Akár szemét, akár nem az, minden hulladékot egy helyre vihet majd Rákospalotán. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. egy többfunkciós épületet megépítését tervezi a XV. kerületben. A "Szemléletformáló és Újrahasználati Központ" három részlegből állna: egy szemléletformáló helyszínből, egy újrahasznosító központból és egy hulladékudvarból.

A szokásos hulladékudvar mellett – ami immár a 18. lesz a fővárosban – két olyan új elem is található a tervezett beruházásban, amelyből az egyik az FKF tevékenységi köréhez képest szokatlan funkcióval bír.

Ez az új építészeti térelem az „Újrahasználati központ”, ahová bárki beviheti még használható, de már megunt tárgyait.

A beruházás harmadik eleme a „Szemléletformáló részleg”, ahol ökojátszótér, a környezettudatos neveléshez szükséges oktatási installációk, oktatótermek kapnak helyet. Az FKF a helyszín létrehozásával a fiatalok környezettudatos szemléletének kialakításához szeretne hozzájárulni.

Fotók: FKF

Lebomló vagy újrahasznosítható edzőcipő, sportruházat és táska tervein dolgozik a német sportszergyártó óriás, amelyet nemrég még azzal vádolt meg a Greenpeace, hogy gyáraiban mérgező tisztítószert használ a termelési folyamat során.

A póló mehet a krumplihéj mellé a kerti komposztálóba, a cipő és a táska minden része újrahasznosítható – a Puma arra törekszik, hogy termékei megvalósítsák a teljes életciklust, nyilatkozta a sportfelszerelés és -ruházatgyártó cég vezérigazgatója, Franz Koch.

Komposztálással humuszszerű anyaggá alakul a hulladék

Ennek jegyében az újonnan tervezendő termékeknek két elvárásnak, a biológiai és a technológiai újrahasznosítás elvének kell megfelelniük. Előbbi esetében a póló önmagában komposztálható, mert eleve lebomló anyagból készül, utóbbi pedig például az edzőcipők talpára vonatkozik, amely a termék életútja végén az autógumi-gyártás alapanyaga lehet. Az efféle gondolat nem újdonság: Anke Domaske német divattervező-mikrobiológus tejsavó-fehérjéből szőtt ruhákat, Linda Loudermilk amerikai tervező pedig komposztálható bikinit dobott piacra. 

A sportszergyártó tavaly állt elő az Okos Kistáska (Clever Little Bag) ötletével: a többször is használható csomagolóanyag a cipősdobozokat hivatott kiváltani, 65 százalékkal kevesebb papírból készül, továbbá előállítása során lényegesen csekélyebb a víz-, az áram- és az üzemanyag-fogyasztás.

A komposztálási terv már csak annak fényében is érdekes, hogy a Puma kilenc vizsgált termékéből hétben volt kimutatható NPE (nonilfenol-epoxilát) a Greenpeace augusztusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Ez az ipari tisztítószer a szennyvízrendszerben mérgező nonilfenol vegyületekre bomlik, amely károsíthatja mind az emberek, mind az állatok szaporítószerveit. A Puma vállalta, hogy 2020-ig teljesen NPE-mentessé teszi a gyártási folyamatokat.

Több mint 20 milliárd forintot forgatna vissza 2012-ben a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás támogatására az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A pluszpénz a környezetvédelmi termékdíjakból befolyó költségvetési bevételből származik. Az intézményt szeptember 1-jén alapították meg; minderről a százszázalékos állami tulajdonban lévő szervezet ügyvezetője, Vámosi Oszkár nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A termékdíjköteles termékek gyártói és forgalmazói eddig maguk gondoskodtak hasznosítási kötelezettségeik teljesítéséről, koordináló szervezeteket hozva létre, s ezzel egyúttal mentességet szerezve a termékdíj fizetése alól. A piaci alapokon működő, közel két tucat koordináló szervezet tavaly és az idén mintegy 10 milliárd forintot fordított hulladékkezelésre. Ezzel szemben a díjfizetés alóli mentesség megszüntetése, a díjak átalakítása, valamint a koordinálás állami kézbe vételének eredményeképpen jövőre legalább 20 milliárd forint, a jelenlegi összeg duplája juthat erre a területre. "Az ÖHÜ frissen felvett munkatársai már dolgoznak azon, hogy a finanszírozás folyamatos legyen" - nyilatkozta a magánszférából érkezett Vámosi. Az ÖHÜ számításai szerint nagyjából 10 százalékkal csökken a csomagolóanyagok kibocsátása 2012-ben, így kevesebb lesz az ebből származó termékdíj is.

A budapesti utcákon, parkokban becslések szerint évente legalább 40 tonna kutyaürülék landol, amelynek jó részét nem takarítja el a gazdájuk. Lusta kutyatartók számára készült az ürüléket porrá változtató kézi készülék, amelynek használata után csak egy steril kupac marad a flaszteron. A kutyaürülék nem csak esztétikailag zavaró, hanem súlyos betegségeket is terjeszt, például különféle bélférgek petéit, amelyek emberre is veszélyesek. Egészségügyi becslések szerint a magyar lakosság egyötödénél kimutatható valamilyen parazitás zoonózis-fertőzöttség, amelyet háziállattól kapott el.

Az sem szerencsés, ha a féregpetékkel teli kutyaürülék bekerül a városi csatornákba, mert onnan elszivárogva megfertőzheti a talajvizet. Azok az állattartók pedig, akik nem restek zacskóba gyűjteni a kutyaszart, bele sem gondolnak, hogy az akár száz év alatt lebomló műanyagzacskóban gyakorlatilag évtizedekre megőrzik azt, amitől éppenséggel meg akartak volna szabadulni.

A féregpetéket egyedül lánggal lehet elpusztítani, ehhez azonban szakképzett személyzet és berendezés kell. A hétköznapi helyzetekre kínál megoldást az izraeli Paulee CleanTec vállalkozás AshPooPie nevű készüléke. A formáját tekintve rúdmixerre hasonlító eszközből kinyúló karmok fölszedik a kutyapiszkot a földről, majd a készülék belsejében magas hőfokon egy vegyszerrel keverik össze, aminek köszönhetően a potyadékból szagtalan, steril por lesz. A kemikália összetétele szigorúan titkos, jelenleg a prototípussal végzik a kísérleteket. Az AshPoopie piaci bevezetése 2012 első negyedévében várható.

Egy brit kisvárosban, a nyugat-angliai Redditchben narancsszínűre fújják le az ebürülékeket. A tömeges kutyapiszok-festési akció célja egyrészt az, hogy a járókelők ne lépjenek bele, kevesebben piszkítsák be a lábbelijüket. Ezen kívül a helyi önkormányzat fel akarja hívni a figyelmet a problémára. A festés akció novemberig tart, a munkát az önkormányzat emberei végzik, akik kifejezetten vadászni fogják az ebpiszkot.

A kampánynak van előzménye: a kelet-angliai Lincoln városában egy férfi cetliket tűzött le minden egyes kutyaürülék mellé, figyelmeztetve a gazdikat az eltakarítás szükségességére. Az ottani önkormányzat azonban nem örült a kezdeményezésnek és a férfi szemére vetette, hogy még több szemetet csinál.