Bármilyen felújítási munkáról legyen szó, óhatatlan, hogy építési hulladék keletkezzen. Nem elég, hogy a közterületen (a házunk előtti járdán) elhelyezett konténerhez az önkormányzattól kell fizetős engedélyt kérnünk, a konténer elszállítása Budapesten egyre drágább is, mert megteltek a városhoz közeli lerakóhelyek. Érdemes tehát minél szélesebb körben újrahasznosítani a bontott anyagokat, ehhez gyűjtöttünk pár jópofa tippet.

Bontott téglából készülhet:

Az udvar burkolata, de egy vizesedésre hajlamos pince aljzatát is kirakhatjuk vele kötőanyag nélkül is, remekül felszívja a nedvességet. 

A pihenősarok burkolata 

Az ágyásszegély, de vigyázzunk, a tégla hajlamos néhány év alatt belesüllyedni a talajba, tehát akkor újra kell rakni. 

Szellőző térelválasztó 

Szabadtéri kemence 

Fa- vagy vaskerítés tartóoszlopa 

Kerti grillsütő 

Mobil tűzrakóhely (na jó, kell a mobilitáshoz egy kis izomzat, de tényleg nincs rögzítve), alá kilenc darab kültéri beton járdalap 

Épített fűszerkert - ez esetben azért jó a téglafal, mert magába szívja a Nap hevét, és éjjel is melegebb mikroklímát biztosít, ami fontos a mediterrán eredetű illóolajos fűszernövények számára 

Emelt ágyás aljába szórjunk téglatörmeléket, hogy megakadályozzuk a víz pangását, ugyanezért finomra tört tégladarabkákból egy maráknyit szórjunk a szobanövények cserepének aljára, de lehet a téglazúzalékkal a kerti sétányt is felszórni, sőt, az őrölt téglaport télen síkosságmentesítésre használni. 

Ablakcsere esetén a fakeretes öreg ablakokat se dobjuk ki, mert készülhet belőlük:

Kerti üvegház palántáknak vagy érzékeny cserepes növényeknek (érdemes a linkre kattintani, számtalan mintát mutat) 

Mini növényházikó 

Déli fal mellé palántázóágyás, érdemes az oldalát feketére festeni, hogy még több napsugarat nyeljen el, aká pedig mehet egy-két öreg raklap a fagymentesítés érdekében 

Kerti pihenősarok vagy játszóház, utóbbi esetben megfontolandó az üveget vékony fóliával bevonni a balesetveszély megelőzése érdekében (a legolcsóbb öntapadós fólia a tankönyvek bevonására ajánlott 50 centi széles tekercses fólia, amely szupermarketekben is párszáz forintért kapható) 

Különleges asztallap 

Rusztikus fali fényképkeret 

Egy szintén "reciklált" hokedlivel megemelve vitrin (és igen, az egészet le lehet festeni, hogy egységesebb hatása legyen készen).

Természetesen az öreg ajtókat is újrahasznosíthatjuk:

Fali üzenőtáblaként, ha a kazettás részeket fekete táblafestékkel átkenjük 

Asztallapként is remek, csavarozzunk alá négy esztergált fa korlátoszlopot, és patinázzuk a festést 

Ágyfejként 

Paravánként (öreg háromtagú garázsajtóból is készülhet) 

Álló tükörként vagy fésülködőasztalként 

- kerti szerszámok kis kamrájaként 

A leszerelt öreg bádogereszeket se dobjuk el, pláne, ha szeretjük az epret...

Magasított fakeretre szerelve emelt ágyást alakíthatunk ki belőlük, így mindenhol éri az eperpalántákat a napfény, garantáltan nem lesz földes a zamatos termény!

Lehet emeletesen is kialakítani:

Maradék csempéből vagy járólapból ízléses mozaikot állíthatunk össze.

Amennyiben a csempedarabok vagy formavilágban (pl. mind négyszögletű), vagy felületben (pl. mind matt), vagy színben (pl. mind kékes) hasonlóak, akkor nem lesz csiri-csáré a végeredmény.

A csempemozaik kerti asztalhoz ideális, de ügyeljünk arra, hogy fagyálló csemperagasztót és fugázót használjunk hozzá.

A központi fűtés kiépítése után maradt pár méter a tekercselt többrétegű műanyag vízcsőből? Daraboljuk félkörívekre, szúrjuk le őket fél méterenként a földbe, terítsünk rájuk egy UV-álló fóliát, és máris kész a mini melegház!

Ha van hasonló újrahasznosítási ötlete építési hulladékra, küldje el nekünk!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

William Lamson amerikai installáció-művész meditációs célokra szeretett volna egy kis zugot létrehozni magának, illetve fagyérzékeny citrusfáinak is teleltetőhelyet keresett.

A két kívánságot örvözve építette meg Solariumnak elnevezett mini üvegházát a Tiffany-lámpaernyők technológiáját zöld módon továbbfejlesztve.

A fémvázba rögzített üvegtáblák ugyanis kétrétegűek: közéjük különböző hőfokra hevített, és ezért eltérő színűvé vált olvasztott cukorréteg került - természetesen az üveglapok éle víz- és légmentesen le van zárva.

A karamellpaletta borostyánszíneiben pompázó házikó napsütésben kel életre, és varázsol fényből és színből szőtt különleges világot a kilenc négyzetméteres építmény belsejébe.

Nagy melegben a ház oldalajtajai kitárhatók, így a természettel való kapcsolat is erőt nyer.

A növények a napfényből a fotoszintézis révén cukrot állítanak elő: a Solariumban a növények cukron átszűrt napfényben fürdőzhetnek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Felejtse el, amit eddig gondolt a jövőről! A világ olajkitermelése húsz év múlva tetőzik, és ez azért is gond, mert a kőolajkészletek apadása miatt nem lesz elegendő műanyag. A minden területen tömegesen alkalmazott polimerek híján vissza kell térnünk dédszüleink életstílusához?

Legkésőbb 2030-ban a világ kőolaj-kitermelése eléri a maximumát, és onnantól kezdődik a lejtmenet, olvasható a brit Energiakutató Központ (UKERC) októberi jelentésében, amely a kőolajkészletek nagyságával foglalkozó, mértékadó kutatások eredményeit összegzi. "Hogy mikor fogy el a kőolaj? Vizsgálatunk szerint alig tizenöt-húsz évnyi különbség van a legpesszimistább és legoptimistább becslések között" – mondta Steve Sorell, az UKERC-jelentés vezető szerzője, a Sussexi Egyetem munkatársa. A Föld becsült kőolajtartalékainak negyedét birtokló Szaúd-Arábia bizonyosan készül a kőolaj utáni korszakra: atomenergetikai fejlesztéseken dolgozik, és a sivatagi királyság tizenhat nukleáris erőművet készül beindítani – szintén 2030-tól. (A szövegben dőlt betűvel szedett részek a fantázia szüleményei.)

Hogyan fest a műanyagok nélküli jövő? Csatos üveggel megyünk majd vásárolni, nemcsak a joghurtot és az üdítőt mérik ilyesmibe, hanem az olajat, a sampont, a mosogatószert is. (A nehéz göngyölegek miatt megfontolandó egy kordé beszerzése a bevásárlókosár helyett.) Védőgázas csomagolás híján a felvágottat és sajtot zsírpapírba tekeri a hentes, a család karácsonyi ajándékul egy tekercs folpackot kap a rokonoktól: „Osszátok be jövő évig!”.

Az igazán gazdagok konyhájában PVC borítja a padlót, és a szomszédokat azzal hergelik, hogy a kutyát műanyag tálkából etetik. A falat ismét papírtapéta borítja, a szórakoztató és háztartási elektronikai termékek (laptoptól a hajszárítóig) háza bambuszból készül, a színezés extra opció lesz, mivel az akrilfestékek ára az egekbe szökik. Az allergiások vajmi kevéssé fognak örülni a tollpaplannak, a nők az egyedül elérhető pamutharisnyának.

Nem lesz mibe csomagolni

A kis szemtanú című film hitelesen mutatta be az Egyesült Államokban máig 18. századi módon élő amisok mindennapjait. Géperejű vagy elektromos eszközt nem használnak, a vizet kútból húzzák, ruháikat maguk varrják. Az egyre dráguló és fogyó kőolaj miatt a 21. század második felében, ha nem is tűnik el az élet minden területérő a műanyag, az átlagember számára megfizethetetlenné válik. Ugyanis kőolaj szükséges a polisztirén, a polivinil-klorid, a nylon, a műgumi vagy a legelső valódi műanyag, a bakelit előállításához is.

„Rengeteg kémiai szintézishez a kőolajból és a földgázból nyerünk olcsó alapanyagokat, így a gyógyszerek, a színezékek és egyéb fontos anyagok előállítása is veszélybe kerül” - sorolja a következményeket az [origo] kérdésére dr. Inzelt György elektrokémikus professzor, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának Széchenyi-díjas vezetője, aki üzemanyagcellákkal és hidrogénhajtású autók fejlesztésével is foglalkozik.

Nehéz lesz minden csomagolóanyagot fémből, üvegből, papírból vagy fából előállítani

Olcsó műanyagok nélkül a személygépkocsik tömege 200-300 kilogrammal több lesz, ami száz kilométerenként legalább fél literes, a jármű 150 ezer kilométeres életciklusa során összesen 750 literes pluszfogyasztást eredményez – a jóval drágább üzemanyagból. Mivel egy átlagos autóban legalább ezer alkatrész tartalmaz valamilyen arányban műanyagokat, az egész szerkezetet újra kell tervezni.

Padlóra kerül az 50 százalékos műanyag-felhasználási aránnyal bíró orvosi technológia is: a szegényebb országoknak le kell mondaniuk az egyszer használatos eszközökről, például a fecskendőkről - derül ki a Műanyagipari Szemle című folyóirat egyik cikkéből. Ugyanez fenyegeti az élelmiszeripart, illetve a háztartási vegyszereket előállítását is: korszerű csomagolóanyagok nélkül elképzelhetetlen bármely termék higiénikus és praktikus szállítása. Az építőipar is megszenvedi a műanyaghiányt, aranyárban mérik majd a nagy hatásfokú, polimeralapú szigetelő-, ragasztó- és burkolóanyagokat, de a kábeleket, a csöveket és nyílászárókat is.

Nyersanyagok hétmilliárd földlakónak

Talán a gyerekek fogják leginkább érezni a könnyű, olcsó és strapabíró műanyagtermékek megritkulását. Visszatér a textilpelenka-korszak, eltűnnek a mese-DVD-k és a műanyagjátékok (az építőkockától a felfújható strandlabdáig), a vonalzó megint fából lesz, a táska bőrből, az iskolában ismét köpenyt kell viselni, hogy kevésbé koszolódjon a műszálasnál körülményesebben tisztítható pamut, gyapjú és vászon gyerekruha.

„Nem gondolom, hogy a műanyag előállításának megnehezülésével visszatérnénk egy korábbi világba. Inkább azt, hogy - ha addig önként nem tennénk - kényszerből végre továbblépünk az erőforrás-pocsékoló huszadik századból a huszonegyedikbe” - mondja Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány igazgatója. Vissza már csak azért sem léphetünk, mert ez nem ugyanaz a folyó. „Minden más lett. A Föld népessége immár meghaladja a hétmilliárdot, és ebből adódóan a természeti erőforrások használata döbbenetes mértékűre emelkedett” - teszi hozzá a szakértő.

Szabó Gyula szerint puszta helyettesítéssel nem kezelhető a műanyagprobléma, hiszen ha ilyen mennyiségben akarnánk a jelenleg műanyagból gyártott termékeket más anyagból előállítani, akkor egész egyszerűen nincs ennyi nyersanyag a Földön. Hétmilliárd embernek kellene csatos üveg? Még ha volna is ennyi homok, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, földpát és mészkő, nem rendelkezünk ekkora mennyiség legyártásához szükséges energiával. (Részleges megoldással az újrahasznosítás szolgál, mert a törtüveg akár 90 százalékban is az üveggyártás alapanyaga, és kevesebb energia is elég a megolvasztásához.)

Új szemlélet, új anyagok

A jelenkori jövőkutatók azzal riogatnak: közel az idő, amikor az emberiség belefullad a műanyaghulladékba. Nem kis mennyiségről beszélnek: az 1950-es években világszerte ötmillió tonna műanyagot gyártottak, ma ez 100 millió tonnára rúg évente, vagyis hússzorosára nőtt ötven év alatt. Egyes szakértők egymilliárd tonnára becsülik a jelenleg kallódó műanyag mennyiségét. De biztos, hogy belefulladunk? Ha a műanyag értékes másodnyersanyag lesz, még az is bekövetkezhet, hogy nyoma vész a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetnek - kihalásszák ugyanis a műanyagvadászok.

A szemétlerakók átfésülése prémiumfeladatnak számít, a műanyag-hulladékkal való nyerészkedés mind gyakoribbá válik. Az iskolákban kötelező lesz az újrahasznosítási és takarékossági ismeretek oktatása. Olyan szakmák válnak keresetté, mint a kefekötő, a kovács, a drótostót, a kosárfonó, a cipész vagy a cirokseprű-készítő.

„Azt a fajta logikát kell újra elsajátítanunk, ami elődeinkre jellemző volt - az erőforrások hatékony kiaknázását, a tárgyak élettartamának teljes kihasználását, a takarékosságot. Hogy miképpen lehet növelni a tárgyak tartósságát, és megjavítani az elromlott dolgokat” - mondja Szabó Gyula. Úgy véli, a megoldást a totális szemléletváltás és a technikai fejlődés együtt hozhatja. A múlt eredményei alapozzák meg a jövő szemléletmódját, amelynek elterjedését ösztönzi a fenyegető erőforráshiány tudatosítása: „Saját bőrünkön fogjuk érezni, hogy a több nem feltétlenül jobb. Az új pedig nem feltétlenül jelent majd fejlődést, előrelépést.”

Mivel lehet helyettesíteni a műanyagot?

Az üveggyártás az energiaigénye miatt költséges, a fa pedig a fenntartható erdőgazdálkodás okán. A világ jelenleg ismert szárazföldi fémkészleteinek zöme húsz év múlva kimerül a francia tengerbiológiai kutató intézet, az IFEMER szerint.

„A jelenlegi mesterséges polimerek helyettesítésére az egyik lehetőség valóban az, hogy visszatérünk a természetes polimerekre, mint amilyen a cellulóz, a fehérjék és hasonlók, illetve ezek módosított változataira, amilyen a viszkóz is. Létrehozhatók szilikonalapú polimerek is – mondja Inzelt György. – Nem lesz egyszerű azonban ugyanolyan kedvező tulajdonságokkal rendelkező műanyagokat létrehozni, már ami például az alakíthatóságot, a mechanikai és kémiai stabilitást illeti. Bíznunk kell az emberi találékonyságban”. Több éve létezik már gabonából előállított bio-műanyag, van már cukros vízből készült polimer, és gombás biohab is pótolhatja az utóbbi évtizedekben megszokott csomagolóanyagokat.

Részleges megoldás az újrahasznosítás felfuttatása. Magyarországon a háztartási hulladék – közte a műanyagcsomagolás, PET-palack stb. – háromnegyede újrahasznosítás nélkül szemétlerakókba kerül 2009-es adatok szerint. Az ismét felhasznált hulladék aránya 13 százalék. Kilogrammokban számolva mindez a következőképp néz ki. Egy magyarországi lakosra 430 kg kommunális szemét jutott 2009-ben, ebből 427 kg-ot kezeltek. A kezelt szemétből mindössze 55,5 kg-ot hasznosítanak újra az Európai Unió statisztikai hivatalának összegzése szerint. Az ÖKO-Pannon Kht. szintén 2009-es felmérése szerint a mindennapokban a megkérdezettek 52 százaléka gyűjti anyaga szerint szelektálva a hulladékokat. A szelektív gyűjtésben résztvevők leginkább műanyag (81%), papír (74%) és üveg (58%) hulladékokat válogatnak. Az újrahasznosító üzemekbe eljutó műanyagot aprítják, vegyszeresen megtisztítják, majd granulálják, így állítva elő a műanyaggyártás félkész alapanyagát.

Szabó Gyula szerint a technikai fejlődés abba az irányba megy, hogy az emberek egyre inkább olyan új anyagokat állítanak elő és használnak, amelyeket teljes életciklusra terveznek. Vagyis a tervezés során bekalkulálják, hogy a kellően hosszú idejű használat után az illető anyagot hogyan lehet majd újra- és újrafelhasznál, anélkül, hogy hulladék keletkezne belőle. „Nagy kérdés persze, hogy a jelenlegi, rövid távon profitorientált üzleti logika mit kezd ezzel” - mondja az Ökoszolgálat vezetője.

Önnek melyik műanyag fog leginkább hiányozni?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.

A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo