Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
22
jan/2020

A húsevők tisztelik a vegákat

Még egy hétig zajlik a Veganuárnak nevezett kezdeményezés, amelynek támogatói azt fogadták meg, hogy január hónapban megpróbálnak tartózkodni a húsevéstől. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pexels

A brit Bath Egyetem pszichológia tanszékének vezetésével nemrég készült online felmérés szerint a húsevők erkölcsi és fenntarthatósági szempontból támogatják a vegetariánizmust és vegánizmust. Az online megkérdezett 1000 fő átlagéletkora 34 év volt, 73%-uk mondta "etikus"-nak a vegánizmust, 70%-uk szerint jó a környezetnek. Pontosan a felük szerint egészséges, és 60%-uk szerint "elfogadható".

Ezzel szemben a megkérdezettek 80%-a azt is mondta, hogy a vegánizmus nem könnyű, 77%-uk szerint "kényelmetlen", 60%-uk szerint nem élvezetes. Az inkább növényevő válaszolók kedvezőbben nyilatkoztak.
A Veganuár kezdeményezés is rávilágít arra, hogy "az emberek már most is egyetértenek a vegán életmóddal, és tisztában vannak azzal, milyen jó hatást gyakorol a környezetre", mondta Chris Bryant, a Bath Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa, a körkérdés szervezője.

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Pixabay

Vajon mi történne, ha egész Amerika vegánná változna, teszi föl a kérdést az a 2017-es gondolatkísérlet. Az USA-ban alapélelmiszernek számító hamburgerpogácsához például 6 kg takarmány, 6 m2 terület és kb. 36 liter víz kell -- darabonként! Óriási megtakarítás lenne ezt kiváltani, de vajon megéri-e?

A kérdést vizsgáló tanulmány szerint, ha 320 millió amerikai átállna a növényalapú táplálkozásra, azzal 28%-kal csökkenne a mezőgazdaság üvegházhatású (ÜHG) gázkibocsátása. Na persze érdemes ezt a másik oldalról is megvizsgálni: milyen hatása volna, ha a ma állattartásra is használt területeket szántókká-veteményesekké alakítanák, és az állatállományt felszámolnák. 

Először is mindenhol hegyekben állna a növényi hulladék (kukoricacsutka, burgonyaszár, stb.), amit most takarmányként hasznosítanak. Ha ezt a növényi hulladékot elégetnék, azzal 2 millió tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe a szerzők becslése szerint. S mivel állattartás híján nincs trágya, azt műtrágyával kellene pótolni, aminek gyártása további 23 millió tonna szén-dioxidot küld a levegőbe minden évben. 

vegán Veganuár vegetariánus üvegházhatású gázok ÜHG mezőgazdaság

Bulbfish

A jelenlegi állatállomány az amerikai mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának 49%-áért felelős. Egy vegán nemzet sokkal kevesebbet bocsátana ki, 623 millió helyett csak 446 millió tonnát évente. Sőt, ha a húsmentes Amerika leállítja a húsimportot például Brazíliából, az abban az országban is csökkentené a CO2-kibocsátást. 

Ami a tápértéket illeti, a kizárólag növényi étrend nem érné el az USA-ban jelenleg hatályos ajánlott mennyiséget kalcium, A-vitamin, B12 és néhány fontos zsírsav tekintetében. De a tanulmányhoz a Science magazinban hozzászóló szakemberek szerint újragondolt területhasználattal tápanyagban dúsabbá tehetők a zöldségek és gyümölcsök.

A Virginia Műszaki Egyetem és az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatóinak tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia honlapján olvasható el.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
18
márc/2015

Szén-dioxidból benzin

A szén égetése során felszabaduló szén-dioxid többnyire felhasználatlanul távozik a levegőbe. A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatások szerint 97%-ban hozzájárul a globális felmelegedéshez. A jelenlegi globális felmelegedés 80%-át az emberi szén-dioxid-kibocsátás okozza. A nagymértékű szén-dioxid-kibocsátás ellentételezéseként folyamatosan keresik a megoldást a szén-dioxid befogására, leválasztására, valamilyen más formában való felhasználására és tárolására. Jó megoldás lehet a metanolszintézis módszerének alkalmazása szénerőműben. Az eljárással a szén-dioxidot metanollá lehet átalakítani, amit üzemanyagként és vegyipari alapanyagként lehet majd hasznosítani.

Ezt az eljárást tervezik sikerrel végrehajtani Észak-Rajna-Vesztfáliában, Lünenben az  erőmű 2017-re datált kísérleti üzemében. A tervek szerint az ottani szénerőműből befogják a szén-dioxidot, amit gázbefogó edényben (Post-Combustion Capture) füstgázból választanak le.

A CO2 elkülönítő

Elektrolízissel a vizet hidrogénné és oxigénné bontják, a leválasztott szén-dioxidot az összegyűjtött hidrogén segítségével kereskedelmi forgalmazásra is alkalmas metanollá lehet alakítani.

© obs/Mitsubishi Hitachi Power Systems Europe GmbH/MHPSE

Így a számítások alapján az 1 MW teljesítményű üzemben naponta 1,4 tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megelőzni, és egy tonna metanol előállítását biztosítani.

A szén-dioxid hasznosításán túli előny továbbá az, hogy a szél- vagy napenergiával működtetett elektrolízissel áramtöbbletet lehet termelni, amit el lehet tárolni vagy átalakítani, de leginkább az elektromosenergia-hálózatot stabilizálni.

Ha az eljárás, a metanolszintézis alkalmazása konvertálható lesz a lüneni kísérleti üzemre, akkor valószínűleg más, nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakban is alkalmazhatják,  és az eljárás versenyképes lehet.

Fotók: Solarify;

Források: STEAG


0
Tovább
03
jún/2011

Az se jó, ha túl gyorsan bomlik le: mégis káros a biodegradálható műanyag

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Forrás: FlickR

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.


A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),ősz (19),ecet (18),építészet (18),természet (18),takarítás (18),komposzt (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),víz (12),élelmiszerpazarlás (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum