Ide szívesen elmennénk a karantén után: a dél-amerikai országban a Zabalo folyó mentén húzódó, 4 ezer négyzetkilométeres terület kapta a világ első csöndes vadonjának címét. Ide nem vezetnek országutak, nem engedélyezett az építkezés (lakóház céljára sem), és villanyvezetékek sincsenek. Itt csak a természet hangjai hallhatók, semmi más.

Kép: Quiet Parks International

A Vadon Csend Park (Wilderness Quiet Park) területe az őslakos cofán törzs tulajdonában van. Az alig kétezresre fogyatkozott népcsoport a csöndes turizmussal szeretné megvédeni szülőföldjét és kultúráját.

Hétköznapjainkat állandó zajban töltjük, kisebb-nagyobb hangerővel állandóan zakatol-zörög-zúg körülöttünk valamilyen gép, a hűtőszekrénytől a laptopon át a járműforgalomig. A zajszennyezés minden fajra negatívan hat, a természet csendje gyógyír lehet erre.

A Quiet Parks International szervezet szerint világszerte kijelölhetők olyan területek, amelyek alkalmasak volnának a csendes turizmusra. Magyarországon ilyen például a Hortobágy.

A szervezet szerint túraútvonalak, lakóövezetek, hotelek, közösségek is kérhetnék a csendes minősítést.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Naponta halljuk, olyan gyakran használjuk, hogy már nem is tudatosul bennünk: a "parkolás" szó alapja gyökeresen ellentétes azzal, amilyen tevékenységre a szó utal. Mert hiszen a park fákkal beültetett terület, ellenben az autókat olyan helyen állítjuk le, amit sok esetben favágással teremtenek meg. Honnan ered ez az ellentmondásos kifejezés?

Talán köze lehet ahhoz, amiért vezetés közben a sebesség fokozását is "gázadás"-nak hívjuk, pedig helyesen "benzinadás"-nak kellene mondanunk, még ha furcsán is hangzik. Tény, hogy a 2. világháború idején sokan láttak fantáziát a fagázmeghajtásban, de az más lapra tartozik. A gázadásnak inkább ahhoz lehet köze, hogy a német "Gas geben" (gázt adni) angol fordítása "to step on the gas", és az amerikai angolban pedig rövidítve "gas" (= gasoline) a benzin. A német nyelv (és az olasztól a lengyelig számos más is) az angolból, pontosabban az amerikai angolból vehette át az autózással kapcsolatos szakkifejezéseket, a magyar pedig nyilván a némettől.

Annak visszafejtése, hogy a magyar parkolni ige, ami németül parkieren, hogyan vált a műveletet jelölő to park igévé eleve angolul is, felér egy etimológiai nyomozással. Szerencsémre a kérdés másnak is szöget ütött a fejébe: minden egy furcsa törvénnyel kezdődött, írja Michele Richmond amerikai tájépítész, aki New York önkormányzatának megbízásából mérte fel a város faállományát, és eközben bukkant a levéltárban régi iratokra.

Ezek szerint a "parkolás" szó eredete 1791-ig, de legalábbis 1870-ig nyúlik vissza, amikor belső égésű motorral hajtott automobilok még a kanyarban sem voltak (gőzösek már igen, de ez most nem számít). 

Az eredeti törvény Forrás: Deeproot

1870. április 6-án Washingtonban született az a rendelet, amely előírta, hogy minden utca szélességének legfeljebb 50 százalékát el kell különíteni, hogy ott fával beültetett sétányt lehessen kialakítani. Az akkori kongresszusi tagok azon vitatkoztak, hogy a tervezett fasorokat az út közepén, netán csak egyik vagy mindkét oldalán volna érdemes telepíteni. Végül arra jutottak, hogy a "helyes parkolást" az út szélén kell kialakítani, középen pedig haladjon a forgalom. Ekkor még a parkolás facsemeték telepítését jelentette, nem járművekét. Az út mentén a fák alá virágágyások és füvesített szakaszok kerültek a gyalogúttal párhuzamosan.

Az amerikai főváros alaprajzának eredeti terve

Hogy honnan volt ehhez hely? Nyolcvan évvel korábban, 1791-ben készítette el Pierre Charles L'Enfant francia születésű amerikai építész George Washington elnök megbízására az új szövetségi város (a későbbi Washington City) úthálózati alaprajzát. Az új fővárosnak grandiózusnak kellett lennie, ezért L'Enfant szokatlanul széles utakat rajzolt: 160 láb (48,77 m) széles sugárutakat és 80 láb (24,38 m) széles utcákat. Az építészt szülővárosa, Párizs boulevard-jai ihlették. Tervein az extra széles utakat mindkét oldalon fasorokkal szegélyezte. Ez vált valóra az 1870-es törvényalkotás után.

Az 1870 utáni években 70 ezer fát ültettek Washinton-szerte minden utcában. 1915-ig a facsemetéket a washingtoni elmegyógyintézet kertjében nevelték, és az onnan kikerülő állomány minőségére jellemző volt, hogy a telepített fák 95 százaléka még 12 évvel később is egészségesen állt. Ez mai mércével is lenyűgöző, mert például napjainkban a New York-i fák 70 százaléka éli túl az első 9 évet, szólal meg Michele Richmondból a tájépítész.

"A világ egyik legfiatalabb fővárosában több az árnyék,
mint Párizsban, amely egyike a legrégebbi fővárosoknak",
írta a National Geographic magazin 1915-ben a fenti fotó alá Forrás

A washintoni lakosok eleinte körbekerítéssel védték a fatörzseket, ám ezt egy újabb törvény megtiltotta. Ennek nem kívánt következményei lettek: kerítés híján az emberek a forró washingtoni nyarakon a fákhoz kezdték kikötni a lovaikat (és lovaskocsijaikat), hogy azok a kellemes árnyékban várhassanak gazdájukra. A gyakorlat két párhuzamos sávra osztotta az utat: lett az aktív sáv a forgalomnak, és a passzív sáv a várakozó lovaknak és kocsiknak. Jóllehet a városi tanács bírsággal sújtotta azokat, akik lovukkal vagy járművükkel beléptek a parkolási sávba, az emberek inkább lerótták azt a kényelemért: ebből lett a parkolási díj.

A világ rohamléptekkel változott. 1900-ban még csak 8 ezer autó volt regisztrálva Washingtonban, 1920-ban már 8 millió. Ezzel együtt elkezdődött a parkolás szó jelentésének átalakulása. Ahogy korábban a lovaikat, most az autóikat próbálták a helyiek a fák közötti parkosított részeken leállítani. A városvezetés nem láthatta előre a járműforgalom ilyen mértékű bővülését. Az 1920-as években kényszerűségből megkezdődött a fasorok ritkítása, kivágása, hogy helyet teremtsenek az autók áradatának. A parkolás immár az autók helyfoglalására vonatkozott, nem a faültetésre: így született a carpark kifejezés, magyarul: parkoló.

Ha megnézzük, milyen funkciói vannak egy városi utcának, akkor szóba jöhet a járműforgalom elősegítése, a járművek tárolása, a gyalogosok (és kerékpárosok) biztonságos haladásának biztosítása. Továbbá a növényzet révén az esztétikai és egészségügyi szempontoknak való megfelelés (a lombozattal a zajszennyezés  csökkentése, szállópor megkötése, az árnyékolással a hőmérséklet csökkentése), összességében az életminőség javítása. A 20. század folyamán a járművek, az emberek, a helyi vállalkozások és a fák viszonya folyamatosan módosult, összegzi Richmond. 

Lafayette Park, Washington D. C. napjainkban Forrás: Pexels

Ami valaha békés, árnyas sétány volt, az szó szerint utcafronttá változott. Az érdekek harcában a fák lettek a vesztesek. Vajon vissza tudunk-e úgy nyúlni a "parkolás" szó zöld eredetéhez, hogy ezzel felelevenítsük a 21. századi utcák régi-új funkcióit? 

"Beleznay Éva főépítész idején, tíz évvel ezelőtt készült Budapest zöldterületeinek felmérése, és kiderült, hogy a magyar főváros egyike Európa legzöldebb városainak, ebbe beleszámít a Duna légszennyezés-megkötő képessége is", kezdi hozzászólását Z. Halmágyi Judit építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Építészet és Design tanszékének docense. A felmérés ahhoz kellett, hogy ki lehessen alakítani a területi szabályozási tervet, amely megadja, hogy a városban hol, milyen funkcióknak kell teljesülniük: egyebek közt hol vannak vagy hova kellenének védett vagy védendő zöld területek. Persze a területszámítások sok tényezőtől függenek. 

Forrás: Green-City

"Tervezőként triviális, hogy ha parkolót tervezünk, akkor a járműhelyek közé tervezünk fát is." Ám ha területátalakításról van szó, akkor néha muszáj fát kivágni. De ez etikai kérdés is: "Talán Andor Anikó tájépítész mondta nekem, hogy amit a saját emberöltőnkben nem tudunk pótolni, azt nem vágjuk ki és nem tesszük tönkre". Ám az is fontos a mai világban, hogy a növényzet nem lehet "fejlesztésellenes", viszont gondoskodni kell a pótlásról. A lombkorona-egyensúly érdekében egy koros fa kivágásakor bizonyos számú és életkorú fát kell ültetni pótlásképpen. Igaz, tíz csenevész csemete levélzete nem pótol egy százéves lombkoronát. Ezért a fenntartás is rendkívül fontos: egy ötéves fának már van árnyékoló hatású lombja és a túlélési esélyei is jobbak. 

Budapest historikus városrészeiben, például a Terézvárosban majdnem biztos, hogy mindenhol volt fa, csak kipusztult. Újra lehetne ültetni ezeket, persze néhány felszíni parkolóhely beáldozásával, mondja az építész. "Ugyanakkor a fák közé nyugodtan lehetne parkolni: a mai építészek már tudják, hogy a fatörzse mellett milyen burkolat kell, hogy a tonnás súlyú autók ne nyomják össze a fa vízszintesen terjedő gyökereit."

Budapesten az óriási forgalmú Széll Kálmán tér re vezető Csaba utca levegőminőségét még az is el tudja képzelni, aki sohasem járt arra. Viszonylag szűk utca, mégis néhány éve facsemetéket ültettek ide. Mivel a járda szélessége is csökkent emiatt, néhány csemetét kitapostak a járókelők. Ezeket az önkormányzat pótolta. A negyvenfokos nyarakon áldásos a hatásuk, árnyékolják a járdát és szűrik a levegőt, hogy a kocsik kipufogógáza ne szálljon fel a lakásokba. Tehát a legkeskenyebb utcában is érdemes a burkolt felületekből néhány négyzetmétert beáldozni fásításra. 

"A 21. században az utcakép akkor lehetne a maihoz képest más, ha sokkal nagyobb ütemben terjednének a közösségi megosztású és elektromos meghajtású autók, illetve ha az önkormányzatok a parkolás-megváltási díjként befizetett milliókat mélygarázsok vagy parkolóházak építésére fordítanák. Az utcán parkoló autók fölé árnyékoló pergolákat lehet építeni, és azokra napelemet telepíteni, amely biztosítaná a járda megvilágítását", vázolja Z. Halmágyi Judit.

A cikk végén hadd álljon itt még egy urbanisztikai érdekesség: néhány éve megjelent Amerikában Nicholas Mann The Sacred Geometry of Washington, D.C. című könyve, amelyben a szerző azt állítja, hogy a szabadkőművesség iránt érdeklődő L'Enfant az aranymetszés, a Fibonacci-számsor és a számmisztika alapján tervezte meg Washington alaprajzát. A könyv főbb állításait egy angol nyelvű blogposzt részletezi itt.

Kissé meglepő dolgok történnek az Őrségi Nemzeti park területén. Aki mostanában arra jár, azt tapasztalhatja, hogy kb. 5-6 méteres magasságban szemeteskukák kerültek a fákra.

Gondolhatnánk, hogy valamilyen művészeti projekt megvalósítása van a háttérben, de az derült ki, hogy csupán arról van szó, hogy a nemzeti park munkatársai az ország legnagyobb méretű baglyainak, az uráli baglyok számára biztosítanak biztonságos költőhelyet a kukákban. 

A projekt már nem használt hulladékgyűjtők felhasználásával (újrahasznosításával) valósult meg, osztrák példa alapján. 

Így mindenki jól jár, az uráli baglyok biztonságos helyen költhetik ki fiókáikat, a műanyag kukák pedig nem várnak haszontalanul a bezúzásra. 

Fotók: Őrségi Nemzeti park

Harmadik alkalommal láttak 15 éven belül gólyatöcs madarakat az Óbudai-sziget északi részén. 

A lilealakúak rendjébe tartozó, hosszú lábú gázlómadár többnyire Európa és Ázsia déli területein, a sekély édes- és barakkvizek, valamint lagúnák közelében lakik, a faj magyarországi állománya 200-400 példányra tehető. Közép-Európában jelenleg egyedül hazánkban költ rendszeresen. A galamb nagyságú madár Magyarország pusztuló madarai közé tartozik. Ma már csak a Duna-Tisza közén maradtak meg néhány pár fészkelőtelepei, és néhány madár még észlelhető Bócsapusztán, a Kondor-tavon és Kerekegyházán.

A lencsevégre kapott gólyatöcspár egy napot pihent az óbudai kavicszátonyon, majd továbbrepült afrikai telelőhelyük felé.

Magyarországon is egyre népszerűbb szabadidősport a falmászás, a hegymászás és más parkoursportok. Ezen sportok városi elérhetőségéhez új, praktikus, legtöbb esetben nem környezetkímélő anyagokból építenek bel-és kültéri építményeket.

 Berlinben található egy olyan hegymászóközpont, a Mount Mitte, ahol a mászópályát újrahasznosított tárgyakból építették meg. A város központjában található hegymászócenter fő attrakciója a hatalmas parkourpálya.

A körülbelül 13 méter magas építményen remekül hasznosítják újra a letűnt korok Trabantjait, Volkswagen Bogarait, kidobásra ítélt fa- és műanyag hordókat, autógumikat, kiszuperált autóüléseket és köteleket.

A Mount Mitte része még egy Beach bár is, ahol műanyag tartályokból, uszadékfából és vintage tárgyakból újrahasznosított lámpákkal világítanak, valamint egy, a panelek betontömbjei közt meghúzódó homokos terület, ahol strandröplabdapályát alakítottak ki.

Fotók: Mount Mitte

A föld 7 legszebb naperőművei közé sorolják az új-kaledóniai szigetvilág legnagyobb szigetén, a Grand Terrén felépített solarparkot. Az építő Conergy Australia cég a szív alakú napelemfarmmal küldött egy jelképes üzenetet a világnak, hogy itt az ideje jobban megszeretni a napenergiát.

A szív alakot a szigetvilágban található „couer de Voh” szintén szív alakú mangroveerdője ihlette. A közel 4 hektárnyi területen, mintegy 7888 napelemből álló, 2 megawatt teljesítményű naperőmű 750 otthon számára nyújt majd elektromos áramot. Az Új-Kaledónia szívének is nevezett erőművet ebben a negyedévben kezdik használni, amellyel várhatóan közel 2 millió tonna káros anyag kibocsátásától mentesítik a szigetet és a földet.

Lefestik a Feneketlen-tó padjait, Szolnok főterén nárciszültetés lesz.

Hetedszerre rendezik meg a 72 óra kompromisszum nélkül nevű országos önkéntes ifjúsági akciót október 9-12. között. Számos településen középiskolások és egyetemisták végeznek önkéntes közhasznú munkát hetvenkét órán át, többek között környezetvédő projektek keretében. Az akció a katolikus, a református és az evangélikus egyház közös kezdeményezése; részletes program itt.

Budapesten például lecsiszolják és lefestik a Feneketlen-tó körüli padokat, ugyanerre kerül sok a IV. kerületi Elem utcában, a Szent István parkban, a Bem rakparton, a Vérmezőn, Margitszigeten és a Városligetben. A III., az IX., a XIII. és XXI. kerületben parkolókat tisztítanak meg.

Kecskeméten az egymilliomodik hektár erdő parkban szedik fel a szemetet, söprik a leveleket, festik a kerítést. Sopronban parkrendezés is lesz a templom- és plébániatakarítás mellett. A pécsi Tettye parkban lombot gyűjtenek, gyomlálnak, felássák és takarítják a játszótereket. Szolnok főterén nárciszhagymákat ültetnek.

Az önkéntesek számára kiemelt feladat felszedni cigarettacsikkeket a kisgyermekesek látogatta parkokban, játszótereken. „Ezt a munkát a közmunkások és az úttakarítók nem végzik el. A feladatnak preventív célja is van. Két éve vettük be a projektek közé, mondván, hogy nincs méltó, vagy méltatlan munka” – írják erről a szervezők.

A fával beültetett területek évente 1-8 életet mentenek meg minden városban egyebek közt azzal, hogy csökkentik a legveszélyesebb, 2,5 mikronnál kisebb szállópor mennyiségét. Milyen fát ültessünk?

A légszennyezettség világszerte évente 2,5 millió évetet követel, ebből 2,1 milliót a szállópor-szennyezés. A városban élő fák képesek kiszűrni a levegőből a szállópor (korom, füst, por, kosz) legkisebb szemcséit is, amelyek máskülönben bejutnak a tüdőbe, és egészségügyi panaszokat, kritikus esetben halált okoznak.

A közelmúltban elvégzett amerikai tudományos vizsgálatban tíz település légszennyezettségi mutatóit elemezték, és kiderült, hogy Atlantában a parkok évente akár 71 tonna finomport is képesek megkötni. Öszehasonlításul: Atlanta lakossága negyede Budapestének, a népsűrűség 1416 fő négyzetkilométerenként, míg területe 65 százaléka a magyar fővárosénak, amelynek népsűrűsége 3305 fő négyzetkilométerenként. Atlantában épp annak köszönhetően kiemelkedően hatékonyak a parkok, mert jelentős a városban a zöldterületek aránya.

A kutatás csak a fák szállópor-megkötő képességét vizsgálta, tehát az egyéb légszennyező anyagok, például a nitrogén-oxidok vagy kén-dioxid csökkenő arányát nem. A vizsgálat szerint a parkok a PM10-nek nevezett, 10 mikron körüli szemcseméretű szállóporból lényegesen többet kötöttek meg, mint a 2,5 mikronos finomporból, ám utóbbi harmincszor, de akár ötvenszer veszélyesebb az egészségre, mert mélyebben képes lejutni a tüdőbe.

Egy korábbi brit kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban szereplő alanyok kevesebbet stresszeltek és elégedettebbek voltak az életükkel, amikor park mellett vagy más zöldterület szomszédságában laktak. A zöldövezet a házassághoz képest harmadannyival, a teljes munkaidős foglalkoztatottsághoz képest tizedannyival növeli az egyén jóllétét.

Minden városi fa hozzájárul ahhoz, hogy lakókörnyezetünk levegője tisztább és egészségesebb legyen, egyúttal az árnyékolással csökkentik a légkondicionálási igényt nyáron, továbbá élőhelyet teremtenek a városlakó állatfajoknak, rovaroknak, madaraknak, kisemlősöknek. Ami a fák összességében mért kedvező hatását illeti, Amerikában kiszámolták, hogy minden dollárhoz képest, amit faültetésre fordítanak egy településen, a nagy fák 1,92 dollárt, a közepesek 1,36 dollárt, a kis fák 1,00 dollárt térítenek meg "environmental benefits", azaz környezeti haszon formájában. (Ebbe például az is beleszámít, hogy a fával beültetett utcákban az ingatlanok 3-7 százalékkal többet érnek, mint a hasonló ingatlanok fasor nélkül.)

Az ablak elé ültetett fa lombja nyáron a napsugarak 70-90 százalékát nem engedi tovább az ablakhoz, ez az árnyékoló hatás 10-30 százalékkal csökkenti a lakás hűtésére fordított energiaigényt, áll a Colorado Egyetem összefoglalójában. Mivel a burkolt (aszfaltozott, térkövezett) járda elnyeli a napsugarak 50 százalékát, és visszaveri a sugarak 40 százalékát, jelentős hősugárzó hatása van. Amennyiben a fával nem az ablakot, hanem a járdát árnyékoljuk, úgy is jelentősen csökkentjük a ház fölmelegedését. Azt is lehet, hogy a fát a járda és a ház közé ültetjük, így a lombozat elnyeli a burkolt felület hőkisugárzását. A fával beültetett utcák akár 4 Celsius-fokkal is hűvösebbek lehetnek, mint a fasor nélküliek. Érzékletes példája ennek a világ legszebb utcájaként emlegetett Rua Gonçalo de Carvalho a brazíliai Porto Alegrében. Az utcának saját honlapja is van. 

A világ legszebb utcája felülről (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

A világ legszebb utcája alulról (Fotó: Adalberto Cavalcanti)

Faültetés előtt tegyük fel magunknak ezt a tíz kérdést, hogy a megfelelő fajtát válasszuk:

1. Milyen célt kell a fának szolgálnia: árnyékolás, légszűrés, zajcsökkentés, dekoráció, termés, talajkötés?
2. Kifejlett állapotában a lombja beleér-e a villanyvezetékbe, a gyökere szétveti-e a pince oldalfalazását vagy a csatornát?
3. Hogy fog kinézni kifejlett állapotában? Arányban lesz a szomszédos épületekkel?
4. Hány évbe telik, amígy eléri ezt az állapotot? A gyorsabban fejlődő fák hajlamosabbak a betegségekre, gyorsabban is pusztulnak el, gyakrabban kell cserélni őket.
5. Milyen fizikai jellemzői vannak az adott fajtának? Mekkorára nő? Lombhullató vagy örökzöld, milyen és mennyi termése van, illetve azok mennyire szemetelnek (például szentjánoskenyérfa, szeder)?
6. Elviseli a vidékünk éghajlati feltételeit?
7. Elég távol van a szomszéd telkétől, az úttól vagy a háztól?
8. Kifejlett állapotában mennyire vet árnyékot a házra?
9. Hogyan illeszkedik a kertbe? Hullat-e leveleket a medencébe vagy kerti tóba, beárnyékolja-e a konyhakertet vagy a virágágyást? Hogyan változtatja meg a talaj kémhatását a lehulló lonb?
10. Milyen különleges gondozást igényel?

A társadalom labilis, a környezet szennyezett, a gazdaság válságos. Akar róla beszélni? Mi akarunk: szeptember 28-án a Millenárison.

Szeptember 28-án hatszorra rendez fenntarthatósági napot a Magyar Telekom. A fesztivál-konferencia napközben hagyományosan a Föld állapotára, az aktuális világképre s benne a magunk szerepére, helyzetére, lehetőségeire világít rá izgalmas diskurzusokon és kiállításon keresztül. Este díjátadó és koncert.

Novák Péter, a rendezvény örökös házigazdája délelőtt11 órakor nyitja a Millenáris Teátrum kapuját Budapesten. Szó lesz egyebek mellett arról, hogy a különböző generációk hogyan értsék meg egymást, meddig nyújtózkodhat a fogyasztói társadalom, milyen arányban befolyásolják zöld-tényezők a vásárlói döntéseket, merre tart az innováció, milyen éghajlat vár ránk a jövőben, hogyan és mitől működhetnek a kisközösségek, és mi lesz azokkal, akiket mindez nem érdekel…

Az első, külső színpadi program arról szól a szülőknek, hogy milyen hatással van a médiafogyasztás a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésére. A beszélgetőtársak többek között: Kádár Annamária gyermekpszichológus, (a Mesepszichológia könyv szerzője), mellett Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottságának emberjogi igazgatója, Ujvári Judit, a Mobilsuli Egyesület képviselője, és a Disney csatorna képviselője. Aki kérdez: a Fenntarthatósági Média Klub képviseletében Barabás Éva (RTL Klub).

A Fenntarthatósági Médiaklubot Németh Lajos meteorológus képviseli a környezeti szekcióban. A társadalmi, gazdasági szekcióbeszélgetések vendégei között a legkülönbözőbb érdekek képviselőit köszönthetjük: tudós, szociológust, pszichológust, meteorológust, építészt, reklámszakembert és elkötelezett civilt. Helyzetet elemeznek, jövőt vizionálnak és megoldásokat, lehetőségeket kínálnak a szemlélet- és életmódváltásra.

A Millenáris parkban kiállított standsoron bemutatkozik alternatív energiás, rongyokból divatos, drog prevenciós, zöldboltos, kartonból játékos, környezetbarát csomagolóanyagos és egy bringa ambulanciás, aki  a helyszínen is szolgáltat.

Este 20 órától a korábban kiír pályázatok díjátadója és optimista afterparty zárja az estét. A koncerten fellép Nemjuci és a Random Trip most éppen Krsával, Barabás Lőrinccel és a „parazolos” Ivánnal.

A Magyar Telekom 1996 óta foglalkozik a működéséből adódó környezetvédelmi kérdésekkel, a hazai vállalatok közül 2000-ben az elsők között hozott létre külön környezetvédelmi, majd a fenntarthatósági szervezetet, amely a vállalat felelős működési folyamatait, fenntarthatósági törekvéseit koordinálja. A vállalat tíz évvel ezelőtt adta ki első környezetvédelmi, majd a további években fenntarthatósági jelentését. A Telekom hatodik éve gazdája a rendezvénynek.

A Postr-t működtető Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa
a Magyar Telekom Nyrt.

Egész napos családi programot szervez a Duna-Ipoly Nemzeti Park április 21-én, vasárnap a Föld napja alkalmából. A rendezvény helyszíne a Pál-völgyi-barlag kőfejtője (1025 Budapest, Szépvölgyi út 162). Tömegközlekedéssel a Kolosy térről induló 65-ös busszal a Pál-völgyi-barlag megállóig kell menni. A programok 10-től 17 óráig tartanak. A természetismereti vetélkedőkre folyamatosan várjuk a nevezőket, a kedvezményes barlangtúrákon 540 Ft-os rövidtúra jeggyel lehet részt venni.

Kisállatbemutatók időpontjai: 10.30, 12.30, 14.00
Mesemondás a nagysátorban: 11.30 (Lovranits Júlia), 15.00 (Csernik Szende)

A szervezők kérése, hogy a hulladék csökkentése érdekében mindeki hozza el saját bögréjét és nevezzen a bögreszépségversenyen! A helyszínen RePoharakat biztosítanak 300 forintos letéti díj ellenében az italok kiosztásához.

A Föld Napjának alapgondolata az Egyesült Államokban élő egyetemi hallgató, Denis Hayes ötlete volt. Az első ünnepre 1970. április 22-én került sor, amelyen mintegy 25 millió amerikai vett részt, hogy felhívja a figyelmet a Föld romló környezeti állapotára, illetve tiltakozzon a vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen.