Tíz évvel a dugódíj bevezetése után látványos térképeket közölt a The Guardian brit napilap arról, mennyivel többen bicikliznek és szállnak buszra a brit főváros belvárosában. Egy közlekedési adatok elemzésével foglalkozó cég, az ITO World készítette térképek szerint a London központjában szinte mindenütt 30 százalékkal visszaesett az autóforgalom. Ezt jelzi a rengeteg kék pötty (teljes méretben itt látható):

Van olyan része Londonnak, ahol száz százalékkal több bicikli jár, mint a dugódíj előtti években. Ezen a térképen ezt jelzik a piros pöttyök:

A buszos közlekedés is megélénkült 2001 és 2010 között. Az alábbi térképen a piros pöttyök legalább 30 százalékos növekedést jelölnek:

A tíz fontos (körülbelül 3600 forint) londoni dugódíjat a jármű üzembentartójának kell kifizetnie hétfőtől péntekig, amennyiben 7 és 18 óra között a belvárosban közlekedik. A díj eredetileg öt font volt, de azóta két ízben megemelték. A díj a brit főváros közelekedésszervező társaságához, a Transport for Londonhoz folyik be. Aki elmulasztja kifizetni, legalább hatvan fontos bírságra számíthat. A fizetős övezetet nyugatról a Hyde Park, keletről a Tower, északon a St. Pancras vasútállomás, délen Kennington határolja. Az övezetben élők 90 százalékos kedvezményben részesülnek, nem kell fizetniük a taxisoknak és a motorosoknak sem.

Az ITO World a brit közlekedési tárca forgalomszámláló rendszerének adatbázisát használta fel. Az adatbázis azt rögzíti, hogy egy átlagos napon hány jármű közlekedik az adott útszakaszon, vagyis az éves forgalomszámlálási adatokat elosztják 365-tel. További térképek a Guardian adatbányászati blogján.

Ismét Közép-Európa "legzöldebb" felsőoktatási intézménye lett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az Indonéziai Egyetemnek a világ 178 intézményét rangsoroló felmérésében. Az SZTE a 2010-es eredményéhez képest előrébb lépett, mert a 178 versenyző közül a 67., a hetven európai részvevő közül a 21. helyen végzett, így a világon a részt vevő intézmények csupán 37, a kontinensen pedig 29 százaléka bizonyult jobbnak nála.

A 2010-es felmérésben még csak 95 egyetem vett részt (a szegedi legjobb közép-európaiként az 54. lett), 2011-ben már 178 universitas szolgáltatott adatokat. A legnagyobb számban európai, ázsiai, és észak-amerikai egyetemek vettek részt a felmérésben. Míg a hazai felsőoktatási intézmények közül 2010-ben csupán az SZTE szerepelt a rangsorban, tavaly már négy magyar egyetem töltötte ki az adatlapot. A Debreceni Tudományegyetem a 115., az Óbudai Egyetem 157., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 173. helyen végzett.

Az európai rangsorban csak nyugat-európai, illetve egy orosz egyetem előzte meg az SZTE-t, így a Közép-Európában ismét a legjobbnak bizonyult. A University of Indonesia 2010 nyarán indította el az úgynevezett UI Green Metric Ranking of World Universities 2010, azaz a világ egyetemeinek zöld mérőszámokon alapuló rangsorát. A felkeresett egyetemek önkéntes adatszolgáltatásán alapuló felmérésben öt kategóriában pontozták a résztvevőket, és állítottak fel összesített rangsort. Vizsgálták a zöldstatisztikát, az energiafelhasználást és klímaváltozás elleni fellépést, a hulladékgazdálkodást, a vízhasználatot, illetve az utaztatást.

Forrás: greenfo 

Rögzíteni kell a kereskedelmi törvényben a helyi piac ismérveit, mert a jelenlegi jogszabály indokolatlan többletterheket ró a piacok szervezőire. Ezzel indokolta Font Sándor képviselő azt a kezdeményezését, melynek célja könnyebbé tenni a helyi termelői piacok megnyitását és működtetését. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatja a javaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált az országgyűlés gazdasági bizottsága.

A javaslat alapján az számít helyi  termelői piacnak, amelyik a piac fekvése szerinti megyéből vagy a piac 40 kilométeres körzetéből, illetve budapesti piacnál az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesít. Míg vásár és piac csak a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedéllyel üzemeltethető, addig a helyi termelői piacnál az üzemeltetéshez elegendő lenne a bejelentés a kereskedelmi hatóságnak - írja közleményében a VM.

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.

Kívülről nézhetik a Földet a tokiói Geo-kozmosz kiállításon a látogatók egy hat méter átmérőjű és több mint tízezer organikus LED panelből álló földgömb segítségével. Láthatják a meteorológiai állomások által rögzített műholdfelvételeket, de a márciusi Szendai-földrengés okozta szökőárt is. A kiállítás segítségével az emberek könnyebben megérthetik az időjárás és a természeti katasztrófák közötti kapcsolatot és követhetik, miként változik a Föld klímája.