Gyomokból készül, egyszerűen megvan, és a kertünk még szebb lesz tőle: ez a folyékony trágya, amelyet mindenképpen érdemes kipróbálni.

KÉP: Pixabay

Évezredeken át bevett módszer volt a vizelettrágyázás, amely annyira egyszerű, olcsó és jótékony hatású, hogy érdemes újra felfedezni. A tudo-mányos kutatásokból úgy tűnik, a skandináv országokban máig népszerű, arrafelé lehet például szeparálós vécécsészét is kapni, amely külön gyűjti a folyékony és szilárd ürüléket. (És nem, nincs húgyszag. Itt olvashatsz egy magyar leírást a programról.)

ILLUSZTRÁCIÓ

Svéd számítás szerint egy felnőtt ember vizeletében annyi tápanyag van, amennyivel egy másik ember táplálék-szükségletének 50-100 százalékát meg lehet trágyázni. A növénytápok ásványianyag-tartalmát a N-P-K jelölés mutatja, tehát hogy az adott tápkeverék mennyi nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K) tartalmaz. Nagyon leegyszerűsítve a nitrogén a növekedéshez, a foszfor a termésképzéshez, a kálium a virágzás serkentéséhez fontos.

Az emberi vizelet 95 százaléka víz, a többi pedig ásványi anyag, amelyben az N-P-K aránya 10:1:4 nagyjából. Összehasonlításul: a kereskedelemben kapható átlagos gyeptrágya N-P-K aránya 20:5:5 szokott lenni. Persze eltérések vannak márkák szerint, de a keverék jellemzően nitrogénben dús. Akárcsak a pisi.

Egy ember éves vizeletmennyisége 300-400 négyzetméter trágyázásához elég. Az éves vizeletmennyiségben a következő ásványi anyagok vannak:
3,5 kg nitrogén
0,5 kg foszfor
1 kg kálium
0,5 kg kén
40 g magnézium
100 g kalcium

A gyep márciustól szeptember közepéig 4-5 hetente igényel trágyázást, hiszen egy-egy fűnyírással sok tápanyagot veszít: 1 kg fűnyesedékben akár 30 g nitrogén, 10 g foszfor és 20 g kálium is lehet. A lombhullató fáknak június elején-közepén, illetve július közepétől augusztus közepéig van szükségük plusz tápanyagokra, az örökzöldeknek májusban, illetve augusztus folyamán. Időjárástól függően 3-4 hétbe is beletelik, amíg a szerves trágya lebomlik és a növények fel tudják venni a talajból.  

KÉP

A zöldségek közül a nagy nitrogéntartalmú vizelettrágya a leveleseknek tesz önmagában is jót, ilyenek a káposztafélék. A vizelet alacsony káliumtartalmát egy finn kísérletben fahamuval javították, és csodák csodája, az ezzel trágyázott paradicsom négyszeres termést hozott, és sokkal édesebb is lett. Ez a keverék a gyökérzöldségek méretét is jelentő-sen növelte, mivel a fahamunak 0:1:3 az N-P-K aránya. Ha 1 marék hamut adunk 1 vödör "kerti aranyhoz" (idéztem), akkor kiegyensúlyozott trágyát kapunk, amit persze még hígítunk. (A szén vagy a papír hamuja nem jó!)

A begyűjtött vizelet azonnal is, és később is felhasználható. Legegyszerűbb 1:5 arányban vízzel hígítva locsolókannával kijuttatni a növények földjére. Figyelem! A vizelet ne kerüljön a levelekre, virágokra, fejlődő termésre, csakis a talajra. Érdemes kézzel vagy kapával egy kicsit félrehúzni egy maréknyi földet, a mélyedésbe önteni a vizelettrágyát, majd a földdel betakarni. Fejlődő palántáknak vagy érzékeny szobanövényeknek 1:10 vagy 1:20 arányban hígítsuk a vizeletet vízzel.

Aki csepegtetős öntözőrendszerrel juttatja ki a hígított vizeletet a kertbe vagy veteményesbe, a művelet után feltétlenül öblítse át vízzel a rendszert, hogy megelőzze a kristályos húgykő (foszfor) lerakódását, s ezzel a rendszer eldugulását. Lehetőleg mindig eső előtt vagy este juttassuk ki a vizelettrágyát, hogy a csapadék vagy harmat be- és lemossa, illetve hogy a napközbeni túl gyors párolgás miatt a vizelet sótartalma ne okozzon szikesedést a talaj legfelső rétegében.

KÉP

A vizeletet lehet pasztörizálni is, bár ebben az esetben csökken a nitrogéntartalma. Erre a módszerre akkor lehet szükség, ha ismeretlen egészségi állapotú személytől is érkezik "adomány". A zárt, lehetőleg fehér műanyagkannába töltött vizeletet 30 napra kitesszük a Napra, a levegő hőmérséklete legalább 20 Celsius-fok legyen. A felmelegedő vizeletben elbomlanak az esetleges kórokozó patogének. A pasztörizálni szánt vizeletet ne hígítsuk előre, mert akkor tovább tart a kórokozók lebomlása.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is kifejezetten biztonságos módszer a vizelettrágyázás néhány alapvető szabály betartásával.
1. Lehetőleg használjuk fel frissen (aznap) a begyűjtött vizeletet.
2. A művelet közben viseljünk gumicsizmát és gumikesztyűt, utána alaposan mossunk kezet.
3. Csakis a talajt permetezzük vele, ne a növényeket.
4. Fogyasztásra szánt növények esetében a termés betakarítása előtt 3-4 héttel legyen az utolsó vizelettrágyázás.

TIPP: A talajbaktériumok aktivitása 20 Celsius-fokos talajhőmérséklettől felett hatékony, akkor nagy valószínűséggel képesek a vizeletben lévő esetleges antibiotikum-maradványok lebontására is. Aki biztosra menne, az ne használja olyan személy vizeletét, aki krónikus betegségre rendsze-resen szed valamilyen gyógyszert, illetve  szteroidot vagy fogamzásgátlót.

Szomszédaim közül vannak olyanok, akik notóriusan nem szedik össze kutyájuk után a piszkot a járda menti zöld szegélyről. Egyikőjük a téli sötéttel indokolta, mondván, nem látja, mikor és hova piszkít a kutya. Igaz, mindenkinél van mobiltelefon, és annak a vakuját zseblámpaként is lehet(ne) használni. A másik környékbeli szerint pedig lebomlik a kutya-kaka, azért nem szedi össze.

KÉP

Nálunk a barna kupacok bezacskózva a kukában végzik, de gondoltam, utánanézek, lehet-e trágyázáshoz használni a kutyakakát. Környezet-védelemmel és organikus növénytermesztéssel foglalkozó szakértők szerint nem is az az elsődleges gond, hogy a kutya húsevő, vagyis az ürüléke tartalmaz olyan fehérjemaradványokat és azok bomlástermékeit, amelyek károsítják a növényeket. Hanem hogy lehetnek benne olyan mikroorga-nizmusok (például féregpeték), amelyek nem a növényt, hanem minket betegítenek meg. Vagyis a friss kutyakakával nem szabad a növényeket trágyázni. De! (Mindig van egy "de".)

Ha van kertünk, kialakíthatunk az egyik sarkában egy elkülönített komposz-tálót, ahol 4-8 hét alatt használható talajjavítóvá érleljük a kutyakakát. Fontos, hogy az ürüléket ne keverjük a konyhai maradékokhoz, ne dobjuk az "igazi" komposztgyűjtőbe.  A kert egy félreeső sarkában ássunk egy gödröt, és abban komposztáljuk, vagy használjunk műanyagvödröt erre a célra. A lényeg, hogy legyen valamilyen fedele, amelyet kilyuggatunk a szellőzéshez, és egy darab szúnyoghálóval béleljük, hogy a legyek ne szálljanak a keverékre.

A komposztáláshoz 2 egységnyi ürüléket keverjünk össze 1 egységnyi fűrészporral, és öntsük a gödörbe vagy vödörbe. Hetente egyszer forgassuk át, de ne keverjünk hozzá friss anyagot, mert akkor soha nem lesz kész komposztunk, hanem mindig csak félkész, ráadásul érés helyett megrohadhat az egész. Tehát inkább legyen 4-5 vödrünk, amelyekben a hetente összegyűlő mennyiségeket komposztáljuk.

A másik módszer azt ajánlja, hogy 1 egység ürüléket 1 egység zöldhulladékkal (például fűnyesedékkel) és 3 egység földdel keverjünk össze, szórjuk egy kis gödörbe és tapasszuk be tetejét agyaggal. Körülbelül 6 hét múlva nézzük meg, és ha normál komposztra hasonlít, akkor használható. A komposzt soha nem lehet kellemetlenül büdös, erjedt vagy rothadt szagú!

A szakemberek szerint az érésben lévő keverék hőmérsékletének el kell érnie a 60 Celsius-fokot ahhoz, hogy a benne lévő mikroorganizmusok is elpusztuljanak. Mivel kevesünknek van ehhez megfelelő hőmérője vagy pedig mikroszkópja, maradjunk annyiban, hogy a kutyakakás komposztot ne használjuk zöldségek és gyümölcsök trágyázásához, hanem kizárólag virágokhoz és dísznövényekhez. Idegen kutya ürülékét ne vigyük be a kertünkbe, mert nem tudhatjuk, vannak-e benne férgek vagy más élős-ködők. Saját kutyánknak is 3-6 havonta érdemes féreghajtót adni.

Munka közben mindig használjunk gumikesztyűt, és utána mossunk kezet. Akinek olyan kicsi gyereke van, akinek még nem lehet elmagyarázni, miért nem szabad az ürülékes komposztgödör közelében játszani, inkább dobja a kukába vagy a vécébe a kutyakakát. 

Aki viszont belevágna a komposztálásba, az elkészítheti a Florida Egyetem munkatársai által kitalált, fenntebb látható házi komposztálóvödröt, amelyet  a billentőkeretnek köszönhetően könnyű használni. A szúnyog-hálós bélelést azonban mindenképpen ajánlatos felszerelni rá! Forrás itt.

Bazsalikom mellé uborkát érdemes ültetni, mert úgy nem támadja meg a lisztharmat. A levendula nemcsak szép a rózsa alatt, hanem elűzi a levéltetveket. A póréhagyma és sárgarépa elzavarja egymásról a legyeket és molyokat. Nem megy a csiga a földieper közé, ha fokhagymát ültetünk mellé. A módszerről szakemberek által készített szórólapokat kéne kiadni, megjelölve a konkrét növénypárosításokat és a hatásokat.

Ahol a fokhagymás módszer nem vált be, és mégis rátelepedtek a tetvek a paprikára, paradicsomra, káliszappanos esővizet spricceltem szét. Két-három napon keresztül csináltam. Garantáltan eltűnnek a kártevők. Az összes csatornához esővízgyűjtő hordót tettem, abból öntöztem egész nyáron a kertem. A szomszédban galambok vannak, az óltakarítással kikerülő ürüléket mindig elkérem a komposztomba talajjavítónak.

Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.

A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek. Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik.

Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel.

A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).

Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott.

Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.