Az elmúlt években-évtizedekben számos olyan technológia újdonság született és vált mindennapjaink részévé, amelyről megoszlanak a vélemények. Ilyen például az, hogy sokan úgy érzik, valós egészségügyi problémákat okoznak nekik a vezeték nélküli mobileszközök alacsony frekvenciás rádióhullámai.

A témával kapcsolatban több kutatás is folyik, mi is írtunk már róla, a szakemberek sem tudják egyértelműen cáfolni vagy igazolni az EHS (elektromágneses hiperszenzibilitás, azaz túlérzékenység) jelenséget, hiszen vélt probléma is okozhat pszichoszomatikus módon valós testi panaszokat.

Itt van egy újabb, közvitára érdemes téma, a gipszkarton. Ez a gyors és olcsó falburkolási mód ma már sokkal elterjedtebb, mint a régi időkben alkalmazott vakolás. Igen ám, de gyártástechnológiája szerint a gipszkarton keményítőt tartalmaz, márpedig a búzakeményítő a gluténérzékenyeknél komoly egészségügyi panaszokat okoz.

FORRÁS

A gluténérzékenyeknek (cöliákiásoknak) a búzában, rozsban, árpában, zabban található glutén nevű fehérje hasmenést, hányást, hasfájást, puffadást okozhat, a bélnyálkahártya sorvadása miatt a tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni. Emellett jelentkezhetnek szimmetrikusan eloszló viszkető kiütések a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis), foltos kopaszság (alopecia areata), pikkelysömör (psoriasis), májenzimszint-emelkedés, menstruációs zavarok. Sok esetben a  cöliákia megléte tesztekkel nem igazolható, ám az illető mégis ilyen panaszokról számol be gluténfogyasztást követően. 

Na de a gipszkartont nem esszük meg, akkor mégis hogyan okozhatna ilyen problémákat? A kérdés megválaszolásában segít Dr. Kovács Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének tudományos főmunkatársa:

"A gipszkartonok valóban tartalamaznak különféle adalékanyagokat (így keményítőt is), ezek mennyisége a gipsz alapanyag mennyiségére vonatkoztatva, a gipsz fajtától és a lapgyártási technológiától függően 0,05-2,0% (Takáts, P., Gipszkötésű kompozitok és tulajdonságaik. Faipar (2003) 51(4), 3-7). Lehetséges, hogy az adott gyártók a leggyakrabban hozzáférhető búzakeményítőt használják, de ezt nem szokták részletezni. (Használhatnának kukorica- vagy burgonyakeményítőt is, azok nem okoznak cöliákiás panaszokat -- A szerk.) 

A gluténérzékenység az ELFOGYASZTOTT sikér (glutén) esetében jelent problémát, márpedig az nagyon valószínűtlen forgatókönyv, hogy valaki búzakeményítőt tartalmazó gipszkartonnal így érintkezik. Egy esetet tudok elképzelni, amikor ez nagyon kis valószínűséggel felléphet: azon építőmukások esetében, akik gipszkarton-rendszereket szerelnek össze, a munkavégzés után nem mosnak kezet vagy huzamosabb ideig belélegzik a gipszkarton porát. Beszerelt gipszkartonlapok esetében ez kizárt, annál is inkább, mert ezeket beépítés után festik.

Összességében, inkább rémhírnek tűnik ez (a fent említett eshetőség kivételével). Bármennyire is abszurdnak tűnik, az emberek szeretnek félni, a félelem az emberi szükségletek közé tartozik, a biztonságérzet keresése közben ez teljesen természetes jelenség."

Eddig a válasz. Mivel a kockázat nem kizárt, aki tehát gluténérzékeny, legyen óvatos a gipszkarton porával szemben, és megfontolandó, hogy egy esetleges lakásfelújítás során neki inkább érdemes a hagyományos vakolást választania, rendelnie a falfelületek simítására. 

Festékekből pedig szintén érdemes a természetes alapúakat használnia az illékony vegyi anyagok mérséklésére.

A hétköznapi kemofóbia iránt érdeklődőknek ajánlott olvasmány Kovács Lajos, Csupor Dezső, Lente Gábor, Gunda Tamás 100 kémiai mítosz című könyve, amely a címére kattintva elérhető.

Kezdjük a legfontosabbal: nem kell aggódni amiatt, hogy egy papírszék összerogy alattunk, mert akár 150-200 kilogramm is lehet a teherbírása. De van olyan összehajtható kartonpuff, a magyar ChairFlip, amely 300 kilót is elbír. 

Amióta 1856-ban Amerikában szabadalmaztatták a kartonpapírt, azóta születtek különféle ötletek arra, hogy a csomagoláson túl mire lehetne még használni a különleges alapanyagot. Bútorként a kanadai Frank Gehry építész-formatervező kezdte alkalmazni, 1972-es Easy Edges sorozatában szerepelt a Wiggle Side Chair elnevezésű szék, amely szinte minden modern művészeti múzeumban helyet kapott. A hatvan réteg kartonpapírból, rejtett csavarozással összeállított széket a Vitra cég máig gyártja és forgalmazza, igaz, csillagászati áron, 1140 dollárért:

Az elmúlt évtizedekben a kartonpapír bútor nemcsak a múzeumokban, hanem a hétköznapokban is teret nyert, ahogy fontosabbá vált a fenntarthatóság és újrahasznosítás. A kartonpapír bútor főleg két területen terjed: a gyerekszobában és az irodában.

Ami az előbbit illeti, itt a kis tömeg jelent előnyt, valamint az eldobhatóság (mármint a szelektív gyűjtőbe), hiszen ha úgyis pár hónap alatt kinövi a gyerek, ésszerűtlen túl drága bútorokba beruházni. Az ausztrál Belkiz cég összehajtható etetőszéket gyárt, amely 20 kilogrammot bír ki. A biztonsági övvel is ellátott szék gyorsan összehajtható, tehát utazás vagy nyaralás során is remekül használható, csupán a kiömlő folyadékokkal kell vigyázni. Ha pedig kinövi a gyerek, mehet a hulladékba. A cég európai üzleti kapcsolatokat is keres a terjeszkedéshez. 

A svájci Nicola Enrico Stäubli építész ingyenesen letölthető bútortervrajzokat kínál Foldschool nevű oldalán. A zsámolyt, kisszéket és hintaszéket odahaza bárki kiszabhatja kartonpapírból, és az útmutató alapján összehajtogathatja. A papírbútor filctollal vagy krétával dekorálható is, utóbbi esetben érdemes a rajzot hajlakkal fixálni (többször fújjunk finom réteget, hogy ne áztassuk el a papírt). Egy hűtőszekrény csomagolásából legalább kettő-három kijön, gyerekzsúrba ideális! 

Az amerikai SmartDeco háromrészes bútorszettje íróasztalból és két polcos elemből áll, és összesen csupán 180 dollárba (körülbelül 40 ezer forint) kerül. Az újrahasznosított kartonpapír berendezés egy tiniszobába vagy kollégiumi szobába is illik, ráadásul az sem tragédia, ha valami baleset éri, könnyen és olcsón kicserélhető. 

A holland Nuy van Noort stúdió már 2009-ben elnyerte a neves Thonet Mart Stam díjat VouwWow fantázianevű összehajtható székével, amely minden szempontból megfelel a fenntarthatósági, funkcionalitási és kényelmi szempontoknak. Ideális irodákba és várókba vendégszéknek, az ára 125 euró (38 ezer forint). 

A tajvani FlexibleLove harmonikaszerűen nyitható-csukható ülőbútor, 8 vagy 16 személyes változatban lehet megrendelni. Előbbi tömege 13 kilogramm és 983 kilogramm tömeget is elbír, utóbbi értékei 25kg/1920kg.

Ideális várótermekbe, kollégiumokba, vagy garzonlakásokba, ahol olyan ülőgarnitúrára volna szükség, amelynek méretét a vendégek számától függően szabadon növelhetjük vagy csökkenthetjük.  

A harmonikaelvet követi a kanadai Molo Design stúdió, amely térelválasztótól a lámpaernyőn keresztül a fotelig mindenféle formát képes kialakítani az alapanyagból (a honlapjukon jópofa videókon mutatják be a tárgyaik variálhtóságát).

A 170 eurótól (53 ezer forint) kezdődő papírbútor barna és fehér színben is kapható, ötletesen variálható, minden térben kihasználhatjuk vele a rendelkezésre álló helyet. 

Irodai felhasználásra főleg lapra szerelve, utólagos hajtogatással kapható a kartonpapír bútor. A natúr hullámkarton alapanyag miatt utólag lehet festeni, mintázni az összeállított berendezési tárgyat. A bútorok polconként 15 kilogrammig terhelhetők, és variálni lehet őket. A polcmagasság úgy lett kialakítva, hogy ráférjen a négyfiókos irattartó, valamint a szokványos méretű irattartó papucsok. 

A síklapokból hajtogatott, funkcionális papírbútorok mellett Terbe János formatervező egyedi, kézzel hajtogatott lakberendezési tárgyakat is tervez. Törökbálinti Karton Design cége lakás-, iroda- és üzletberendezésre, kiállítási standokhoz ajánlja a kartonpapír bútorokat, amelyekről úgy véli, „új életstílust közvetítenek, és észrevétlenül is is környezettudatos gondolkodásra inspirálják használójukat”. 

A könnyű és olcsó, de megfelelően használva ellenálló és tartós karton építészeti célokra is alkalmas lehet. A japán Ban Shigeru a kartonpapír épületek tervezésésének úttörője. Legutóbb a földrengés sújtotta új-zélandi Christchurch városába tervezett kartonpapír katedrálist a megrongálódott és bontásra ítélt régi épület pótlására. Az épület szavatossági ideje 50 év:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Olló, sniccer, vonalzó és speciális pizzadoboz. Ennyi szükséges a Kaja.hu szerint ahhoz, hogy tárolódoboz- éspolc, kisszék, kisasztal, képkeret vagy irattartó készüljön a használt pizzásdobozokból. Speciális sütőpapírral bélelve a doboz belülről is tiszta marad, és nem veszi át az ennivaló szagát.

A Budapesten fejlesztett megoldás, a Ne dobd el! doboz (NDE) a Cybergastro csapatának ötlete, és egyelőre saját termékeiket csomagolják így. Ha a pizzafogyasztók 15 százaléka újrahasznosítaná a kartoncsomagolást, körülbelül másfél millió doboz nem kerülne a szemétbe. A hajtogatási-szerelési útmutatót itt lehet letölteni.

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet készítette felméréséből.

Habár többen gyűjtik külön a dobozokat a korábbi évekhez viszonyítva, ritkán teszik. Így a Magyarországon újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. A magyar háztartások hetente átlagosan 2-3 darab, azaz évente kb. 125 darab italosdobozt használnak el. Ebből mintegy 26-ot gyűjtenek vissza és hasznosítanak újra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40 darab, de egyes tagállamokban eléri a 60-65 darabot is.

Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus anyagösszetétele miatt nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A felmérés eredményei szerint a lakosság 89%-a tartja (helyesen) szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat.

De hová kell dobni?

Az italos kartonokat Budapesten a papír, vidéki településeken a műanyag szelektív gyűjtőedényekben kell dobni. E csomagolóanyag gyűjtése azért fontos, hiszen az italos kartondobozok 75%-a papír, amely akár öt-hatszor is újrahasznosítható. Az újrahasznosítás során például hullámkarton doboz, papírszalvéta, toalettpapír, törlőkendő, tojástartó doboz vagy iskolai füzetek is készülhetnek a dobozokból.

Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben

A megkérdezettek saját bevallása szerint a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.

Harmincnégy tonnára, vagyis négy városi autóbusz tömegére rúg az a mennyiség, amit italos kartondobozból gyűjtöttek össze azok az óvodások és iskolások, akik részt vesznek a csomagolóanyagot gyártók szervezete, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) gyűjtésében. Az akciót 2011 szeptemberében indította a szervezet. A program a felénél tart, viszont az eddig gyűjtött mennyiség több mint az a 26 tonna, amit korábban egy egész év alatt gyűjtöttek.

Egy iskolában már több mint egy tonna italos kartont gyűjtöttek, amiért 100 ezer forintos különdíj jár. Az IKSZ programja keretén belül tizenkét város és hat budapesti kerület összesen 277 intézményében mintegy 58 ezer iskolás és óvodás gyermek gyűjti a tejes és gyümölcsleves dobozokat - közölte a szervezet.

Az italos kartondobozok minimum háromnegyed részben jó minőségű papírból készülnek. Egy fából átlagosan 5300 darab italos kartondoboz készülhet. Ez azt jelenti, hogy az eddig gyűjtött körülbelül egymillió darab italos kartondoboz szelektálásával mintegy 190 darab fát mentettek meg a kivágástól. Az IKSZ megalakulásának kezdete, 2004 óta 19 százalékra nőtt Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos (tejes és gyümölcsleves) kartondobozok aránya.

Az ilyen csomagolás hátránya környezetvédelmi szempontból az, hogy rétegei csak igen drága módszerekkel választhatók szét. A rostos ivólevek doboza például hat rétegből áll: préselt polietilén, nyomdafestékes papír, polietilén, alufólia, két réteg további polietilén fólia. Az ilyen csomagolás fajlagosan még akkor is sokkal többe kerül, ha a visszaváltható üvegek árába beszámítjuk a szállítás, a mosás és a töltés költségeit.

Ha ráadásul a karton a szemétbe kerül a szelektív gyűjtés helyett, aránytalanul nagy helyet foglal el a kukában, majd a szemétlerakóban - áll a Zöldköznapi kalauzban, a Föld Napja Alapítvány szerkesztésében megjelent kötetben. A hulladéküggyel foglalkozó szervezet, a Humusz Szövetség ajánlása szerint az a legjobb hulladékhasznosítás, ha valaki eleve igyekszik a minimumra csökkenteni az általa termelt csomagolási hulladék mennyiségét.

A megszokott, fából készült raklapok helyett egyszerhasználatos, papírból készült hordozókra pakolja ezután a termékeit. A hullámkartonból hajtogatott raklap teherbírása 750 kiló, ugyanannyi, mint a fáé. A lakberendezési áruház a papíralapú raklapokkal arra számít, hogy a szállítási költségek 140 millió euróval, vagyis 10 százalékkal csökkennek, mert a kartonraklap súlya a hagyományosénak mindössze egytizede. A nagyvállalat 10 millió raklapot használ évente – tudósít a Bloomberg üzleti hírügynökség.

"Azt még nem tudjuk, hogy valóban a papír lesz a legjobb megoldás, de az biztos, hogy jobb, mint a fa" – nyilatkozta a hírügynökségnek Jeanette Skjelmose, az Ikea beszállítói hálózatának fenntarthatósággal foglalkozó menedzsere. A kartont a cég ezerkétszáz beszállítója helyben elérhető forrásokból szerzi be, majd felhasználás után az Ikea bedarálja és újrahasznosítja, így a raklapokat nem kell visszaszállítani a beszállítókhoz.

A fából készült raklapokat a csúszótalpakból fejlesztették ki az 1920-as években, a villás rakodógép feltalálása után. A raklapok méretét a konténerszállítás világméretű elterjedésének idején, az 1950-es években standardizálták. Jelenleg félmilliárd raklap készül évente és csak Észak-Amerikában kétmilliárd darab van belőle forgalomban. A Bloomberg által megszólaltatott amerikai szállítócégek szerint a papírraklap nem bír el ugyanannyit, mint a fa, és kevésbé áll ellent az időjárás viszontagságainak, így kevésbé óvják meg a rakományt a sérüléstől. Skjelmose egy 1,2 méter magas porcelánszállítmányra mutatva azt mondta a Bloomberg tudósítójának, hogy a megfelelően pakolt papírraklap ugyanúgy teljesít, mint a fa.

Az a fő kérdés az Ikea döntésével kapcsolatban, hogy az alacsonyabb súlyú szállítmányok miatti megtakarítás nagyobb lesz-e, mint amennyi haszon korábban a faraklapok egyszerű újrahasznosításából származott. "Kétségtelenül jól néz ki, hogy az Ikea kartonlapon szállít, de szeretném látni, hogy egy év múlva mit szólnak a döntéshez" – kommentálta a hírügynökségnek a lépést Jeff McBee, az amerikai Industrial Reporting Inc. elemző cég raklapokkal foglalkozó szakértője.

Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.

Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.

Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét (MTI Fotó: Mészáros János)

Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.

Reménysugár a lesújtott nyaralóknak: egy olasz cég felvásárol a Franciaország bretagne-i partjainál kellemetlenségeket okozó algatakaróból, hogy papírt gyártson belőle. A Favini nevű vállalat 1992 óta készít ilyen típusú papírt, amely az Alga Carta nevet viseli. Akkoriban Velence városa keresett megoldást arra, hogy megszabaduljon a lagúnákat belepő algáktól. Az olasz cég ennek hallatán fejlesztett ki egy új eljárást, amivel a papírgyártásban alapanyagként fa helyett algát lehet használni - tudósít a francia AFP hírügynökség alapján az MTI.

Az Alga Carta 30-80 százalékban tartalmaz algát. Mivel Velencében már alig van belőle, a gyártó Ázsiából és kis részben Bretagne-ból importálja a növényt. 2009-ban és 2010-ben összesen 130 tonnát vásárolt a francia partoknál éktelenkedő algatakaróból. A 90 grammos papírt többek között borítékok, címkék gyártására ajánlja a cég, de gyártanak 350 grammos kartont is az algából. (A grammsúly azt fejezi ki, hogy az adott papírfajtából egy négyzetméternek hány grammot nyom - az alacsony értékek vékony papírt jelölnek.)

Idén nyáron különösen sok az alga a festői franciaországi tengerszakaszon, több strandot teljesen le kellett zárni, mert a növény veszélyes gázokat bocsát ki. Természetvédők szerint az algatakaró a földművelésnél használt és nagy mennyiségben a tengerbe kerülő műtrágya miatt keletkezett. A gazdák azonban visszautasítják a vádakat. A hatóságoknak évente több tízezer köbméter rothadó algát kell eltüntetniük a fürdőzőhelyekről, de így is egyre több strandot zárnak le legalább részlegesen.

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.