Ma van a nejlonzacskó nélküli világnap! Ha lehetséges, hagyja a műanyag zacskókat és műanyag táskákat a boltban, inkább nézzen utána, hogy milyen alternatív táskákkal lehet ma már ökotudatosan bevonulni a boltokba és a vasárnapi piacokra. Esetleg menjen el a Móricz Zsigmond körtérre egy banyatankos flashmob akcióra.

A hulladékként végző nejlonzacskók óriási környezeti problémát jelentenek a világban. Nagy részük a tengerbe, óceánokba kerülve hatalmas szigeteket alkot. 1970 óta 9 millió tonna műanyag hulladék halmozódott fel az óceánokban. Az úszó műanyagot az állatok nagy része élelemnek gondolja, a lenyelt műanyag pedig rövidebb-hosszabb távon az állatok halálát okozza.

A Föld felszínén a le nem bomló, vagy akár 450 évig is megmaradó műanyag zacskók a szeméttelepeken végzik, megsemmisítésük során mérgező anyagok jutnak a levegőbe.

Műanyag zacskók használatában Magyarország az élen jár. Az Európai Bizottság felmérése szerint 1 fő évente 514 műanyag zacskót használ fel, és ennek csak tizedét használja fel újra. A műanyag zacskókból Európában a németek használnak a legkevesebbet, évi 71 db zacskót fejenként, bár ebből csak 7 darabot használnak újra. Míg a finnek, akiknél semmiféle szabályozás nem korlátozza a műanyag zacskók használatát, évente 77-szeri használathoz 4 darab zacskót használnak fel, amit 73 alkalommal újrahasználnak.

A nejlonzacskók használatának korlátozására több lehetőség is van.

Az EU célkitűzése, hogy 2019-re fejenként 90 db, 2025-re 40 db plasztikzacskót használjon egy európai állampolgár évente. A radikálisabb megoldás szerint 2018-ig egy lépésben megtiltják az ingyenes nejlonzacskók használatát.

Az európai országok közül az utóbbi időben Franciaország tette meg a legdrasztikusabb lépést. Ez év július 1-jétől betiltotta a műanyag zacskók használatát. Csak olyan zacskókat lehet forgalomban tartani, amelyek vastagsága 50 mikronnál több, és újra felhasználható.

A műanyag zacskók használatának korlátozását egyre több ország próbálja tiltás vagy adózás formájában szabályozni.

Magyarországon jelen pillanatban a műanyag zacskók forgalmazását adózással próbálják korlátozni. A jelenlegi hatályos „díjszabás” szerint a vékony műanyag zacskókért kilónként 60 forintot fizet a kereskedelmi egység, míg a vastagabb bevásárlótáskákért 1800 forintot.

Megoldás-e a biológiailag lebomló műanyag táska?

A biológiailag lebomló táskákat a rájuk nyomtatott cédrus formájú logóról lehet megismerni. Sajnos itt igaz a mondás, hogy nem minden arany, ami fénylik, ugyanis a biológiailag lebomló táskák között is van jobb meg rosszabb.

A kereskedők által kevésbé használt típus az, amelyet kukoricakeményítőből vagy tejsavból állítanak elő. Ez a típusú táska komposztálás során vagy a szeméttelepen lebomlik.

A másik típus, az oxo-biodegradációs úton lebomló táskák viszont környezetszennyezőek a bomlás során is. Ez a kőolajszármazékokból származó termék úgynevezett bomlást megindító anyagot tartalmaz, vagyis nem mikrobiológiai úton indul meg a szétesése. A lebomlási ideje pár hónaptól egy évig is eltarthat, így ha nem használják fel időben, akkor még raktáron széteshet, használhatatlanná válhat. Teljes lebomlásához víz és levegő szükséges. Ezért ezeket a zacskókat is hasonlóan külön gyűjtik, külön feldolgozást igényelnek.

Mit tehetünk?

1) A legegyszerűbb lépés: legyen nálunk mindig egy vászonszatyor, amit bevásárláshoz használhatunk.

2.) A pékáruk és egyéb termékek csomagolásához használjunk papírtasakokat.

3.) Ha nincs nálunk bevásárlószatyor, akkor vásároljunk a boltban kínált alternatív, környezettudatos termékekből.

4.) Ha nincs más választásunk, mint a plasztiktáska vásárlása, akkor válasszunk biológiai úton lebomló anyagból készült terméket.

5.) Használjunk gurulós bevásárló táskát, csúfnevén „banyatankot”. Ma már ennek a bevásárlótáskának is megtalálható a designváltozata.

6.) Vásároljunk csomagolásmentes boltokban.

Nejlonzacskómentes napot szervez július 3-án a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei hívják fel a figyelmet a környezettudatos életmód elemi szintű követelményére. A zöld szervezet mindenkit táskakészítésre biztat: ez a Reszütyő pályázat.

Átlagosan egy zacskót körülbelül huszonöt percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket. A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik. A lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyagos szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek.

2007-ben Magyarországon naponta 1,3 millió darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 forintot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogénláncokból állnak. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak.

Kitekintő

Jelenleg havonta körülbelül 38 milliárd szatyor kerül forgalomba szerte a világon, és percenként egymillió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai ötszáz nejlonszatyrot használ el egy év alatt.
Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angelesben teljesen betiltották az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskókat, ugyanis évente kétmillió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról.

Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz. A biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották a nem lebomlókat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskókat ténylegesen átalakítják-e a mikroorganizmusok és enzimjeik. A kukoricakeményítőből vagy tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak

Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.

Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabb az  egyedi táska, mint az áruházak önreklámozó nejlonszatyrai.