Akár új épületben dolgozunk, akár csak a berendezést cserélték nemrég, tudni kell, hogy az épületekhez és berendezésükhöz használt anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek “Beteg Épület Szindrómát” okozhatnak: fejfájást, hányingert, puffadást, fáradékonyságot, viszketést, légzési nehézségeket stb.
A bútorokból, padlószőnyegből, falfestékből felszabaduló illékony szerves vegyületek (VOC) kiszellőztetése hónapokig tarthat, érdemes erre rásegíteni a legegyszerűbb és legolcsóbb módon: néhány szobanövénnyel. Az alábbi válogatás a NASA kutatása alapján készült, kiegészítve friss ismeretekkel, és olyan növényeket tartalmaz, amelyek Magyarországon is elérhetők, többségük nem is borsos áron.

OpenAD

A levegőminőség nemcsak az egészségünk, hanem a teljesítmé-nyünk szempontjából is fontos. A Harvard Egyetem kutatása szerint megfelelően szellőztetett, VOC-mentes környezetben kétszer jobb eredményt értek el a dolgozók az átlagos irodákhoz képest. A stresszes helyzetekre való reagálás 97-131 százalékkal, a stratégia alkotásá-nak képessége 183-288 százalékkal, az információk feldolgozása 172-299 százalékkal hatékonyabb “zöld” munkahelyi környezetben. További vizsgálataik szerint minél magasabb volt a környezet szén-dioxid-szintje (a VOC-tól függetlenül), annál inkább romlott a dolgozók teljesítménye. Érdemes tehát néhány cserepes növénynek helyet keresni az íróasztalokon, iroda sarkában.

Kadvacorp

A fenti megállapítások a gyerekszobára is vonatkoztathatók: tanulás közben is segítenek a szobanövények. A mindenki által ismert, igénytelen vitorlavirág a penészspórákat is kiszűri, tehát a fürdőszobába is remek választás.

Bob Vila

Főbb légszennyező vegyületek az épületekben:
Formaldehid: metánvegyület, polimerek szintetizálásához használják, de legnagyobb mennyiségben ragasztógyanta-gyártáshoz, pl. bútorokban.
Xilol és toluol: benzolszármazékok, legnagyobb mennyiségben oldószerként használják, zsírokhoz, természetes- és műgyantákhoz. Emellett lakkok, festékek, ragasztók rovarirtószerek adaléka.
Kén-dioxid: fűtés, közlekedés közben keletkezik.
Benzol: ragasztóban, festékben, bútorviaszban, hígítóban található meg.
Triklóretilén: ipari oldószer, ruhatisztításhoz is használják.
Sztirol: műanyagok gyártásához használják.
Etil-benzol: (poli)sztirolgyártáshoz használják, megtalálható építő-anyagokban, elektronikai cikkekben, élelmiszercsomagolásban, bútor-ban, kertápolási termékekben.
Aceton: körömlakklemosó, háztartási tisztítószerek, festékek, műanya-gok adaléka.
Ammónia: számos helyen és módon előfordul, lakásban leggyak-rabban a fürdőszobában (vizeletből szabadul fel).
Nitrogén-oxidok: légszennyezésből származnak.
PM: szállópor.
Amelyik növénynél nincs feltüntetve külön vegyületnév, az általános légtisztító hatású.

Jelmagyarázat:
½ fényigény: kedveli a sok fényt, de direkt napfényre ne rakjuk (ablakba jó, de huzatot ne kapjon)
½ vízigény: tavasztól őszig rendszeresen öntözzük, de hagyjuk a földje tetejét kicsit kiszáradni két öntözés között
½ melegigény: közepesen melegigényes, ősztől-tavaszig 12-14 fokos helyiségben teleltessük (kevésbé fűtött munkahelyre alkalmas lehet)
½ páraigény: nagy melegben rendszeresen permetezzük forralt/szűrt/állott vízzel, máskülönben hetente 1-2-szer elég
Ez csak táblázat csak áttekintés, az adott növény részletes gondozási útmutatóját nem helyettesíti.

Források: Weightlesstreasure, Thisgreenearth, CNN, Sustainablebabysteps, Indoorairqualityplants 

A fával beültetett területek évente 1-8 életet mentenek meg minden városban egyebek közt azzal, hogy csökkentik a legveszélyesebb, 2,5 mikronnál kisebb szállópor mennyiségét. Milyen fát ültessünk?

A légszennyezettség világszerte évente 2,5 millió évetet követel, ebből 2,1 milliót a szállópor-szennyezés. A városban élő fák képesek kiszűrni a levegőből a szállópor (korom, füst, por, kosz) legkisebb szemcséit is, amelyek máskülönben bejutnak a tüdőbe, és egészségügyi panaszokat, kritikus esetben halált okoznak.

A közelmúltban elvégzett amerikai tudományos vizsgálatban tíz település légszennyezettségi mutatóit elemezték, és kiderült, hogy Atlantában a parkok évente akár 71 tonna finomport is képesek megkötni. Öszehasonlításul: Atlanta lakossága negyede Budapestének, a népsűrűség 1416 fő négyzetkilométerenként, míg területe 65 százaléka a magyar fővárosénak, amelynek népsűrűsége 3305 fő négyzetkilométerenként. Atlantában épp annak köszönhetően kiemelkedően hatékonyak a parkok, mert jelentős a városban a zöldterületek aránya.

A kutatás csak a fák szállópor-megkötő képességét vizsgálta, tehát az egyéb légszennyező anyagok, például a nitrogén-oxidok vagy kén-dioxid csökkenő arányát nem. A vizsgálat szerint a parkok a PM10-nek nevezett, 10 mikron körüli szemcseméretű szállóporból lényegesen többet kötöttek meg, mint a 2,5 mikronos finomporból, ám utóbbi harmincszor, de akár ötvenszer veszélyesebb az egészségre, mert mélyebben képes lejutni a tüdőbe.

Egy korábbi brit kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban szereplő alanyok kevesebbet stresszeltek és elégedettebbek voltak az életükkel, amikor park mellett vagy más zöldterület szomszédságában laktak. A zöldövezet a házassághoz képest harmadannyival, a teljes munkaidős foglalkoztatottsághoz képest tizedannyival növeli az egyén jóllétét.

Minden városi fa hozzájárul ahhoz, hogy lakókörnyezetünk levegője tisztább és egészségesebb legyen, egyúttal az árnyékolással csökkentik a légkondicionálási igényt nyáron, továbbá élőhelyet teremtenek a városlakó állatfajoknak, rovaroknak, madaraknak, kisemlősöknek. Ami a fák összességében mért kedvező hatását illeti, Amerikában kiszámolták, hogy minden dollárhoz képest, amit faültetésre fordítanak egy településen, a nagy fák 1,92 dollárt, a közepesek 1,36 dollárt, a kis fák 1,00 dollárt térítenek meg "environmental benefits", azaz környezeti haszon formájában. (Ebbe például az is beleszámít, hogy a fával beültetett utcákban az ingatlanok 3-7 százalékkal többet érnek, mint a hasonló ingatlanok fasor nélkül.)

Az ablak elé ültetett fa lombja nyáron a napsugarak 70-90 százalékát nem engedi tovább az ablakhoz, ez az árnyékoló hatás 10-30 százalékkal csökkenti a lakás hűtésére fordított energiaigényt, áll a Colorado Egyetem összefoglalójában. Mivel a burkolt (aszfaltozott, térkövezett) járda elnyeli a napsugarak 50 százalékát, és visszaveri a sugarak 40 százalékát, jelentős hősugárzó hatása van. Amennyiben a fával nem az ablakot, hanem a járdát árnyékoljuk, úgy is jelentősen csökkentjük a ház fölmelegedését. Azt is lehet, hogy a fát a járda és a ház közé ültetjük, így a lombozat elnyeli a burkolt felület hőkisugárzását. A fával beültetett utcák akár 4 Celsius-fokkal is hűvösebbek lehetnek, mint a fasor nélküliek. Érzékletes példája ennek a világ legszebb utcájaként emlegetett Rua Gonçalo de Carvalho a brazíliai Porto Alegrében. Az utcának saját honlapja is van. 

A világ legszebb utcája felülről (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

A világ legszebb utcája alulról (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

Faültetés előtt tegyük fel magunknak ezt a tíz kérdést, hogy a megfelelő fajtát válasszuk:

1. Milyen célt kell a fának szolgálnia: árnyékolás, légszűrés, zajcsökkentés, dekoráció, termés, talajkötés?
2. Kifejlett állapotában a lombja beleér-e a villanyvezetékbe, a gyökere szétveti-e a pince oldalfalazását vagy a csatornát?
3. Hogy fog kinézni kifejlett állapotában? Arányban lesz a szomszédos épületekkel?
4. Hány évbe telik, amígy eléri ezt az állapotot? A gyorsabban fejlődő fák hajlamosabbak a betegségekre, gyorsabban is pusztulnak el, gyakrabban kell cserélni őket.
5. Milyen fizikai jellemzői vannak az adott fajtának? Mekkorára nő? Lombhullató vagy örökzöld, milyen és mennyi termése van, illetve azok mennyire szemetelnek (például szentjánoskenyérfa, szeder)?
6. Elviseli a vidékünk éghajlati feltételeit?
7. Elég távol van a szomszéd telkétől, az úttól vagy a háztól?
8. Kifejlett állapotában mennyire vet árnyékot a házra?
9. Hogyan illeszkedik a kertbe? Hullat-e leveleket a medencébe vagy kerti tóba, beárnyékolja-e a konyhakertet vagy a virágágyást? Hogyan változtatja meg a talaj kémhatását a lehulló lonb?
10. Milyen különleges gondozást igényel?