Újabb kampányt indítanak a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére Bécsben. Ezúttal divatos táskákat juttatnak el minden háztartásba, amelyben mindjárt el is vihetik a gyűjtőszigetekhez az újrahasznosítható hulladékot.

„Hamarosan visszajövünk” – ez a felirat virít azon a narancssárga szatyron, amellyel a szelektív hulladékgyűjtésből szeretnének divatot csinálni Bécsben. Az újrahasznosítandó hulladék tárolására és szállítására egyaránt alkalmas táskát ingyen juttatják el a bécsi háztartásokba.

A táskáknak két további verziója is létezik: az egyik egy elegáns kézitáskát, a másik pedig egy bőröndöt utánoz. Áruk 2 euró, a bécsi szeméttelepek bármelyikén, a köztisztaságiak bolhapiacán illetve a cég központjában lehet megvenni őket. A szatyrok eladásából befolyó bevételt teljes egészében az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier kapja, amely márciustól fogadja az első gazdátlan macskákat, kutyákat.

„Amennyire csak lehet, szeretnénk megkönnyíteni a bécsiek dolgát, hogy a háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjthessék a papírt, műanyagot, fémet és üveget” – magyarázza Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az akció hátterét.

Odafigyelve szelektálnak

Az osztrák főváros lakói így is kimagaslóan jól teljesítenek a többi tartományhoz képest. Míg Ausztriában átlagosan 19 százalékra rúg a nem oda való anyagok aránya a szelektív hulladékban, addig Bécsben ez mindössze 8 százalék. A fejenként évi 170 kilogrammal és 40 százalékos újrahasznosítási rátával európai viszonylatban is az élvonalhoz tartoznak a bécsiek.

Harminc éve csinálják

Az osztrák fővárosban harminc éve kezdték el bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, folyamatosan optimalizálva és a változó keretfeltételekhez igazítva a rendszert. Az osztrák főváros lakói ma 210 ezer szelektív gyűjtőkonténernél, tizennyolc szeméttelepen és száz veszélyeshulladék-begyűjtésére kialakított helyen szabadulhatnak meg a háztartási hulladékoktól.

Hol a legközelebbi gyűjtősziget? Erre Bécsben a város online térképén és egy mobilos alkalmazással lehet megtudni. Az app arról is tájékoztat, mit kell kezdeni a kiégett fénycsővel és használt sütőolajjal, zsiradékkal.

Egy nappal Vízkereszt előtt, január 5-én leszedték a híres bécsi Christkindlmarkt karácsonyfáját, hogy egy újabb mesevilágnak, a Bécsi Jégálomnak (Wiener Eistraum) adja át a helyét. A bécsi Városháza előtti téren 2012. január 19-től várják a korcsolyázás szerelmeseit.

A 80 éves, 29 méter magas burgenlandi fenyőből pedig tíz rovarhotel lesz, amelyeket az osztrák főváros parkjaiban, illetve az Ottakringi Erdei Iskolában és a Lobaui Nemzeti Parkházban helyeznek majd ki tavasszal. A döntéssel a Bécsi Erdészeti Hivatal (Forstamt) és a Városi Kertészet (Wiener Stadtgärten) ezen apró élőlények jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet, amelyet gyakran alábecsülnek az emberek. A katicabogarak, fülbemászók és vadméhek ugyanis biológiai rovarirtóként segítenek fenntartani az ökológiai egyensúlyt.

Az előző években egyébként madár- illetve denevérodú készült a híres karácsonyfából, míg a háztartásokban kidobott, kiszolgált fenyőkből továbbra is biomassza lesz az osztrák fővárosban.

A bécsiek tavaly 135 ezer karácsonyfát adtak le a városszerte felállított 498 gyűjtőhelyen, amelyek már idén is javában működnek. Ezeken kívül az osztrák főváros 19 szeméttelepének bármelyikén is megszabadulhatnak az egykori szobadísztől a bécsiek. Az összegyűjtött fenyőket felaprítják és biomassza-erőműben égetik el, a belőlük keletkező 1.890 megawattórányi távhő mintegy háromezer háztartás egyhavi fűtésére elegendő.

Forrás: greenfo

Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu