Újévi fogadalomra (szinte) mindenkinek szüksége van, de nagyon nem mindegy, hogy mit és hogyan fogadunk meg. Lássuk, mi lenne a szerencsés megoldás!

KÉP: Pexels

Ha már piál a Föld szilveszterkor, tegye zölden! Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy mennyi az ételeink környezeti lábnyoma, azaz milyen terhet ró a természetre az előállításuk: a növényvédőszerek, gyomirtók, erdőirtások, monokultúrás ültetvények mind-mind szennyezik és pusztítják az élővilágot. Na de mi a helyzet az olyan italokkal, amelyek más kategóriába esnek, mint a nagyi által főzött biomálnaszörp? 

KÉP: Pexels

1900 és 2000 között 75 százalékkal csökkent a világ biodiverzitása, azaz az élővilág sokszínűsége, fajgazdagsága - részben az alkohol előállításához szükséges növények monokultúrás (egyetlen fajból álló) ültetvényei miatt. Az alkoholos italokhoz az alkoholon kívül persze rengeteg más összetevő is szükséges, plusz a csomagolás és a szállítás is környezetszennyező lehet. 

Egy korsónyi ale sör megfőzése 300 gramm szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, egyetlen liter sör előállításához 155 liter vízre van szükség, az ENSZ szerint egy évtizeden belül nem lesz elegendő ivóvíz a mezőgazdasági termeléshez. Négy szempontot kell figyelembe venni az italgyártáshoz: a szén-dioxid-kibocsátást, a biodiverzitásra gyakorolt hatását, a víz-, illetve a műtrágya- és gyomirtóigényét. Ebből a szempontból az alkoholhoz szükséges alapanyagok közül, mint a cukornád, gabona, burgonya, szőlő stb., az alma lesz a nyerő, mert azt organikus művelésben is lehet termelni.

Jó példák is vannak a fenntartható italgyártásra: az 1990-es mennyiségekhez képest ma már a 33 cl fém italosdoboz 55 százalékkal kevesebb anyagból készül, míg a borosüvegekhez 60 százalékkal kevesebb anyag is elég. Egyre több cég áll át megújuló energiára, illetve az üzemeit LED-világítással és hőszigeteléssel korszerűsíti. 

Ezeken túl is érdekesen alakul a szeszfőzés: világszerte már 50-nél több cég főz sört kenyérből (erről mi is írtunk, a receptért kattints ide) az angliai Toast Ale mintáját követve. Az amerikai Misadventure & Co a vodkáját lejárt szavatosságú péksüteményekből készíti, a William Grant & Sons' Discarded vermutot alkotott a kávébab héjából: a cascara eddig a hulladékba került. A brit Black Cow vodka alapanyaga a sajtkészítésnél megmaradt író, a The Garden Cider Company a kiskertekből gyűjti be a hullott almát a ciderjéhez. Az ausztrál Rootstock fesztiválon a megmaradt italokat (bor, söt, whiskey) összeöntötték, és grappát főztek belőle, amelynek neve Kissing a Stranger (Megcsókolni egy idegent) lett. A dán Carlsberg üvegmosója újrahasznosítja a vizet (és pasztörizálással csírátlanítja), amelynek köszönhetően 45 ezer hektoliter vizet tudtak megtakarítani, ez megtöltene 18 olimpiai méretű úszómedencét. A skót Glengoyne a szeszfőzdéből kieresztett víz tisztításához 12 természetes lápot alakított ki, amelyeket 14 ezer fajta növénnyel ültettek be, ezek biztosítják a víz szűrését. A láp emellett új életteret jelent egy sor helyi állatfajnak is.

KÉP: Pexels

TIPPEK A ZÖLD ALKOHOLFOGYASZTÁSHOZ:
1. Igyál olyan italt, ami almából készült, mert annak a legkisebb a környezeti lábnyoma: ilyen például a cider.
2. Fogyassz az évszaknak megfelelő alapanyagokat, tehát télen ne akarj epret enni a pezsgőhöz, akármennyire is posh és fancy.
3. Válaszd a helyi márkákat, mert az országhatáron belül előállított italok szállításból adódó környezetszennyezése töredéke mondjuk egy kubai ruméhoz képest.
4. Vegyél üveg helyett dobozos italt, mert az alumíniumdoboz sokszor újrahasznosítható, míg az üveg előállítása és újrahasznosítása sokkal  energiaigényesebb.
5. Kutasd fel a spájzot, mert lehet, hogy találsz a hátsó sarokban valami ezeréves különlegességet, amit szilveszterkor végre megmenthetsz a megromlástól (és "anyagában hasznosíthatod")...

Egészségedre és boldog új évet!

365Zö

Húszezer négyzetméteren szabadföldben ültetett póréhagymát teszteltek éjszakai LED-megvilágítással, és kiderült, a fény hatására a zöldség gyorsabban nőtt, ellenállóképessége fokozódott, tehát a szokásosnál 50 százalékkal kevesebb növényvédőszer elég volt a műveléshez. Így tehát megvalósulhat a fenntartható növénytermesztés minimális ráfordítással.

GIF: Studio Roosegaarde

Vörös fény hatására a növények jobban nőnek, a kék fénytől dúsabban virágoznak, a megfelelő UV-fény pedig a védekezőképességüket javítja. Színes LED-eket eddig csak beltéri növénytermesztéshez, szobanövényekhez vagy hobbikertészek különlegességeihez használták. Daan Roosegaarde holland művész azonban most szabadföldi termesztésben is kipróbálta ezeket egy mintaprojekt keretében.

Ilyen a póréhagyma-ültetvény nappal...

A Grow egyszerre művészeti installáció és tudományos kísérlet, amelyet Roosegaarde a Rabobankkal és a Wageningen Egyetemmel karöltve hozott létre. A napelemes LED-fényforrások lényegében meghosszabbítják a napsütéses órák számát, éjszaka egy bizonyos ideig vörös, kék és UV-fénnyel világítják meg a póréhagyma-ültetvényt. A fényforrások úgy vannak beállítva, hogy vízszintesen világítsanak, tehát ne okozzanak fényszennyezést, ami megzavarná a környékbeli állatok életét. 

... és naplemente után még néhány óráig. KÉPEK: Studio Roosegaarde

A mezőgazdaság egyike a leginkább környezetszennyező ágazatoknak, miközben óriási a jelentősége az emberiség szempontjából. A Grow projekttel Roosegaarde azt szeretné megmutatni, hogy mekkora jelentőségük van az innovatív módszereknek, és milyen fontos a fogyasztók aktív részvétele a folyamatokban. "Pusztán a statisztikáktól nem lesznek zöldebbek az emberek. Rettenetes krízishelyzetben vagyunk, új ötletekbe kell invesztálnunk. Vagy alakítói leszünk a jövőnek, vagy áldozatokká válunk", tette hozzá.

A Grow-projektet 40 országban fogják bemutatni az év folyamán, mindenhol valamilyen őshonos növényt választanak hozzá. Érdemes megnézni a Daan Roosegaarde korábbi projektjeit is a honlapján, itt a blogban szemléztük már az áram nélküli hídvilágítást és a szmogevő toronyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Európában az antibiotikummentes takarmányok jelentős részében is kimutatható antibiotikum: a minták 44 százalékában a 0,125mg/kg határérték feletti értéket mértek, a tápok 15 százalékában pedig 1 mg/kg antibiotikumszennyezést, állapította meg az élelmiszerbiztonsági, környezeti és foglalkozásegészségügyi francia nemzeti hatóság (ANSES). Kutatásuk eredményét az Amerikai Kémiai Társaság (Americal Chemical Society, ACS) mezőgazdasági- és élelmiszerkémiai folyóiratában (Journal of Agricultural and Food Chemistry) publikálták.

Unsplash

Az antibiotikumszennyeződés történhet a gyártás során, amikor az antibiotikumos és mentes takarmányok valamilyen okból összekeverednek a gyártósoron, de bekövetkezhet ez a szállítás, tárolás és felhasználás során is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint egyes országokban az antibiotikumok akár 80 százalékát is az állattenyésztési szektor használja fel, elsősorban az egészséges állatok növekedésének serkentésére. Ám a helytelen antibiotikum-használat fokozhatja az antibiotikum-rezisztencia kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a fertőző baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekre.

Antibiotikumok nélkül, biomódszerekkel is lehet állatokat nevelni, de sokkal költségesebb, időigényesebb, olykor kockázatosabb is. A friss tanulmány viszont azt sejteti, hogy sok esetben illúzió lehet az antibiotikum-mentesség, mert a tápok szennyeződhetnek. A francia kutatók 192 tápmintát elemeztek, amelyek antibiotikummentesnek tartott nyúl-, sertés- és baromfifarmokról származtak. A mintákban 11 antibiotikum nyomát kutatták, mint például a széles spektrumú baktériumölő hatású amoxicillin vagy a húgyúti fertőzések kezelésére szolgáló trimethoprim. 

Mint a tanulmányból származó ábra is mutatja, az antibiotikummentesnek tartott nyúltáp-minták 60 százaléka tartalmazott a határértéknél több antibiotikumot, a sertéstáp-minták közel 20 százaléka, a baromfitáp-minták nagyjából 15 százaléka.

Jóllehet a gyógyszerek csak alacsony mértékben voltak kimutathatók, az mégsem nulla. Fennáll a kockázata, hogy az úgynevezett szubterápiás antibiotikum használat, vagyis amikor a gyógyításhoz szükséges mennyiségnél kevesebb gyógyszert használnak (például megelőzési céllal) esetleg szintén okozhat antibiotikum-rezisztenciát egyes baktériumoknál, és azok továbbjutnak a természetbe, illetve az emberbe, írja a tanulmányt szemléző Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács (American Council on Science and Health), amely körültekintőbb alkalmazást ajánl az állattenyésztőknek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

"Ha Amszterdamban újépítésű lakást akarsz venni, akkor ott is kell laknod", ez az üzenete annak a törvénytervezetnek, amellyel szeretnék kizárni a lakásbizniszből azokat, akik csupán kiadási célra vásárolják meg az új lakásokat. Ezzel is mérsékelni szeretnék a holland fővárosban is egyre magasabb albérletárakat. 

Chait Goli / Pexels

A törvénytervezet a szakértők szerint simán át fog menni, de számos részlete még nem végleges: például hogy a tulajdonosnak mennyi ideig kell az új lakásban élnie. Az viszont biztos, hogy Amszterdamban ezzel a törvénnyel azt a réteget juttatnák lakhatási lehetőséghez, amelyik mindinkább kiszorul a megfizethető lakáspiacról: a középosztályt, olvasható az amerikai Citylab urbanisztikai folyóiratban.

Ez a réteg mindenki számára ismerős okok miatt van bajban. Hollandiában meglehetősen magas, 67 százalék a saját tulajdonú ingatlanban élők száma az össznépességből (2014-es adat). A középosztálybeliek régebben képesek voltak lakást vásárolni maguknak, ám kiszorították őket az árak felhajtásával azok az ingatlanbefektetők, akik a megszerzett lakásokat albérletként adják ki. Ezek a középosztálybeliek a mostani árakon már nem tudnak lakást venni, úgyhogy beragadnak az albérletekbe. 

Az új törvény nem akadályozza meg az olyan ingatlanberuházásokat, amelyek során eleve bérlakás céljára épülnek társasházak, csak ezeket a jövőben előre be kell jelenteni és erre a célra engedélyeztetni. Amszterdamban már 2017-ben elkezdődött a lakáspiac újraszabályozása azzal a tervezettel, amely lefektette, hogy az újépítésű lakások 40 százalékának valamilyen mértékben önkormányzati tulajdonúnak kelle lennie, másik 40 százaléknak pedig elérhetőnek a középosztály számára (a 38-60 ezer eurós éves jövedelemmel rendelkezőket tekintik ennek).

Az amszterdami önkormányzat azzal is segíti a középosztálybelieket, hogy maximalizálta a számukra kínált lakások árát 175-297 ezer euró között (elhelyezkedéstől és alapterülettől függően). A maximumár kellően magas ahhoz, hogy ne blokkolja a lakásépítési kedvet, hiszen jelenleg egy átlagos holland lakás ára 300 ezer euró körül van.

Az új törvénytervezet elfogadható mind a lakásbérlők, mind az ingatlantulajdonosok számára, de utóbbi még komolyabb szigorításra is számíthat. Jelenleg ugyanis Amszterdamban 10-20 százalék között van az illegálisan kiadott lakások aránya. Ezeket vagy tartósan vagy pár napos bérletre adják ki (utóbbi esetben turistáknak). A kormány bejelentette, hogy az eddigi 20 ezer eurós, elvétve alkalmazott büntetést több mint négyszeresére, 83 ezer euróra emelik, hogy elriasszák az illegális albérletezéstől az ingatlantulajdonosokat.

Pixabay

Európa-szerte egyre erősebb azok hangja, akik szerint szorosabban kéne szabályozni az ingatlanpiacot a befektetőkkel szemben. Barcelonában például 2007-ben kezdődött az ingatlanválság, számos lakás tulajdona visszaszállt a hitelező bankokra. Ezek viszont nem foglalkoztak sem a felújítással, sem albérlők keresésével, hanem hagyták üresen állni az ingatlanokat (helyenként komplett társasházakat) arra várva, hogy az árak emelkedésével majd magasabb áron újraértékesíthessék vagy például szállodává alakíthassák azokat. Csakhogy az elképzelés nem jött be, az egyre lerobbantabb lakásokat kábítószerkereskedők foglalták el.

A katalán fővárosban mostantól horror nagyságú büntetéseket rónak ki azokra az ingatlantulajdonosokra, akik nem adják ki a tulajdonukban lévő lakásokat -- legfeljebb két évig állhat üresen bármely ingatlan. A jelző tényleg stimmel: Ada Colau polgármester 2019 márciusában 2,8 millió eurós bírságot szabott ki két befektetési alapra, amelyek Barcelona központjában egy-egy társasházat birtokolnak, és azokban üresen állnak a lakások. A bírság mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett. De a  barcelonai városvezetés nemcsak büntet, hanem segít is: 2019 márciusára 429, korábban üresen álló ingatlant alakítottak önkormányzati bérlakássá.  

"A megfizethető lakás alapvető jog", mondta Jacob Frey a CityLab urbanisztikai weboldal interjújában. Minneapolis 37 éves polgármesterét a huszon-harmincéves (Y generációs) szavazók juttatták a városháza élére 2018. január 2-án. Nem tétlenkedett: pár nappal ezelőtt a városházi képviselők 12:1 arányban megszavazták a Frey-féle lakhatási tervet, amelynek lényege, hogy a hagyományos városképpel szemben a modern idők igényeit kell figyelembe venni a lakásépítéskor.

Jól látszik, hogy Minneapolisban a toronyházas városmagot családi házas zöldövezet veszi körül: ezt fejlesztenék Fotó: NextCity

Minneapolisban a kiadható üres lakások aránya 2 százalék. Ráadásul más amerikai nagyvárosokhoz képest is rekordmagasak a lakbérek, ami miatt egyre többen ingáznak órákat naponta az agglomerációból, illetve nő a hajléktalanok száma – pedig a minneapolisi tél kemény, novembertől márciusig havonta 20-30 centi hó esik, az éjszakák tartósan mínusz 3-13 Celsius-fokosak, de nem ritka a mínusz 20-30 fok sem.

Ezek a tényezők is vezetettek a Minneapolis2040 városfejlesztési koncepció kidolgozásához, amely most törvényerejűvé emelkedett. Ennek értelmében a régi építési előírások majdnem az egész városban megszűnnek. Eddig a minneapolisiak 75 százaléka kertvárosias negyedekben egycsaládos házakban élt, mostantól lehetséges ugyanazon a telekterületen 3-4 szintes házakat is építeni, tehát 3-4 család juthat lakhatáshoz. Ugyane kerületekben eltörlik az utcán való parkolás tilalmát, mert a garázs területén is lakóegységet lehet kialakítani.

Fent egylakásos (ún. residental home) családi ház, alul többlakásos családi ház (multifamily home) látható hasonló méretű telken.

A háromlakásos házakat triplexnek, a négylakásosakat 4plexnek nevezik. Jelenleg Minneapolis lakosainak 31,2%-a bérlakásban él,  minden második bérlő alacsony jövedelmű (Amerikában azt tekintik ilyennek, aki jövedelmének több mint 30%-át költi lakbérre).  Budapesten kb. 15% a bérlakásban élők aránya, ebben a magánbérlet és az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás is benne van (KSH 2016-os mikrocenzus adat).

Az amerikai metropolisban 2040-ig 233 ezer új lakást építenek, amellyel a város fejlődését gúzsba kötő lakáshiányt enyhítenék. Egyúttal annak lenne a demója, hogy átgondolt területfejlesztés mérsékelheti a klímaváltozás ütemét (nagyobb népsűrűség/beépítettség és kevesebb ingázó = kisebb légszennyezés). Továbbá Minneapolis szegregációs múltját is felülírná, hiszen az úgynevezett egycsaládos házakban zömmel a fehér bőrű lakosság élt-él. Az önkormányzat 40 millió dollárral támogatná a kispénzű bérlőket és harcolna a hajléktalanná válás ellen. 

A sárga vonal a kiadható lakásokat jelzi,
a szaggatott fehér vonal pedig a lakbérek alakulását FORRÁS 

Az elmúlt egy évben számtalan fórumon megvitathatták nézeteiket a Minneapolis2040 terv támogatói és ellenzői. Utóbbiak gyakori érve az volt, hogy az  új építési szabályok tönkreteszik a város hagyományos karakterét. "Néhány havi lakbérre vagyok attól, hogy már ne tudjam kifizetni a folyamatosan emelkedő albérletárat abban a kerületben, amelyiknek a képviselőjévé választottak – mondta Blue Delliqanti, a város South Uptown lakóközösségének szószólója a Minneapolisi Közrádiónak (MPR). – Minneapolisban lakhatási a környezeti krízis fenyeget, ezért többé nem helyénvaló egy városnegyed karakterével előhozakodni, amikor az új lakók képtelenek annyi ideig bérlőként megmaradni, hogy megteremthessék a saját karakterüket". 

"Ha Minneapolis valóban szeretné megvalósítani a klímaváltozás elleni törekvéseit, akkor minél több ember számára kell lehetővé tenni, hogy közlekedési folyosók mentén lakhasson, közel a munkahelyéhez vagy iskolájához, olyan környékeken, ahol az autómentes élet reális választási lehetőség", írta Matt Lewis, a Szomszédok a Több Szomszédért mozgalom önkéntese a MinnPostban.

2018 szeptemberében Dél-Minneapolisban jelölt ki ideiglenes területet
az önkormányzat több száz hajléktalannak sátortábor építésére FORRÁS

Mások szerint kockázatos a "nyissuk meg a piacot a nagyobb népsűrűségnek, és az magával hozza a megfizethetőséget" elképzelés. Mert lehet, hogy az ingatlanfejlesztők számszerűleg több lakást fognak építeni, de attól még nem biztos, hogy több megfizethető bérlakás lesz. "Radikális társadalmi kísérlet zajlik, amelynek célkitűzését nem támasztják alá empirikus adatok", mondta Tim Keane, korábbi várostervező egy lakossági fórumon. A környezetvédők pedig a város zöldterületeit féltik a beépítéstől.

Egy város fejlődési irányát csak apránként lehet megváltoztatni, írta a Curbed magazin: "Minneapolis városfejlesztési osztálya nem fogja minden célját elérni, és sok mindent módosítani kell menet közben. De más nagyvárosokhoz képest Minneapolisban legalább elkezdődött a vita a népsűrűségről (beépítettségről), a megfizethetőségről és a környezetről".

"Az alacsony jövedelmű rétegeket olyan lakáshiány fenyegeti, ami utoljára az 1920-as gazdasági világválság idején volt – idézi Alan Arthurt, az Aeon nevű nonprofit helyi fejlesztési cég igazgatóját a Curbed. – Ennek megoldása több milliárd dollár magán- és önkormányzati befektetést igényel (...)".

A világ népességének már 50 százaléka élt városokban 2007-ben, és a városlakók aránya 2030-ig 70 százalékra emelkedik. A városok az emberek érdekében jönnek létre, aztán ugyanezek az emberek képtelenek ugyanezen városokban a legalapvetőbb közlekedési manőverre anélkül, hogy az életüket kockáztatnák: ez pedig az úton való átkelés.

Pixabay

A gyalogos balesetek 92 százaléka lakott területen belül történik. A négy leggyakoribb baleset
- a gyalogos elütése útkereszteződésen kívül; 
- gyalogos elütése nem útkereszteződésben kijelölt gyalogosátkelő-helyen;
- gyalogos elütése útkereszteződésben kijelölt gyalogosátkelőhelyen;
- és gyalogos elütése útkereszteződésben nem kijelölt gyalogosátkelő-helyen.
Az autósok mellett ebben olykor a gyalogosok is hibásak lehetnek, hiszen a halálos sérüléses balesetek esetében a "Vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre" majdnem ötször gyakoribb, mint a "Tilos jelzésen való átkelés".

Szeptember 22-e az Európai Autómentes Nap, amelynek fő céljai mellett azt kellene népszerűsítenie, hogy tömegközlekedéssel ellátott nagyvárosokban nem muszáj minden úticélra személyautót használni, másrészt pedig hogy a gyalogosoknak ideje visszahódítaniuk a városi tereket az autóktól. Igen ám, de közlekedés tudathasadásos állapotot idéz elő: ugyanaz az ember, aki gyalogosként a KRESZ-t idézve lengeti öklét a járművezetők felé a zebrán átsétálva, autóba ülve a volán mögött azonnal dühöngeni kezd, mert "mit tötyörészik ott az a gyalogos?!"

A tokiói Shibuya kereszteződést legtöbbünk csak arról ismeri, hogy ez a világ legforgalmasabb gyalogátkelője, ahol a 30 másodperces zöld alatt minden irányban, így átlósan is át lehet haladni az úttesteken. Ilyenkor az autók mind a négy bevezető szakaszon állnak, majd utána a lámpák vezénylésére maguk is áthaladnak a kereszteződésen. Utána megint a gyalogosok jönnek minden irányban, alkalmanként háromezren.

Giphy

A 9,2 milliós Tokióban közlekedési balesetben 1960-ban 1179-en vesztették életüket, 2015-ban 161-en. Az 1,7 milliós Budapesten 51-en, ami arányaiban közel kétszerese a japán értéknek. Ebben több tényező játszik közre, például hogy Tokióban (és egész Japánban) elképesztő arányban terelik át az utazóközönséget a tömegközlekedésre az egyéni autós közlekedésről, illetve hogy kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a városi utakat biztonsággal használhassák a gyalogosok és kerékpárosok. Így a japán fővárosban több mint 300, a Shibuyához hasonló, minden irányba zöldes szuperkereszteződés (vagy szuperátkelő) található.

Érdekes módon a szuperkereszteződést nem Japánban fejlesztették ki. Henry Barnes amerikai közlekedési mérnök vezette be 1951-ben Denverben, bár állítása szerint nem ő találta ki, mert már volt hasonló Kansas Cityben és a kanadai Vancouverben. Mint emlékirataiban írja: "A dolgok jelen állása szerint egy belvárosi vásárlónak nem árt egy négylevelű lóherét, egy vudu-amulettet és egy Szent Kristóf medált magával vinnie, hogy egyben átkelhessen egyik sarokról a másikra. Mint metodista gyökerű közlekedési mérnök, véleményem szerint nem kellene az Úristent zargatnunk olyasmival, amit magunk is képesek vagyuk megoldani".

DenverPost

Barnes-t 1962-ben New York-ba helyezték át, és ő vitte magával a gyalogosbiztonság misszióját; ennek jegyében több szuperátkelőt is kialakíttatott a városban. A gyalogosok imádták ezeket, mert végre nyugodtan kelhettek át a kereszteződésben, és nem kellett attól tartaniuk, hogy egy kanyarodó autó elüti őket. Ám a járművezetők és más közlekedési mérnökök szerint a minden irányba leállított forgalom növelte a közlekedési dugók kockázatát. S mivel az utakat a járművek uralják, és nem a gyalogosok, ezért a szuperátkelőket sok városban  megszüntették -- még Denverben is 2011-ben.

Ám közben máshol újra felfedezik a szuperkereszteződést, amelyben egy zöld alatt kétszer annyi gyalogos kelhet át, mint egy hagyományos kereszteződésben. Ideális ez olyan nagy forgalmú csomópontokon, mint a londoni Oxford Circus, amelyen évente több mint 200 millió gyalogos halad át: nagy részük turista, illetve van itt egy metróállomás is. Az új forgalmi rendű kereszteződésnek tudják be, hogy a szomszédos West End negyedben, London kereskedelmi és szórakoztatóközpontjában 7 százalékkal megugrott az üzletek forgalma.

e-Architect

Sőt, Amerikában is újra teret hódít: Atlantában 5 ilyen van, de találunk még Washington D.C-ben, Portlandben, Oregonban és még/már 86 van New York-ban is, ahol egy vizsgálat kimutatta, hogy ha nem is mindenütt, de a szokatlan alakú, illetve az átlósan várhatóan nagyobb forgalmú, és a tömegközlekedési gócpontokhoz közeli kereszteződésekben jobb a minden irányban zöld gyalogosforgalom. Alkalmas lehet még a T-kereszteződésekben, illetve ahol sok jármű kanyarodik valamelyik irányba.

Los Angelesben a legveszélyesebb kereszteződésben, a Hollywood Boulevard és a Highland Avenue sarkán állították át a lámpákat, ahol korábban évente 13 halálos baleset történt. A szuperátkelővé alakítással az áldozatok száma a 2016-os tesztidőszakban 1-re csökkent.

Nem minden kereszteződést kell és lehet átalakítani. Leginkább a nagy gyalogosforgalmú helyekre ajánlott a szuperkereszteződés, illetve ahol átlósan sem kell óriási távolságokat megtenni -- utóbbinál jobb a szigetes rendszer. A szuperátkelő megfelelő forgalomtechnikai eszköz lehet ahhoz, hogy a városok nagyobb mértékben legyenek gyalogosbarát helyek.

"Az egyetlen dolog, amit egy közlekedési mérnök élete során megtanul -- írta Barnes --, az az, hogy mindegy, hány statisztikát vagy tanulmányt készít, soha nem tud olyan megoldással előállni, amely mindenkit teljes mértékben kielégítene."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Ismert, hogy az amerikai állam progresszíven áll a környezetvédelmi témákhoz, és nagyon valószínű, hogy a címben jelzett javaslatot is elfogadja a helyi törvényhozás március 17-i ülésén. Az élővizek műanyagszennyezése nemcsak Kalifornia problémája: egy 2014-ben megjelent német tudományos kutatás a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszát vizsgálta, és kiderült, hogy 15 százalékkal több a vízben a műanyaghulladék, mint a halivadék.

ILLUSZTRÁCIÓ

Visszatérve a poliészterre, ezzel az a baj, hogy minden egyes poliészteres ruhaneműből minden gépi mosás alkalmával akár 1900 darab mikroszálacska (microfiber) válhat ki. A keletkező szennyvíz literenként 100 szálat tartalmazhat. Minél régebbi az adott holmi, annál többet. Mivel ezek a szálacskák 5 milliméternél rövidebbek, a szennyvíztisztító telepek nem képesek kiszűrni őket, tehát végül a természetes élővizekbe kerülnek.

A mikroszálacskák 20-szor nagyobb környezetszennyezést jelentenek, mint a mikrogyöngyök, amelyek például a dörzshatású fogkrémekben, testradírokban és folyékony súrolókrémekben vannak. Régebben természetesen lebomló anyagokból, például őrölt sárgabarackmaghéjból készültek a dörzshatású gyöngyök, ma már ilyen terméket elvétve találni, mindent ural a műanyag.

A mikroszálacskákkal az a fő probléma, hogy a természetes vízbe jutva megtapadnak rajtuk a vízben oldott méreganyagok, és így koncentrált formában jutnak a vízi élőlények szervezetébe, amikor megeszik ezeket a tápláléknak látszó műanyagdarabkákat. Másrészt a műanyagban lévő különféle veszélyes vegyületek is kiszabadulnak az egyre apróbbra töredező darabokból, tehát a mikroszálacskák önmaguk is szennyezik a környezetet. A mikroműanyagokkal teli halak és más élőlények végül a mi tányérunkra kerülnek, és onnan a szervezetünkbe.

Dunai halivadék mikroműanyaggal a gyomrában FORRÁS

Az új kaliforniai törvényjavaslat célja felhívni arra a figyelmet, milyen mértékű veszélyt jelentenek a mikroszálacskák. Ezért azt szeretnék elérni a törvénnyel, hogy külön címke figyelmeztessen minden olyan ruhadarabon, amelynek poliésztertartalma meghaladja az 50 százalékot. Az ilyen ruhaneműt ajánlott kézzel mosni, mert úgy kevesebb szálacska válik ki az anyagból. Továbbá 2020. január 1-étől  tilos lesz olyan ruhaneműt árusítani Kaliforniában, amelyben a poliésztertartalom meghaladja az 50 százalékot, hacsak erre nem figyelmeztet külön felirat.

Magyarországon Gubek István (ELTE Humánökológia MA) készített 2016-ban egy tanulmányt, A tengerek és óceánok műanyagszennyezésének komplex hatása címmel (első része itt, második része itt olvasható). Megkérdezte a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-t, hogy a lakossági eredetű műanyag makro- és mikroszennyezés milyen módszerrel és hatásfokkal távolítható el a szennyvízből. "Azt a választ kaptam, hogy a 10 mm-nél nagyobb szennyeződések eltávolítása gépi rácsokkal történik. Az ennél kisebb műanyag-szennyeződések eltávolítására flotációs technológiát alkalmaznak, mely során a kombinált homokfogó műtárgyba, levegőztető turbinával nagyméretű buborékokat vezetnek. A felszínére került szennyeződést gépi kotrókkal távolítják el. A rácsszűrés és a flotációs technológia után megmaradó kisebb méretű műanyag mikroszennyezők feltehetően beépülnek az eleveniszapba, így a fölösiszappal vagy az utóülepítőkön alkalmazott uszadék eltávolító berendezéssel eltávolításra kerülnek a szennyvízből, bár erre vonatkozó méréseket nem végeznek. Ezzel szemben egy amerikai tanulmány is kijelenti, hogy a mikroplasztikumokat minden bizonnyal nem távolítja el a hagyományos szennyvízkezelési eljárás, nagyrészt változatlan formában kerülnek ki a tisztítási folyamatból (Engler 2012)." (A vastagított kiemelés a 365 Zöld ötlet blogtól származik.)

Nemcsak Magyarországon is gond, hogy elnéptelenednek a falvak, a fiatalok a városban keresik a boldogulást, és legfeljebb hétvégére látogatnak haza szüleikhez. Japánban is óriási probléma ez, továbbá ott is megfigyelhető, hogy a megmaradt idős falusiak mind kevésbé foglalkoznak háztájival, nem művelik meg a földjüket, nem tartanak már állatokat.

Elnéptelenedés, pusztuló épületek, kihasználatlan területek -- a gödörből egy "duplaötlet" kínál kilábalási lehetőséget a távol-keleti sziget-országban. A Sustainergy nevű tokiói startup az üres kertekben magas lábakra szerelt napelemeket állítana fel, s alattuk az árnyékban gombatermesztő rekeszeket helyez el. Így kétszeresen hasznosíthatja a rendelkezésre álló területet, és gondoskodik annak rendben tartásáról is.

A projekttel a becslések szerint összesen 4000 kilowatt napenergiát lehet előállítani, amellyel 140 millió jen bevételre tehetnek szert a jelenlegi felvásárlási árak mellett. A napelemek alatt pedig mintegy 40 tonna fafülgombát lehet megtermeszteni, amely népszerű étel Japánban, de a nagy keresletet jelenleg csak kínai importtal tudják kielégíteni.

Az elöregedő vidéki népesség miatt Japán termőterületeinek 10 százaléka hever parlagon. Az ilyen duális projektek munkalehetőséget biztosítanak a vidéki fiatalaloknak, nem kell elvándorolniuk. Vagy ha mégis a városba költöznek, a kihasználatlan birtokok bérbe adásával otthon maradó szüleik energiaellátását és anyagi biztonságát teremthetik meg. 

A kinti csípős fagy és a benti száraz meleg közötti ingázás nemcsak az arcbőrünket viselte meg az elmúlt hónapokban, hanem a hajunkat is -- akár volt rajtunk sapka, akár nem. A fejbőr mélytisztításához és a haj-hagymák regenerálásához érdemes kipróbálni pár pakolást, illóolajos bedörzsölőt, kinek mi passzol jobban. Sajnos, tavasszal tapasztalható némi szezonális hajhullás is, szerencsére enyhébb, mint ősszel. A stressz, a dohányzás, az alkohol, a koffein, a zsíros ételek, valamint a szteroidok is okozhatnak hajhullást, valamint a D-vitamin-hiány. Van, akinek azért hullik a haja, mert mosás közben túl erősen dörzsöli a fejbőrét, szinte vakarja, utána meg a törülközővel dörzsöli túl vehemensen. Nézzünk pár kipróbált módszert a hajvesztés enyhítésére. A kúra heti 2-3 alkalmas ismétléssel legalább 2-3 hónapig tartson.

KÉP

1. Teafaolaj
A patikában kapható üres műanyag szemcseppentős flakonba (kb. 45 Ft) 10 csepp teafa illóolajat csepegtetünk, feltöltjük félig langyos vízzel, összerázzuk. Az opálossá vált oldatot az elválasztott hajcsíkok mentén a fejbőrre csepegtetjük és bedörzsöljük. Félórát hagyjuk hatni, aztán hajat mosunk. Víz helyett hidegen sajtolt olívaolajjal, szőlőmag-, jojoba- vagy mandulaolajjal is keverhetjük (7-10 csepp teafaolajhoz 2 evőkanál hordozóolajat adjunk) a bőrtápláló hatás fokozásához. A teafaolaj erős hatóanyag, nem szabad túlzásba esni a használatával, mert bőrirritációt okozhat. Alapesetben viszont csökkenti a korpásodást, tisztítja a fejbőrt, és serkenti a hajhagymák működését. Bárcsak jobb szaga volna!

2. Rozmaring
Fél liter vizet forraljunk fel, amikor lobog, kapcsoljuk le alatta a gázt vagy villanyt, és szórjunk bele 1 kiskanál szárított rozmaringot. Lefedve hagyjuk kihűlni, majd töltsük tiszta permetezős flakonba. Legalább két-három hónapig mindennap fújjunk belőle a fejbőrünkre, akár szárazon, akár hajmosás után törülközőszáraz állapotban. Nem kell kiöblíteni, de jellegzetes illata van. Serkenti a fejbőr vérkeringését, ezzel aktivizálja a hajhagymákat. Használaton kívül tartsuk a hűtőben.

3. Csalántea
Anyukám kedvence, mind inni, mind hajmosás utáni öblítésre: ehhez egy filtert fél liter vízzel forrázzunk le, és hagyjuk melegre hűlni. Lehet, hogy egyesek kicsit sprődnek érzik tőle a hajukat, ők a teát is öblítsék le, és pár csepp nem kimosandó hajbalzsamot oszlassanak el a hajukon szárítás előtt. A csalán korpás fejbőr kezelésére is alkalmas. Belsőleg erősíti az immunrendszert, vértisztító, méregtelenítő hatású, ízesítés nélkül is teljesen iható ízű, pláne egy kis citroművel keverve. Festett haj esetén először egy kis tincsen végezzünk próbát.

4. Tökmagolaj
A hidegen sajtolt tökmagolaj gazdag nyomelemekben, a férfias jellegű hajhullás természetes ellenszere. Egy 2014-es amerikai vizsgálatban a tesztalanyok napi 400 milligrammot vettek be kapszula formában, a felét reggeli előtt, a másik felét vacsora előtt, és 24 hét elteltével látható volt a különbség.  

5. Mindentbele pakolás
Egy tojást villával felverünk, hozzákeverünk 1 dl natúrjoghurtot, 2 evőkanál hidegen sajtolt olíva- vagy szőlőmagolajat és egy citrom kifacsart levét. Ezzel a tápláló és mélytisztító masszával a fejbőrünket bekenjük, ráteszünk egy zuhanysapkát, és hagyjuk félórát hatni. Utána hajat mosunk. Tojás helyett használhatunk egy érett banánt, az olaj helyett pedig mézet az antibakteriális hatás fokozásához. Ez a pakolás arcra is jó.

6. Hagymalé
Az indiai ajurvédikus gyógyítás hajhullás ellen ajánlja a baktériumölő és értágító hatású, kénben gazdag vöröshagymát. A felkockázott hagymát botmixerrel pürésítjük, kifacsarjuk a levét, amit (legegyszerűbben szemcseppentővel) a fejbőrre juttatunk és finoman bedörzsölünk. Hagyjuk hatni félórát, aztán hajat mosunk. Hetente legalább háromszor kell használni, minimum egy hónapig. Fokozhatjuk a hatását egy evőkanál mézzel vagy citromlével.

7. Almaecet
Kétharmad langyios vízbe öntsünk egyharmad biológiai erjesztésű almaecetet, és a hajmosás végeztével ezzel öblítsük le a hajunkat. Az almaecet serkenti a fejbőr hajszálereinek vérellátását, ezzel serkenti a haj növekedését, gyengéden tisztítja a fejbőrt és normalizálja a pH-értékét. Festett haj esetén végezzünk próbát.

8. Burgonyalé
Egy közepes méretű, egészséges fej burgonyát lereszelünk és kifacsarjuk a levét. Ezzel bekenjük a fejbőrünket, rajta hagyjuk 15 percig, majd kímélő samponnal hajat mosunk. A nyers burgonya gazdag A-, B- és C-vitaminban, amelyek erőssé teszik a hajat. A krumplilevet a népi gyó-gyászat ivókúrához is ajánlja. Fokozható a hatás egy (fehérjékben dús) tojásfehérje hozzákeverésével, illetve egy evőkanál mézzel. Akinek száraz a haja, inkább tojássárgáját használjon.

9. Zöld tea
Ezt is kétféleképpen használhatjuk: igyunk belőle legalább 2-3 csészével naponta, illetve az antioxidánsokban gazdag, a hajnövekedést serkentő teát hajmosás után öntsük a hajunkra és fejbőrünkre, csavarjuk ki a nagyját, tegyünk fel egy zuhanysapkát (és törülközőt), hogy ne fázzon meg a fejünk. Félóra elteltével langyos vízzel öblítsük ki, és szárítsuk meg a hajunkat.