Az űrexpedíciók előtt álló egyik komoly probléma, hogy miképpen hozzák vissza a Földre az asztronautákat, akik az űrhajó üzemanyag-készletét valószínűleg már az odaúton elégetik. Erre fedezett fel teljesen véletlenül használható megoldást egy amerikai startup, amely a levegő szén-dioxid-tartalmának visszanyerésére specializálódott. A New York-i Air Company 2019 novemberében a karbonnegatív vodkájával vált híressé: ez csak CO2-ből és vízből készül napenergiával. Minden liter vodkával annyi szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, mint 8 fa, hangoztatták a reklámjukban.

KÉP: Air Company

A koronavírus-járvány miatt átálltak kézfertőtlenítő gyártására, és ahogy mesélik a Fast Company magazinnak, egyik nap kíváncsiságból kicsit megtolták a kazánhőmérsékletet. Kézfertőtlenítő helyett pedig furcsa molekulákat kaptak -- üzemanyagot. Mivel szén-dioxidból származik, ezért környezetbarátnak nevezhető.

A jelenlegi rakéta-próbautak óriási mennyiségű szén-dioxiddal szennyezik a légkört: a SpaceX minden indítása 715 tonna CO2-t ereszt a levegőbe, ami megfelel 10 repülőútnak az USA keleti és nyugati partja között egy Boeing 747-essel. Ha beindul az űrturizmus a Föld körül, eszméletlen környezetszennyezést is fog jelenteni. Ám ha a rakéták üzemeltetéséhez szükséges folyékony metánt nem fosszilis eredetű földgázból, hanem a levegőből visszanyert szén-dioxidból állítják elő, akkor az űrutazások CO2-lábnyomát semlegesíteni lehet. 

Így nézne ki a Marson az újratöltő állomás az Air Company szerint.
KÉP: Air Company

A repülésben szokásosan használt kerozin nem jó a rakétáknak, mert könnyű komponensei buborékokat, nehéz komponensei viaszszerű bevonatot képeznek, illetve a benne lévő kénvegyületek megtámadják a fémet, írja Turányi Tamás egyetemi tanár, az ELTE Kémiai Intézetének munkatársa a Rakéta-hajtóanyagok kémiája című anyagában. A SpaceX Raptor rakétahajtóműve sem kerozinnal, hanem folyékony metánnal és folyékony oxigénnel (LOX) működik.

Az újfajta üzemanyaggal nincs olyan probléma, mint a kerozinnal, sőt, egy másikat is ki lehet pipálni: a Mars-expedíciók hazaútját. A vörös bolygó légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, napsütés is van, úgyhogy megfelelő felszereltséggel az űrhajósok korlátlan mennyiségű üzemanyagot állíthatnak elő csillagtúrákhoz vagy a hazaútra.

KÉP: Air Company​

Az Air Company munkatársai megépítették a folyékony metánt és a folyékony oxigént előállító berendezés prototípusát, amelyet finomhangolások (és léptékváltás) után a Marson is használni lehetne. Addig pedig a karbonsemleges üzemanyaggal közlekedhetnének például a szintén nagyon környezetszennyező tengeri konténerhajók.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy kaliforniai tejtermelő farmer elhatározta, ahelyett, hogy másokra várna, inkább maga lép a klímaváltozás elleni küzdelemben. Albert Straus meglátta lehetőséget a tehenei trágyájában: ez bizony nem eltakarítandó szemét, hanem majdnem ingyenes energiaforrás. Kinyeréséhez biogáz-fejlesztőt épített, amelyben a trágyából erjesztéssel metángázt és abból egy generátorral elektromosságot állíthat elő. Majd az állatok etetéséhez használt nyergesvontatóját autószerelő szomszédja segítségével elektro-motorossá alakította.  

Straus Family Creamery Video

Straus 8 évet fektetett az ötlet megvalósításába, de most elmondhatja, hogy lekörözte a Tesla  elektromos autókról híres Elon Muskot, aki leg-korábban 2017 szeptemberében lesz készen elektromotoros kamionjával.

Straus Family Creamery Video

Ráadásul a gazda – bár nincs közgazdász végzettsége – az úgynevezett körkörös gazdaság terén is nagyon alkotott. Ennek az irányzatnak az a célja, hogy az anyagok állandó körforgásban legyenek, mindent haszno-sítsanak újra vagy alakítsanak át feldolgozhatóvá, tehát szűnjön meg a hulladék. Straus a farmján megvalósította a maximális hulladék-hasznosítást: amit az állatok "termelnek", az hajtja az állatokat ellátó gépeket.

Straus Family Creamery Video

A biogázas generátorral előállított tiszta áram hajtja a tejgazdaság minden autóját, de a legnagyobb jármű, a 15 tonnás IH nyergesvontatója korábban dízelüzemű volt. Ennek átalakítását végezte el a gazda másodmagával, és most már a 300 tehén takarmányozását is környezet-barát módon tudja megoldani.

Straus Family Creamery Video

Ráadásul Straus számításai szerint anyagilag is megéri: a 80 kilowattos generátor havonta 28 800 kilowatt-óra zöld villanyáramot szolgáltat, valamint forró vizet a gazdaság és a tehénkarámok takarításához. A beruházás 330 ezer dollárba került, de Straus évente 50 ezer dollárt takarít meg a trágya energiává alakításával.

Straus Family Creamery Video

"Az én elektromotoros teherautóm nem csupán hasznos segítője a gazdaságunknak, hanem annak is jelképe, hogy gazdagok vagyunk olyan szellemi és anyagi forrásokban, amelyekkel felvehetjük a harcot a klímaváltozás ellen. Egy olyan fenntartható organikus gazdaság modelljét szerettem volna létrehozni, amely egyaránt jó a Földnek, a talajnak, az állatoknak és az itt dolgozó embereknek, akik új életet szeretnének lehelni a vidéki közösségekbe", mondta Albert Straus.

Raisz Iván és Barta István találmánya, a metanol előállítása kommunális hulladékból nyerte meg a zöld találmányok nemzetközi versenyét Nürnbergben.

A feltalálók világszervezete (IFIA) Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása (IENA) keretében rendezte meg a környezetbarát találmányok megmérettetését. A több mint harminc országból bemutatott hétszázötven új műszaki alkotás közül Vedres András IFIA elnök vezette nemzetközi bíráló bizottság hatvan találmányt jutatott a döntőbe.

A fődíjat, a "Green Oscart", magyar alkotópáros, Raisz Iván és Barta István nyerte el. Győztes találmányuk - metanol előállítása kommunális hulladékból - 2008-ban Magyarországon az Év találmánya címet kapta. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. Az eredmény: egy tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, miközben nincs szén-dioxid-kibocsátás. A jelenlegi megoldás a városi hulladék feldolgozásánál a szemétégetés, az viszont tetemes mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a környezetbe.

Oláh György Nobel-díjas magyar kémikus 2006-ban kiadott könyvében azt jósolta, hogy a kőolaj fogytán a jövő hajtóanyaga a metanol lesz.

Az öko-találmányi verseny második helyezettje egy maláj alkotás lett, melynek alkalmazásával növényi rostanyagokból természetes környezetben is gyorsan lebomló csomagoló fólia készíthető. A harmadik díjat egy kínai feltaláló érdemelte ki, ipari hangszennyezést elnyelő rendszerével. 

Forrás: greenfo

Elefánttrágyából állítanak elő elektromos áramot a müncheni állatkert kivilágítására. A trágyából felszabaduló metángáz elégetésével annyi energia nyerhető, ami huszonöt háztartás ellátására elég - tudósít a CNN hírtelevízió. Az állatkert három, egyenként száz köbméteres konténerben gyűjti a trágyát - ekkora mennyiség egy hét alatt származik a kert összes növényevő állatától. A vizes trágyát itt oxigénmentes környezetben egy hónapig tárolják, és a metánból és szén-dioxidból álló biogázt az épület padlásán elhelyezett, óriási műanyagballonba gyűjtik.

Az elektromos áramot gázturbina segítségével állítják elő. Az így kinyert biogáz a kert áramszükségletének 5 százalékát fedezi, de ezzel fűtik a gorillaházat is - ez az egyetlen állatkert Németországban, ahol így aknázzák ki a megújuló energiaforrásokat. Egy felnőtt elefánt a kertben átlagosan napi egy mázsa élelmet, azaz gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, de a perecet is szívesen megeszi. A müncheni állatkertben évente csak az elefántok után kétezer tonna trágya marad. Dominik Forster, a kert munkatársa elmondta, 2012-ben napelemeket szerelnek az állatok élőhelyei fölé.

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.

A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.