. A klubtag médiacégek vállalták, hogy minél szélesebb körben beszámolnak felületeiken a fenntarthatóságról egyszerű, közérthető formában, konkrét, gyakorlati példákon keresztül.

A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagvállalata.