Belelátunk a törzs belsejébe, ezzel csökken a fahulladék mennyisége, és ugrásszerűen megnő a rönkből kinyerhető fűrészáru minősége. Mindkettő létfontosságú a modern fenntartható erdőgazdálkodás szempontjából, ugyanakkor évezredes álmot vált valóra.

Világszerte máig rendkívül sok fára van szükség az építkezésekhez, minden olyan módszer iránt nagy az érdeklődés, amely javítja a fűrészáru minőségét és csökkenti a darabolás közbeni vesztéseget. Az osztrák-olasz innovációban készült Microtec CT Log olyasmi, mint a kórházi CT: számítógépes képalkotási módszer, csak ez a készülék nem a páciens testét, hanem akár 25 méter hosszú fatörzseket világít át. Az 1,5 teraflops teljesítményű számítógép érzékelője percenként 240-szer fordul meg a fatörzs körül.

A berendezés külsőleg egy négyszögletes doboz kerek vizsgálónyílással: a dobozon percenként akár 180 méteres sebességgel áthaladó, maximum 80 centiméter átmérőjű rönkről az átvilágítás nyomán 3D felvétel készül, amelyen jól látszanak a törzs belsejében lévő göcsök, repedések, körbenőtt szennyeződések (kavics, fém- vagy kerámiadarab), gyantacsomók, továbbá a fabél, az évgyűrűk, a tömörség és a kiszáradás állapota, esetleges rothadás, a szálirány, a kéreg alatti forma.

Amióta csak az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt feltalálták a fűrészt, azóta álmodoznak arról az ácsok, bárcsak belelátnának a fakéreg alá, hogy fűrészelés közben kikerülhessék a göcsöket, repedéseket, problémás részeket. A Log CT erre ad lehetőséget: a 360 fokos átvilágítás után megtervezi az optimális felvágási mintát is, amelynek köszönhetően első osztályú minőségű faanyag állítható elő. 

A berendezés a leendő faanyag szerkezeti stabilitását is képes előre kiszámítani, ezzel a felhasználáshoz ad segítséget. A képalkotó módszerrel az igényelt deszkák, gerendák és oszlopok felszíni mintázata (göcsök) is láthatóvá válik, amelynek révén könnyebb kiválasztani a megfelelő darabokat. A Log CT-vel 20-25 százalékkal megnő minden rönk értéke, mert pontosan tudni lehet, mennyi és milyen minőségű fűrészáru nyerhető ki belőle. Előzetes számítások szerint a berendezés ára egy év alatt megtérül.

A rönk-CT kifejlesztéséért és a vágást kiszámoló algoritmusért 2016 októberében Federico Giudiceandrea és Alexander Katsevich elnyerte a fenntartható erdőgazdálkodásért alapított Marcus Wallenberg díjat, amelyet Károly Gusztáv svéd király adott át nekik.

A rönk-CT iránt nagy az érdeklődés Japánban is, ahol máig alkalmazzák a zairainak nevezett, hagyományos, oszlop-gerenda építési technológiát. Ennek lényege, hogy az egyszerű vázszerkezet viseli a tető terhét, a ennek köszönhetően a belső falak mozgathatók (tolóajtók). 

KÉP

A földrengések országában a rugalmas faszerkezet  sokkal időtállóbbnak bizonyult, mint a kőből vagy téglából összerótt fal. Japánban a faelemek összeillesztéséhez nem állt rendelkezésre természetes ragasztóanyag, az Európában használatos enyvet nem ismerték, hanem különféle ácskötéseket fejlesztettek ki, amelyek terhelés hatására lényegében maguktól rögzültek. 

Van egy japán férfi, akiről annyit lehet csak tudni, hogy egy autógyárban dolgozik, szabadidejében viszont a régi japán ácsmesterek míves csapolásait és kötéseit jeleníti meg GIF-animációkon. Eddig közel 90 féle kötést tett föl The Joinery twitter-oldalára, amelynek több mint 30 ezer követője van már, köztük neves építészek és designerek.

Egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet minden területén alkalmazott építő- és szépítőanyagot, a fát helyettesíteni kelljen, de egyszer ez is bekövetkezhet. A lehetséges fapótlók között ott a kender és a szója, és szóba jöhet a műanyag fűrészáru is.

Lambéria, hajópadló, bútor, parketta, alvógaléria – megannyi felhasználási lehetősége létezik a fának, ám kérdéses, hogy a jövőben is így lesz-e. A fenntartható erdőgazdálkodás túlságosan lassan nyer ugyanis teret, és nem kizárt, hogy nemcsak a pénztárcánk, hanem az ésszerűség is azt fogja diktálni, keressünk helyettesítőt arra az anyagra, amely a korábbi generációk egész életét végigkísérte.

1. Kender
A több ezer éve ismert rostanyagot az ökoházépítési technológia már évek óta alkalmazza szigetelőanyagként (a pamut és a juta is ígéretes jövő előtt áll). A gyorsnövésű kenderből környezetbarát adalékokkal számtalan anyag készíthető, például közepes sűrűségű lemez, amely a Washingtoni Egyetem kutatói szerint kétszer olyan erős, mint a farostlemez.

2. Bambusz
Széles körű elterjedését legfőképpen az ára akadályozza, amely a nagy távolságról történő szállítás miatt is borsos. Környezetvédelmi szempontból ez komoly aggály: ellentmond a fenntarthatóság elvének, ha más kontinensről hozatjuk az építőanyagot. Szerencse, hogy a bambusz egyes fajtái mérsékelt égövön is meghonosíthatók, és nemcsak biomassza-erőművek fűtőanyagául szolgálhatnak, hanem padló- vagy falburkolóként is.

Kizárólag papírból és kartonból készült bútorok egy budapesti bemutatón (fotó: Hajdú D. András, [origo])

3. Fakompozit
A fával kevert „zöld” műanyag (angol kifejezéssel: wood-plastic-composite, WPC) tökéletesen helyettesíti a kültéri felhasználásban gyakori trópusi keményfa fűrészárut, de más célokra puhafából is készülhet. Az 50-70 százaléknyi farost vagy faliszt kötőanyaga hőre lágyuló polimer. Rovar-, repedés- és vízálló, utókezelést nem igényel, évtizedekig használható, és teljes mértékben újrahasznosítható.

4. Poliuretán kompozit
A PUR sokarcú műanyag, az építőiparban egyelőre elsősorban hab formája ismert, amelyet szigetelésre és rögzítésre használnak. A technológia fejlődésével egyre több területen válik alkalmazhatóvá, műfa formájában kerítéselem vagy padozat is előállítható belőle. Nagy előnye, hogy száz százalékban újrahasznosítható, sőt, eleve reciklált alapanyagból készülhet. Nyilvánvalóan senki nem keverné össze a tömör fát a farostokat nem tartalmazó műfával, ám utóbbi esztétikai hiányosságait a tartóssága ellensúlyozhatja.

5. Szója
Tofuból nem lehet házat építeni, de a szójafehérje szálaiból kiváló szigetelőanyag és bútorkárpit szőhető, továbbá a farosthoz keverve jelentősen javítja a szakítószilárdságot. A szójaalapú vegyületek pedig gyanta formában az egészségre ártalmas formaldehidet helyettesíthetik a faforgácslapokban, rétegelt lemezekben.

6. Parafa
A paratölgy kérgét kilencévente lehet lehántani, őrlés után ezt használják föl különféle célokra, maga a törzs sértetlen marad – ez a fenntarthatóság csúcsa a többi fatermékhez képest. A parafa egyre népszerűbb burkolóanyag, hang- és hőszigetelésre is kiváló.

7. Hullámpapír
Aki látott már hullámpapír ülőalkalmatosságot, és ki is próbálta, tudja, hogy meglepően szilárd. Állítólag hajdanán a Trabant-karosszéria Duroplast kompozitjának térfogatát is használt papírral szaporították. Az újrafelhasználás során a papíraprítékból kivont cellulózzal a faforgácslapokat lehet erősíteni.

8. Újságpapír
A hullámpapírhoz hasonlóan használható fel. Ásványgyapothoz hasonló szigetelés is készíthető belőle, de felaprítva és enyvalapú ragasztóval (vagy csirizzel) keverve kiválóan formázható papírmasé készülhet belőle, ami díszletek, szobrok, de akár bútorok alapanyaga is lehet.

9. Dióhéj
A maderón nevű spanyol fapótló dió-, mandula- és mogyoróhéjból készül. A csonthéjakat porrá őrlik, és gyantával keverik: a masszát ezután formákba préselik. A maderón bútorokhoz is alkalmas, de elsősorban koporsókat gyártanak belőle.

10. Szalma
Ha közelről megnézzük a forgácslapot, jól látható a farostok textúrája - de miért ne készülhetne a bútoranyag farost helyett szalmából? Ha már itt tartunk, a len-, a zab-, a búza- és a kukoricaszár is remek alapanyag a préseléssel előállított lapokhoz.