Az ENSZ friss jelentése szerint évente 970 millió tonna élelmiszert pazarlunk el, ami a világon megtermelt mennyiség 17 százaléka. Az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez Te is hozzájárulhatsz, ha a megvásárolt, de fel nem használt élelmiszereket megpróbálod valamilyen fogásba beilleszteni. Vegyük például a száraz kenyeret: múlt héten kutyasétáltatás közben lőttem ezt a képet, valaki egy egész csomag kenyeret dobott a kukába. Ez egyszerűen döbbenetes. Gondolj bele, ahhoz a kenyérhez meg kellett termelni a gabonát, azt be kellett szállítani a malomba, onnan liszt ment a pékségbe vagy kenyérüzembe, ott sok energia és hozzávaló ráfordításával alakult csomagolt kenyérré, amit kiszállítottak a boltba, ahol nem kevés pénzért megvette az illető, majd hazavitte -- és kidobta.

Pedig számtalan módja van annak, hogy a maradék kenyeret felhasználjuk, a világ minden táján születtek erre receptek, tele van velük a net. De prézlinek is könnyen elkészítheted: a szikkadt kenyeret szeletekre vágod, szétteríted egy tepsiben, és vagy hagyod magától teljesen kiszáradni, vagy a sütőt legalacsonyabb hőfokra állítva kiszárítod a kenyeret. Utána nagyobb darabokra töröd, dió- vagy húsdarálóval, esetleg robotgéppel ledarálod, és kész. Nemcsak panírozáshoz használhatod, hanem krémlevesek vagy saláta tetejére szórva, illetve párolt zöldséghez keverve.

Tepsiben sült bundás kenyér

A hagyományos bundás kenyér olajmentes rokona. Egy tepsiben egymás mellé fekteted a kenyérszeleteket, majd összekeversz tojást, tejfölt, aprított fokhagymát és sót, ezt ráöntöd a kenyérszeletekre, megszórod reszelt sajttal és középmeleg sütőben fél óra alatt összesütöd. Recept ide kattintva elérhető.

Pan Catalán

KÉP: CKBK

Ez a spanyol recept nagyon egyszerű: a megpirított kenyérszeletet egyik oldalán végigdörzsölöd félbevágott fokhagymával, csepegtetsz rá kis olívaolajat, és egy jó érett paradicsomot is eldörzsölsz rajta (a héját kidobod). Fogasztás előtt durva szemű tengeri sóval meghinted. Lehet egy szelet sonkát is rátenni.

Panzanella saláta

KÉP: Veggiemom

Az olasz recept szerint néhány szelet kenyeret összetépsz nagyobb darabokra, tepsiben megpirítod. Utána összeforgatod felaprított paradicsommal, bazsalikommal, lilahagymával, fokhagymával, olaj- vagy kapribogyóval és mozzarellával. Sózod, borsozod és meglocsolod olívaolajból és balzsamecetből kevert öntettel. Fogyasztás előtt hagyd néhány percig állni, hogy kenyér magába szívhassa az ízeket.

Ribollita leves

Egy nagy fazékban felforrósítasz 2-3 evőkanál (olíva)olajat, és megpárolsz rajta összevágott sárgarépát, szárzellert, vöröshagymát, póréhagymát, fokhagymát. Utána hozzáadsz meghámozott és összetört paradicsomot, zöldség alaplevet, vizet. Felforrás után fél órát alacsony hőfokon rotyogtatod, majd ízesíted sóval, borssal, oregánóval (kakukkfűvel), hozzákeversz finomra vágott fodroskelt, és konzerv fehérbabot (leöblítve), és még néhány percig főzöd, amíg a kel megpuhul. Tálaláskor először egy szelet fokhagymás pirítóst teszel a tányérba, és erre szeded rá a forró levest. Recept ide kattintva elérhető.

Pappa al pomodoro leves

Olívaolajon megpárolsz vöröshagymát és egész fokhagymát, ráöntesz apróra vágott paradicsomot, néhány deci vizet, sózod-borsozod és néhány percig főzöd. Hozzáadsz kis kockákra tépkedett kenyeret és még egy kis vizet, majd 15-20 percig tovább főzöd. A végén bazsalikomot, chilipaprikát dobsz bele, és összeturmixolod. Tálaláskor meglocsolod olívaolajjal. Recept ide kattintva elérhető.

Gombás-póréhagymás strata

KÉP: Mother Earth Living

Az olaszoknak tényleg rengeteg receptjük van szikkadt kenyérre! A strata "rétegek"-et jelent, amolyan rakott kenyérfelfújt vagy csőben sült kenyér. Ehhez például szárított gombát beáztatsz, majd miután megszívta magát, felaprítod póréhagymával együtt, hozzádobsz préselt fokhagymát és kakukkfüvet, sózod-borsozod és vajon megpárolod. Közben összeturmixolsz tejet, fehérbort, tojást, és belekeversz reszelt sajtot, illetve a kicsit kihűlt gombás keveréket. Egy mély tepsiben elterítesz kenyérkockákat, ráöntöd a zöldséges mártást és közepesen forró sütőben összesütöd.

Angol kenyérpuding

KÉP: Simply Recipes

A bourbonba áztatott mazsolát gyerekek esetében el lehet hagyni, de a többi hozzávaló: összetépkedett szikkadt fehérkenyér, amit tejből, tojásból, cukorból és vajból készült szósszal leöntesz, előtte ízesíted vaníliával és fahéjjal. Az egészet összesütöd és már eheted is!

Libanoni fattoush saláta

KÉP: Purple Carrot

Apróra tépett salátalevelekhez keverj vékonyra szeletelt édeskömény-gumót, annak az összeaprított leveleit, felkarikázott hónapos retket, lilahagymát és uborkát, aprított mentalevelet, vérnarancs-cikkelyeket vagy koktélparadicsomot, majd öntsd le citromléből, őrölt feketeborsból, szomákból (sumac) és olívaolajból készített öntettel. Végül forgasd össze kis darabokra vágott, megsózott és megpirított pitakenyérrel.

Skordalia

KÉP: Kali Orexi

Ezt a görög mártogatóst kenyérrel vagy krumplival is elkészítheted. Alapja a szikkadt és beáztatott kenyér (vagy főtt krumpli), amit jó sok aprított fokhagymával (innen a neve, skordo), olívaolajjal, ecettel, sóval, valamint dióval vagy mandulával krémesre turmixolsz. Fogyaszthatod melegen vagy hidegen!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg. 

Pixabay

A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz. 

Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.

Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.

Pexels

A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és  CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.

Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.

Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.

Pexels

Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A mozgalom célja, hogy minél több ember éljen jól és méltó körülmények között, de úgy, hogy a Földnek is jó legyen.

Az elmúlt tizenöt évben a világnak volt egy úgynevezett „teendők listája” a szegénység leküzdésére. Az ezredforduló beköszöntével a világ egy sor célt fogalmazott meg és fogadott el annak érdekében, hogy 2015-re csökkenjen a szegénység és az egyenlőtlenség – emlékeztet a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (HAND) nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó magyar civil szervezeteket tömörítő nemzeti platform.

Az ENSZ 2015-ig szóló millenniumi fejlesztési céljai (MDG) nagyra törőek és komplexek voltak, emellett sokszor kritizálták is őket, továbbá az Egyesült Államok az első évtizedben nem karolta fel a célokat.

Annak ellenére, hogy nem sikerült minden célt elérni – írja a HAND – mégis fel lehet mutatni néhány sikert:

• kevesebb ember él mélyszegénységben,
• többen jutnak tiszta ivóvízhez,
• több lány és fiú részesül oktatásban,
• kevesebb nő hal meg szülés közben;
• további előrelépést mutat a malária, a HIV és AIDS, illetve az egyéb betegségek elleni küzdelem is.

Egyensúly a jólét és az erőforrások között

Az elért eredmények mellett az is világossá vált, hogy a világ sokat változott azon századforduló óta, melyben az MDG-ket megalkották. A klímaváltozás hatásai világszerte érezhetővé váltak, az egyenlőtlenségek növekszenek, a gazdasági válságok még mindig sokakat érintenek hátrányosan.

Mi kerül a 2015 után érvényes új fejlesztési célok közé? Az erről szóló kormányközi tárgyalások a szeptemberi New York-i ENSZ Közgyűlés 69. ülésszakának elején kezdődtek. Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára végleges jelentését 2014 decemberében mutatja majd be.

Az új céloknak tükrözniük kell a mai világ valóságát és arra kell törekedniük, hogy 2030-ra egy tisztább, biztonságosabb és igazságosabb világban élhessünk. Ezen új célok eléréséhez nem csak egy új keretrendszer megalkotására van szükség, hanem a kormányok és döntéshozók részéről valós elköteleződésre is – számukra újabb lehetőség nyílik, hogy a célkitűzések megvalósulását biztosítsák. Reméljük, nem fognak ezen törekvésükben kudarcot vallani – áll a HAND közleményében.

Globális kampány

A Beyond 2015 egy több mint százharminc országban működő, több mint ezer civil szervezetet tömörítő globális civil kampány. Célja radikálisan megváltoztatni, ahogy az emberek a Föld, a gazdaság és az önmaguk közti kapcsolatokról gondolkodnak. A kampányhoz csatlakozóknak pontosan az a célja, hogy együtt válaszokat találjanak. Az emberek világszerte egyetértenek abban, hogy egy olyan erős és legitim keretrendszert szeretnének, amely képes arra, hogy erőteljesen befolyásoljon olyan ügyeket, mint az egyenlőtlenség, szegénység, környezeti rombolás, klímaváltozás, és amely figyelembe veszi azt, hogy a béke, a stabilitás és az emberi jogok nélkülözhetetlenek a méltányosság és a méltóság megteremtéséhez. Olyan célokra vágynak, amelyek mindenkit érintenek, amelyek nem követelik meg a legszegényebbektől és a legsebezhetőbbektől azt, hogy lehetetlen döntéseket hozzanak, olyan célokat, melyek reményt adnak, és amelyek erősítik és felismerik azon hálózatok fontosságát, amelyek összetartják az embereket.

Minden ember képes szeretne lenni arra, hogy befolyásolni tudja azokat a döntéseket, amelyek hatással vannak az életükre.

A kormányoknak és döntéshozóknak meg kell hallgatniuk ezeket az embereket és támogatniuk kell a részvételüket azon célok megalkotásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek az előttünk álló több mint egy évtized fenntartható fejlesztéseit fogják meghatározni. A kihívás most kezdődik – zárul a HAND közleménye.

A hagyományos szélgenerátorokat sokan ellenzik, tájidegen elemeknek tartják őket, amelyek ráadásul zajszennyezést okoznak. A megújuló szélenergiára azonban mind nagyobb az igény, ami ösztönzőleg hat a mérnökök fantáziájára. Íme, a három legújabb szélgenerátor-terv.

A felfújható szélkerék gyorsan megtérül

A fémből készült hagyományos szélturbinákhoz képest feleannyiból kijön az izraeli Winflex társaság felfújható műanyag szélkereke, amely elnyerte a GE innovációs díját. Az alacsony fenntartási igényű, magas hatásfokúnak és rendkívül üzembiztosnak beharangozott szélkerék teljesítményre vetített telepítési költsége három-öt év alatt megtérül, szemben a hagyományos szélkerekek hét-tíz éves megtérülési idejével. A cég nagyban gondolkozik: a tesztüzemben sikeresen kipróbált 10 és 200 kW teljesítményű turbinákon felül 1 MW-os szélkerekekkel kíván megjelenni a nemzetközi piacon.
 

A széllencse drága, de hatékony

Az aerodinamikai újításnak köszönhetően a széllencse olcsóbban termel áramot, mint egy atomerőmű - és még szebb is. A japán Kiusu Egyetem innovációja abban áll, hogy a szélgenerátor rotorlapátjait egy karima (lencse) fogja össze, így a turbina előtt alacsony légnyomású zóna alakul ki, amelynek szívóhatása megnöveli a beáramló levegő mennyiségét. Ez fölgyorsítja a rotor forgását, ami által legalább kétszeres, de akár háromszoros hatásfoknövekmény érhető el. Japánban minden négyzetméternyi föld fontos termőterület, ezért a 112 méterátmérőjű széllencséket a tengeren lebegő, méhsejtszerű vázra tervezik telepíteni. Ez megteremti annak lehetőségét, hogy a szigetországban oly gyakori tájfunok idején az értékes szerkezetet biztonságos távolságra lehessen vontatni.

Lapátok nélkül is energiát termel

Az Egyesült Arab Emirátusokban tervezett, autómentes ökováros, Masdar megújuló energiaellátására kiírt pályázat egyik érdekessége volt a kinetikus energián alapuló szélgenerátor, amely a New York-i Atelier DNA ötlete. A gigantikus szőrtüszőkre emlékeztető létesítmény 1203 darab, ötvenöt méter magas, harminc centiméter átmérőjű szénszálas rúdból áll, amelyeket a természetben gyakran megfigyelhető logaritmikus spirál mentén telepítenének (ilyen mintázat szerint rendeződnek a napraforgó magjai is). Minden rúd tetején félméteres LED-égő világítana a szélerősség függvényében, azaz a mesterséges erdő már egy szellő esetén is fölragyog. A rudak belsejében sorosan kötött piezoelektromos tányérok sorakoznak: ha a szél megrezegteti a rudat, a mozgás következtében a piezoelektromos tányérok feszültséget generálnak, amely eljut a rúd talapzatába szerelt generátorig, amely a kinetikus energiát elektromossá alakítja.

A világ energiaigénye a gazdasági válság enyhülésével tavaly 5,6 százalékkal nőtt, ami 1973 óta a legmagasabb arány, és immár eléri a 12002,4 Mtoe energiát, ami nagyjából 140 millió gigawattóra.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a világ népességének egyötöde, mintegy 1,3 milliárd ember nélkülözi az elektromos energiát, további 2,7 milliárdan pedig környezetszennyező, például biomassza alapú energiaforrásokat használnak háztartásukban. Jelenleg a világ szélerőmű-kapacitása évi 215 gigawatt, miközben a Föld összes szélenergia-kapacitása 72 terawatt, ami ötszörösen fedezné az igényeket.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna