A víz megszerzése is létkérdés az energia utánpótlása mellett is az etetőre járó madaraknak a száraz hidegben, mert nincs sem hó, sem zúzmara. Ezért is fontos, hogy a mag, az alma és az állati zsiradék (cinkegolyó, vaj, faggyú) mellett napközben legalább néhány órán keresztül folyékony vizet is találjanak a madarak – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület.

A szervezet szerint nem az a cél, hogy egész nap víz legyen az itatókban: ha valaki reggel kézmeleg vízre cseréli az éjszaka képződött jeget, akkor legalább néhány órán keresztül folyékony halmazállapotú marad, tudnak belőle inni az etetőn táplálkozó madarak. Ahogy lassan csökken a víz hőmérséklete, a madarak át tudják törni a jéghártyát és a vékony jeget, ami jelentősen kitolja az ivásra rendelkezésre álló időt. 

Néhány trükk a téli itatás megkönnyítéséhez:

• Ha az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását.
• Kemény fagyok idején különösen előnyös a lágy műanyagból készült műanyag virágalátét itatótálca, mert ebből az edény eltörése nélkül eltávolítható a jég.
• A jég kiszedése úgy a legkönnyebb, ha a kézmeleg vízből a jégre és az edény hátuljára is csurgatunk egy keveset.
• Érdemes természetes fagyállóként kevés cukrot feloldani az itatóvízben (ezért nem fagy meg például a fagyban árusított narancs). A cukor plusz energia-utánpótlás a madaraknak.
• Etetni-itatni erkélyen, ablakpárkányon is lehet.
• Az etetőre kihelyezett alma élelem és vízutánpótlás is egyben. Kemény fagyok idején csurgassunk erre meleg vizet, hogy felpuhulva megkönnyítsük a madarak számára a csipegetést.

Az etetők közelébe telepített mesterséges odúk az énekesmadarak túlélését segítik. Ezek a fajok ugyanis a közhiedelemmel szemben nem csak a költési időszakban  használják a fák üregeit, épületek hasadékait. Télen az esti szürkület és a hajnali pirkadat között eltelő 13-14 órát az etetőre járó madarak mozdulatlanul pihenve töltik. Ezért nem mindegy, hogy az akár -20 fokos fagyokat a csupasz ágak között vagy egy üregben vészelhetik át, ami megőrzi a madarak testmelegét, különösen akkor, ha több madár bújik össze az odú alján. (További részletek a MME honlapján.)

Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.

A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek. Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik.

Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel.

A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).

Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott.

Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ismét Közép-Európa "legzöldebb" felsőoktatási intézménye lett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az Indonéziai Egyetemnek a világ 178 intézményét rangsoroló felmérésében. Az SZTE a 2010-es eredményéhez képest előrébb lépett, mert a 178 versenyző közül a 67., a hetven európai részvevő közül a 21. helyen végzett, így a világon a részt vevő intézmények csupán 37, a kontinensen pedig 29 százaléka bizonyult jobbnak nála.

A 2010-es felmérésben még csak 95 egyetem vett részt (a szegedi legjobb közép-európaiként az 54. lett), 2011-ben már 178 universitas szolgáltatott adatokat. A legnagyobb számban európai, ázsiai, és észak-amerikai egyetemek vettek részt a felmérésben. Míg a hazai felsőoktatási intézmények közül 2010-ben csupán az SZTE szerepelt a rangsorban, tavaly már négy magyar egyetem töltötte ki az adatlapot. A Debreceni Tudományegyetem a 115., az Óbudai Egyetem 157., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 173. helyen végzett.

Az európai rangsorban csak nyugat-európai, illetve egy orosz egyetem előzte meg az SZTE-t, így a Közép-Európában ismét a legjobbnak bizonyult. A University of Indonesia 2010 nyarán indította el az úgynevezett UI Green Metric Ranking of World Universities 2010, azaz a világ egyetemeinek zöld mérőszámokon alapuló rangsorát. A felkeresett egyetemek önkéntes adatszolgáltatásán alapuló felmérésben öt kategóriában pontozták a résztvevőket, és állítottak fel összesített rangsort. Vizsgálták a zöldstatisztikát, az energiafelhasználást és klímaváltozás elleni fellépést, a hulladékgazdálkodást, a vízhasználatot, illetve az utaztatást.

Forrás: greenfo 

Egy nappal Vízkereszt előtt, január 5-én leszedték a híres bécsi Christkindlmarkt karácsonyfáját, hogy egy újabb mesevilágnak, a Bécsi Jégálomnak (Wiener Eistraum) adja át a helyét. A bécsi Városháza előtti téren 2012. január 19-től várják a korcsolyázás szerelmeseit.

A 80 éves, 29 méter magas burgenlandi fenyőből pedig tíz rovarhotel lesz, amelyeket az osztrák főváros parkjaiban, illetve az Ottakringi Erdei Iskolában és a Lobaui Nemzeti Parkházban helyeznek majd ki tavasszal. A döntéssel a Bécsi Erdészeti Hivatal (Forstamt) és a Városi Kertészet (Wiener Stadtgärten) ezen apró élőlények jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet, amelyet gyakran alábecsülnek az emberek. A katicabogarak, fülbemászók és vadméhek ugyanis biológiai rovarirtóként segítenek fenntartani az ökológiai egyensúlyt.

Az előző években egyébként madár- illetve denevérodú készült a híres karácsonyfából, míg a háztartásokban kidobott, kiszolgált fenyőkből továbbra is biomassza lesz az osztrák fővárosban.

A bécsiek tavaly 135 ezer karácsonyfát adtak le a városszerte felállított 498 gyűjtőhelyen, amelyek már idén is javában működnek. Ezeken kívül az osztrák főváros 19 szeméttelepének bármelyikén is megszabadulhatnak az egykori szobadísztől a bécsiek. Az összegyűjtött fenyőket felaprítják és biomassza-erőműben égetik el, a belőlük keletkező 1.890 megawattórányi távhő mintegy háromezer háztartás egyhavi fűtésére elegendő.

Forrás: greenfo

Az ipar és a közlekedés kibocsátotta szálló por leválasztása is megtörténhet a Dunaújvárosi Főiskolán végzett kutatások révén. A felsőoktatási intézmény szakemberei csendes villamos kisülések alkalmazásával tisztítanák a füstgázt.

A közlekedés és a lakosság kibocsátása is növeli a levegő porszennyezését. A nem megfelelő környezetvédelmi berendezésekkel rendelkező ipari üzemek olyan füstgázokat bocsáthatnak ki, melyek a savas esőket okozó nitrogénoxidokat és kénoxidokat, valamint aromás szénhidrogéneket is tartalmaznak. Ez utóbbi a napsugárzás és a földfelszíni ózon hatására aromás szénhidrogénné alakulhat, ami belélegezve rákkeltő hatású lehet.

A Dunaújvárosi Főiskola kutatóinak célja olyan technológiát kidolgozni, amellyel leválasztható az ipar által kibocsátott szálló por és szennyező gázok. A szakemberek egy olyan új, kombinált reaktor létrehozásán dolgoznak, amely a porrészecskéket mechanikusan és elektrosztatikus kisülésekkel választja le, a gázban lévő környezetre káros vegyületeket pedig gyors nagyfeszültségű koronaimpulzusokkal bontja le. A technológia kidolgozásánál arra is figyelnek a szakemberek, hogy a reaktort az ipari kazánok esetében is használni lehessen majd.

A kutatások megmutatták, hogy az energiatermelésre újabban alternatívaként alkalmazott növények és más anyagok elégetésekor is keletkeznek nitrogénoxidok, kénoxidok, sőt bizonyos anyagok eltüzelése során keletkező füstgázokban akár több 10 ppm nagyságrendű (egymillió gázrészecskéből tíz) klór is található. „A kutatást részben új ismeretek megszerzése miatt végezzük, másrészt viszont konkrét problémákra is választ adunk. Célunk a füstgázok tisztítása, a por és gázszennyezések egyidejű eltávolítása, valamint a fémfelületek olyan átalakítása, melyeknek köszönhetően a technológia és az ipar is alkalmazni tudja eredményeinket” – mondta Dr. Kiss Endre, a kutatás vezetője, a Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék vezetője. A kutatást a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatja.